balaton

Megúszhatja a kőrakodót Balatongyörök, de az ipari kikötőt nem biztos

Szerzők

  • Molnár Zoltán

2020. 01. 23. 19:29

Környezetvédelmi, turisztikai, zaj- és porterhelési, kulturális aggodalmak is elhangzottak a tervezett vízügyes kikötő első egyeztető fórumán Vonyarcvashegyen, ahol tapintani lehetett a feszültséget. A helyiek semmilyen kikötőt sem akarnak, de ha mindenképpen lesz kikötő, akkor csökkentenék a méretét és funkcióját. A vízügy eközben hangsúlyozza, hogy egyelőre csak előzetes tervekről van szó, még számos engedélyeztetési eljárás előttük áll. Ők az algásodást meggátló kotrással magyarázzák a kikötő szükségességét.

Tavaly október végén úgy gyűrűzött körbe a Balatonon a felháborodás, mint a vízbe dobott kő után szoktak a hullámok: a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság bejelentette, hogy ipari kikötőt akar építeni. Elsőre azonnal megrémült Balatongyörök és Vonyarcvashegy lakossága, és fellángolt a lakossági ellenállás a zagytározóból kihasított vízfelületen létesítendő kikötő ellen, ahol azok a hajók állomásoztak volna, amik a Balaton fenntartását végzik egész évben: uszályok, vontatóhajók, kotróhajók, lakóhajók stb.

Fotó: E-építés.hu

Az esetre rátett egy lapáttal, hogy el lehetett kezdeni véleményezni a Balaton-part rendezési tervét, amin már kész tényként szerepelt a zagytározóból kialakított veszteglőhely, ahol majd a partrendezéshez szükséges követ is berakodják. Eközben a polgármesterek felszólaltak a kikötő ellen, a helyi civilek Facebook-csoportot hoztak létre, online petíciót indítottak, sőt több száz fős tüntetést tartottak a közeli Szent Mihály-kápolnánál. November 5-én a györöki képviselő-testület határozatban utasította el a kikötő tervét.

Az előzetes engedélyezési tervek és a hatástanulmány elkészítése után előzetes lakossági fórumokat ígértek meg (ez még nem a törvényileg kötelező kör volt). Az elsőt szerda késő délután tartották meg a balatongyöröki Bertha Bulcsú Művelődési Ház és Könyvtárban, amire a We Love Balaton is elment. Parázs vita alakult ki a dugig megtelt kultúrházban, de két és fél óra után úgy tűnt, mindenki engedett kicsit. A konklúziókat az alábbi pontokban foglaljuk össze, lejjebb görgetve pedig kifejtjük bővebben is, mi történt Györökön:

  • A vízügyesek többször hangsúlyozták, hogy nagyon a folyamat elején vagyunk, még bőven zajlik az engedélyeztetés, csak az előzetes terveket mutatják be.
  • Úgy tűnik, a vízügy fontolóra veszi, hogy a zajos-poros kőrakodás ne az új kikötőben történjen.
  • A kikötő méretéből visszavehetnek.
  • A vasúti ráhordást forszírozhatják majd, mivel senki sem akar kamionokat. Így új iparvágány is épülhet, ami az előzetes tervekben is szerepel.
  • Azért a sok -hat, -het toldalék, mert ez a konzultáció még nem kötelező erejű a vízügyre nézve, de megfontolják az elhangzottakat, és a következő, vonyarci fórumra már lehet, hogy módosított javaslatokkal érkeznek.
  • Lesz még egy előzetes lakossági fórum Györökön is.

Paprikás párbeszéd

A fórum három részből állt: először egy tízperces, kvázi imázsvideót vetítettek le a kikötő fontosságáról, ezután a kikötőt ellenző Facebook-csoportból összeszedett aggodalmakra, kérdésekre válaszoltak a megjelentek, végül jöhettek az élőben feltett kérdések. A videó a mindenkit aggasztó algásodás felől közelítette meg a kérdést: a nyárvégihez hasonló, turistariasztó vízvirágzást kotrással lehetne megelőzni (dióhéjban: a meder üledékében felhalmozódott foszfor és egyéb tápanyag miatt robban ki spontán az algásodás, bővebben itt írtunk a témáról), a kotróhajókat és uszályokat azonban tárolni kellene valahol, az iszapot ki kellene rakodni. Akkor ezt már egy helyen meg lehetne tenni, praktikusan pont egy erre kijelölt zagytérben, amit kikötővé kell fejleszteni. (Érdekesség, hogy a vízügy nagyon vigyázott a szavaira, már nem iparinak, hanem szolgálatinak nevezték a tervezett kikötőhelyet.)

Fotó: A Szerző Felvétele

A második részben merültek fel a kikötő elleni Facebook-csoportból összeszedett kérdések, amikre kitartóan válaszolt mind Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőj, mind Alexy Rezső tervezőmérnök, az állami tulajdonú Viziterv Environ Kft.-től. Ekkor kiderült többek között, hogy a szakemberek már felmérték, hol található az a három gócpont, ahol sok a tápanyag és kotorni kell majd (Györök partjai, Keszthely partjai, Zala-torkolat). Csonki hozzátette, vízminőségi célú kotrás nem volt a térségben 2004 óta, ez elodázhatatlan.

Alexyt a többi szóba jöhető kikötői helyszínről is kérdezték. Akarattya, Kenese, Almádi, Alsóörs, Örvényes, Akali, Révfülöp, Pálköve, Ederics, Györök és Balatonszentgyörgy és -Keresztúr határvidéke is felmerült, egyes településeken több helyszínt is megvizsgáltak. Változatos okok miatt vetették el az egyes helyszíneket: túl kicsi leendő zagytér, természetvédelmi területek, elégtelen közlekedés, túl költséges kiépítés. Felmerült, miért nem jó a siófoki szolgálati kikötő e célra, esetleg a Sió város környéki szakasza. Előbbire az a válasz jött, hogy a nyugati medencei kotrásokhoz és iszaplerakáshoz jobb, ha közel vannak a hajók; az utóbbira pedig az, hogy a túl alacsony Sió-hidakat át kéne ehhez építeni a városban.

Fotó: Sebestyén Blanka - We Love Balaton

A közönségből érkező kérdések sokszor inkább kijelentések voltak, elsöprő többségben az elutasító álláspont mellett kiállva. Előkerült a közeli Szent Mihály-kápolna, "az ország egyetlen halászkápolnája", aminek környezetét rongálná a kikötő (ld. a fenti fotón). Az sok helyit zavart, hogy a zagytér azért telt meg szerintük, mert a keleti medence iszapját évekig idehordták - ez a vízügyesek szerint így nem igaz, a zagykazetták töredéke telt csak meg ezzel. Egy helyi nőnek a Kisvakond a városban című mese ugrott be, amiben elvették a rajzfilmhős életterét és lebetonozott világban kellett élnie. 

A megszólalók között nemcsak civilek voltak, felszólalt több önkormányzati képviselő, de Bagyó Sándor (akivel tavaly készítettünk interjút), a vízimentők vezetője is, aki a kikötőről nem akart beszélni, de a kotrást roppant fontosnak tartotta. Kiss László Tibor helyi képviselő szerint a projektben a fő gond "a kőrakó-merénylet Balatongyörök ellen", hatalmas tapsot kapott erre a megjegyzésre. A beszélgetés végén a vízügyi igazgató óvatosan ki is jelentette, úgy tűnik, a kőrakodót egységesen elvetik a györökiek.

"A Balatoni Limnológiai Intézettel számos szálon kapcsolatban vagyunk" - válaszolta a We Love Balaton kérdésére Illés Lajos, a Víziterv vezetője, aki szerint a tervezésben az ottani tudósok nem vettek részt. Csonki később hozzátette, a Balaton tudományos kutatását a vízügy is forszírozza. Szóba került a kérdések közt a megközelítés is, a helyiek aggódtak, hogy az eleve túlzsúfolt 71-es főúton megjelennek majd kamionok tucatjai, de attól a többség megnyugodott, hogy az előzetes tervben vasúti összeköttetés is szerepel, a tehervonatok kevésbé voltak ijesztőek, mint a dömperek. Arról is beszéltek, hogy kb. 3300 négyzetméter nádas lesz kiemelve és áttelepítve, egy védendő égeres társulást is meghagynak. 

A végére eljutottak odáig a vízügyesek, hogy várhatóan kiszedik a kőrakodót a projektből, sőt kisebbre tervezhetik a kikötőt. Csonki kezdeményezte azt is, tartsanak még egy györöki beszélgetést. A helyzet feszültségét jól mutatja, hogy a györökiek a kemping, a kápolna és a leendő kikötő felé vezető út kétsávosra szélesítését is gyanúval fogadták (ld. a fenti Google Street View képet). Az emberek hangulatát egy idős férfi foglalta össze: "86 évem tapasztalatával merem mondani, akár hozzászólunk, akár nem, ez a kikötő meg fog épülni." Folytatás január 29-én, Vonyarcvashegyen, ahol újabb fórumot tartanak majd.

Hasonló tartalmak