infó

szerkesztés

A Balatont nem pusztítja el, de ne etesd a zsírszörnyet!

Szerzők

  • We Love Balaton

2020. 07. 22. 15:35

"A csatorna nem szemetes!" Ezzel a szlogennel hívják fel a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) szakemberei a figyelmet azokra a csatornába kerülő, környezeti és egészségügyi károkat okozó dolgokra, mint pl. például a wc-be dobott vattapamacs, vagy a lefolyóba öntött sütőolaj. Ahhoz, hogy megkíméljük a csatornahálózatot a felesleges hulladéktól, nemcsak ismernünk, de be is kell tartanunk azokat a csatorna-illemtani szabályokat, amik a lakóhelyünk, környezetünk és önmagunk védelmét szolgálják.

Mielőtt bármit is lehúznánk a wc-n, vagy leöntenénk a lefolyóba, mérlegeljünk! Vajon megéri a sminklemosó vattát, a nedves törlőkendőt vagy a fülpiszkálót eltüntetni a csatornában ahelyett, hogy a szemetesbe dobnánk? Hatalmas környezeti és egészségügyi károkat is okozhatunk, ha nem vagyunk elég körültekintőek. A gyógyszerek, növényvédő szerek, tűzveszélyes anyagok, elektronikai hulladékok szigorúan a kijelölt lerakóhelyekre valók, olvasható a közleményben. 


A csatornában üzemzavart, dugulást, túlterhelést, mérgezést okozó anyagok listája a DRV honlapján található.

A használt sütőolajnak a gyűjtőpontokon a helye

A különféle zsírok és olajok sem a csatornába valók: ott lehűlnek, majd reakcióba lépnek a szennyvíz egyéb összetevőivel, és szappanszerű lerakódásokat, dugulást képeznek (sok kicsi sokra megy alapon).

Éppen ezért a használt háztartási zsiradékokat az arra kijelölt gyűjtőpontokra kell elvinni. Vagy az alábbi képen látható zsírszörny lesz belőle:

Egy kisebb szörnykezdemény

Fotó: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.

2011 óta több mint 1 870 000 liter sütőolaj gyűlt össze országszerte a Mol-töltőállomásokon. (Ez 1870 köbméterrel egyenlő, a mennyiséget jól érzékelteti a NASA 2018-as videója, amiben kicsit kevesebb, mint 1700 köbméternyi vizet engedtek ki egyszerre.) Ami mindenképp pozitívum, hogy a Mol adatai alapján évről évre nő azok száma, akik a használt sütőolajat inkább elviszik a kijelölt leadópontokra, és nem a csatornát használják szemetesnek.

Szabaduljunk meg a csatornaszörnytől!

A DRV a kampányhoz egy animált videót is készített, amiben a csatornába juttatott háztartási hulladékok összessége egy gonosz lényként jelenik meg, aki folyamatosan növekszik a hálózatba beáramló szemét miatt. 

A Balaton nincs veszélyben

A Balatonért ugyanakkor nem kell aggódnunk, mert a zsírkupacok nem veszélyeztetik, hiszen a szennyvízhálózaton keletkeznek, még azelőtt, hogy bejutnának a szennyvíztelepre.

„A szennyvíztisztító telepen abszolút biztonságosan kezeljük a szennyvizet, az onnan távozó, már tisztított szennyvízben semmilyen káros anyag nem lehet, ami bejut a befogadó élővizekbe" – mondta Lakatos Edina, a DRV szóvivője a We Love Balatonnak, amikor a zsírkupacok esetleges Balatonba kerüléséről kérdeztük. "Csak néhány olyan szennyvíztelepünk van, ahol a Balaton a befogadó, ezeknél pedig sokkal szigorúbbak a szabályok, mint a többi esetében, a DRV laboratóriumai és az illetékes hatóságok laboratóriumai is vizsgálják a bebocsátási értékeket” – folytatta a szóvivő.

Fotó: Hölvényi Kristóf - We Love Balaton

Az, hogy a háztartási hulladék okozta szennyeződés a csatornákból a Balatonba jusson, csak egyetlen módon történhetne meg. Ha a tó közvetlen közelében lévő szennyvízhálózaton olyan hatalmas dugasz keletkezne, ami kiöntéssel járna, és a szennyvízakna-fedlapokat felnyomva bejutna a tóba. „Az üzemeltetési tapasztalataink alapján elmondható, hogy ilyen még soha nem fordult elő. Amikor arról értesülünk, hogy dugulás van, megtörténik az azonnali kárelhárítás, kármentés, fertőtlenítés. Ha mégis eljutna egy ilyen zsírkupac a Balatonba, ott már nem oldódna fel, mivel csak vegyszerekkel lehetne hígítani. Lebegne a part mentén, kivennénk, és kidobnánk" – nyugtatott meg minket Lakatos Edina.

Hasonló tartalmak

Admin mode