A Bp-i Autósok Közössége sok, a Balatonhoz közeli felvételt is fel szokott tölteni. Az általános és a balatoni közlekedési kultúráról is mesélt nekünk az alapító, Csősz Krisztián.
A híradókban minden héten találkozhatunk egy érdekes Facebook-oldal sztorijaival: ők a Bp-i Autósok Közössége. A „Bp-i” valóban budapestit takar, de akkor felmerül a kérdés: mi keresnivalójuk a We Love Balatonon? Hát az, hogy jó pár, YouTube-ra feltöltött videójuk nem a fővárosban történt esetet rögzít. A közösség lényege ugyanis az, hogy a kocsik fedélzeti kamerái (angolul dashcamek) bármely útszakaszon rögzíthetnek agressziójuk vagy fogalmatlanságuk miatt veszélyes sofőröket.
Ez alól a Balaton térsége sem kivétel, jó pár videójuk készült már itt. Megkérdeztük az oldal alapító-főszerkesztőjét, Csősz Krisztiánt, miért jöttek létre, milyen eredményeket értek el, változhat-e az elég dühöngő és agresszív hazai vezetési kultúra, illetve mit kell tudni a balatoni felvételeikről. Közbeszúrunk videókat is, amik a Balaton térségében készültek. Tehát miért is jött létre ez az oldal? – merült fel a kérdés. Csősz Krisztián:
„Kezdetben egy egymást segítő autósközösséget szerettünk volna alapítani, ahol van közös érdek és összetartás, mint például a taxisoknál, mert rájuk sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy ne lennének összetartóak.”
„Kezdetben egy egymást segítő autósközösséget szerettünk volna alapítani, ahol van közös érdek és összetartás, mint például a taxisoknál, mert rájuk sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy ne lennének összetartóak.”
Az összetartás meg is hozta az eredményeit. Csősz szerint akik követik a YouTube-videóikat, „figyelmesebben, tudatosabban, koncentráltabban” ülnek a volán mögé. Fontos hatás, hogy mivel a videóik gyakran bekerülnek a „mainstream médiába”, a szabálykövető autósok látják, hogy a szabálytalanságoknak következményeik vannak, „nincsenek elintézve egy kézmozdulattal”. A renitens sofőrök is azt láthatják, hogy nem feltétlenül ússzák meg az agresszív vezetést, amikor „mások épségét veszélyeztetve direkt szabályszegések sorozatát követik el”.
Megkérdeztük, van-e esély rá, hogy az agresszív hazai vezetési kultúra változzon. Csősz Krisztián hisz benne, hogy változhat, ezért is egyre szorosabb az együttműködésük az Országos Rendőr-főkapitánysággal (ORFK) és annak Országos Balesetmegelőzési Bizottságával. Nem véletlen a rendőrségi „pofátlan(tan)ító” videók sikere sem. Csősz szerint emberek vagyunk, mindenki hibázhat, ő is csúszott már bele piros lámpába.
Kiemelte, azt azért nem akarja, hogy az emberek feljelentgessék egymást és „önkéntes rendőrt játsszanak”.
A lényeg, hogy kiszűrjék a forgalomból az olyan arrogáns sofőröket, akik baleseteket okoz(hat)nak. Aki nem érzi át a Bp-i Autósok Közösségének munkáját, az „kizárólag a szerencséjére számíthat abban a tekintetben, hogy ő vagy közvetlen családtagjai, ismerősei nem esnek áldozatul egy olyan közlekedési balesetnek, ami az arrogancia, a felelősségteljes közlekedés hiánya miatt következett be”.
Végül megkérdeztük, mit kell tudni a balatoni felvételeikről, mennyi felvételt kapnak a régióból, mi a tapasztalatuk a városból üdülni a Balatonra leruccanó sofőrök viselkedéséről. Csősz Krisztián gyakran jár a Balatonra, szerinte sokkal harmonikusabb és nyugodtabb errefelé a közlekedés, no meg a kerékpáros-autós együttélés. Az M7-es autópályán nehézkes a közlekedés, ott „nagyon érződik a közlekedési kultúra hiánya” Csősz szerint. Ez többek közt a jobbra tartás hiányából, a háromsávos szakasz nem megfelelő használatából fakad. Csősz szerint a déli parti 7-es főúton el lehet kényelmesen csordogálni az M7-es tehermentesítő szerepe miatt, inkább az északi parton érzi a „pesti virtust”, ami szerinte
„leginkább egy túlélőtúra, egy harc sokak számára”.
„leginkább egy túlélőtúra, egy harc sokak számára”.
