Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerülnek a vadhúsból készült ételek, azonban akadnak, akik még mindig ódzkodnak a vadállatok fogyasztásától, holott igazán ízletes és nem mellesleg egészséges alapanyagokról van szó. Aki egy kicsit járatosabb a főzésben, és ismeri a vadhúsok jellemzőit, az igazán finom fogásokat tud az asztalra varázsolni belőlük, akik pedig megkóstolják, azok jó eséllyel mind a tíz ujjukat megnyalják utána.
A vadhúsok előnyei
Manapság, amikor szinte mindenki a “bio” élelmiszereket keresi az üzletekben, vajon miért nem jut eszébe senkinek, hogy tulajdonképpen a vadhús is az? Pedig ez annyira nyilvánvaló: a vadállatok az egész életüket az emberektől távol, az erdőkben élik, és azt eszik, amit épp a környezetükben találnak. Vagyis soha nem fogyasztanak mesterséges táplálékokat, emberek által előállított, adalékanyagokkal teli tápokat, és nem tömik őket gyógyszerekkel, antibiotikumokkal, hormonokkal sem.
Kizárólag a természetben fellelhető eleségeket eszik, ezért a húsuk teljesen tiszta, kiváló minőségű. Ráadásul az egész életüket kis ketrecekben leélő haszonállatokkal szemben szinte folyamatosan mozgásban vannak, ezáltal a vérkeringésük is sokkal jobb, ami szintén egy plusz ízt ad a húsnak.
Ugyancsak ennek köszönhető, hogy a vadállatok húsa szinte egyáltalán nem tartalmaz káros zsírokat, ellenben gazdag Omega-3 és -6 zsírsavakban, vasban, ásványi anyagban, tömöttebb, és sokkal több benne az ízanyag.
Bár sokan nyitottak a vadhús fogyasztására, azonban nem mernek otthon belevágni a vadételek elkészítésébe, hiszen tartanak az ismeretlen alapanyagoktól. Nekik tökéletes megoldást jelenthet az Interfood, melynek az étlapján immár vadhúsokból készült fogásokat is találunk. De ha magunk is megpróbálkoznánk vele, akkor kezdjük a kísérletezést a három legnépszerűbb vadhússal, az őzzel, a szarvassal és a vaddisznóval.
Erdei csemegék
A Bambi című rajzfilmen generációk nőttek fel úgy, hogy fogalmuk sem volt róla, mekkorát bakiztak a készítők: az őzsuta és a szarvasbika gyermeke, aki őzgidaként született, majd felnőttkorára gyönyörű, hatalmas agancsú szarvassá vált. Ennek köszönhetően sok felnőtt a mai napig is keveri a két állatot, holott teljesen különálló fajokról van szó, melyek megjelenésükben, méretükben és viselkedésükben is különböznek.
Épp ezért a húsukat sem érdemes összekeverni, ám ami közös bennük, hogy mindkettő kifejezetten sovány, és magas fehérjetartalommal bír, ezáltal az egészséges étrendbe is könnyedén beilleszthető.
A vaddisznó manapság hazánkban igencsak elterjedt fajnak számít, a túlszaporodásuk miatt rengeteg kárt is tesznek a mezőgazdaságban, ezért intenzíven vadásszák őket. A húsa jellegzetes, aromás ízű, elkészítés előtt azonban érdemes legalább pár órára bepácolni, hogy kellően megpuhuljon, és előjöjjön az igazi zamata. Pörköltként és sütve is nagyon népszerű és ízletes étel.
