A Tethys-halagút nevet kapta a Veszprém belvárosában lévő viadukt megújult alagútja. A kivilágított tér olyan „akváriummá" alakult, mintha csak egy állatkertben lennénk: felettünk „úszkálnak" a tengeri élőlények.
Ráadásul nem akármilyen élőlényekről van szó: a festményen az idén 120 éve Laczkó Dezső geológus, piarista tanár által felfedezett felső triász korabeli kavicsfogú álteknős (melynek a jeruzsálemhegyi kőfejtőben találta meg maradványait) képe is szerepel. Az egykori paleontológiai felfedezés komoly hírnevet szerzett megtalálójának és Veszprémnek is, azóta az állatot jelképének is tekinti a város. Nevét pedig az egykori Tethys-óceán megkövesedett élővilágáról kapta.
Az alagútról, vagyis már „halagútról” azt írják, kiváló akusztikája miatt romkoncertek egyik helyszíneként is szolgálhat. A helyszín ráadásul része egy olyan gyalogösvénynek, mely Sintér-árok a Séd partjáról indul egy tektonikai törésben, és a viadukt hídja alatt ér fel az Endrődi-lakótelepre. Ez a sokáig lezárt, vadregényes útvonal alkalmas tematikus sétákra, családok kincskereső túráira.
A Tethys állatai és a veszprémi kőbányában dolgozó kőfejtők történetei visszaköszönnek a Tűzoltóság előtti Tethys és az ÉMI előtti Kőbánya „helytörténetesített” helyi járatú buszmegállóiban is.
A fejlesztések a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (VEB2023 EKF) program támogatásában valósultak meg.
