Kincsekre vadásztunk az erdő mélyén – Szarvasgombatúra a Pécselyi-medencében

Reggel 7 óra múlt néhány perccel. A barnagi kisbolt előtt találkozunk vezetőinkkel, Gréczi Viviennel és Tompa Miklóssal, az Erdőkerülő alapítóival, akik a Nagyvázsony melletti Vöröstón élnek. A Pécsely és Zádorvár felé vezető úton autózunk egy darabig, majd nem sokkal a Hideg-hegyet jelző tábla után kiszállunk. Ahogy a magaslat neve is utal rá, itt elég csípős az őszi reggel, több fokkal hidegebb van, mint a Balaton közelében. Jó ötlet volt megtölteni otthon a termoszt gyömbéres teával.

Várunk néhány percet, amíg a három profi szarvasgomba-kereső kutya, Gombóc, Vackor és Rete kergetőznek egy kicsit. Szinte szétrobbannak az izgalomtól és az energiától, kell egy kis idő, hogy lehiggadjanak egy kicsit.

Lassan, ráérősen sétálunk be az erdőbe, ami olyan most, mint egy festmény. Sikerült elkapni az őszi színkavalkád utolsó előtti pillanatait és a napfelkelte utolsó felvonásának színeit. 5 perc sem telik el, Gombóc vadul kaparni kezd, és mire felfogjuk, mi történik, egy kb. fél cm-es szarvasgomba landol Miklós tenyerében. Gombóc egyébként a legjobb szarvasgomba-keresőnek tartott olasz fajta, a Lagotto Romagnolo képviselője. Előbbi mutatványát az erdőnek ezen a részén néhány percenként megismétli, de nem mindig talál értékelhető mennyiséget vagy ehető fajtát

350 grammos szarvasgombát is találtak már

Szarvasgombán vagy triflán több száz olyan gombafajt értünk, amely szimbiózisban él bizonyos fák és bokrok gyökereivel, a felszín alatt 10-30 centiméteres mélységben. Magyarországon 10-15-féle szarvasgombafaj gyűjthető. A nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) a leggyakoribb, és leginkább a Bükkben, Baranyában és a Jászságban fordul elő, de a Bakony sziklás, meszes talaját is kedveli. Itt, a Pécselyi-medencében téli szarvasgomba (Tuber brumale) és nagyspórás szarvasgomba is van, illetve több olyan faj is, ami nem használható étkezési célokra. Ilyen például a rőt szarvasgomba, amiből Gombóc többet is kikapar a talajból.

„A terület meszes alapkőzete és a gyertyános, cseres, tölgyes erdő megfelelő körülményeket jelentenek a szarvasgomba bizonyos fajtái számára. A szarvasgomba a mogyoróval, a gyertyánnal és a hárssal is gyökérkapcsolatban él, önállóan nem lenne képes termőtestet hozni” – mondja Miklós, miközben folytatjuk utunkat az erdőben.

A fáknak a gombáknak köszönhetően nő a tápanyagfelvételük, de a gombák is jól járnak a mikorrhizának nevezett kapcsolattal, mert vissza is kapnak tápanyagokat a fától, amelyeket a növény fotoszintézissel és másodlagos anyagcserével állít elő.

Vivien Egerből költözött a Balaton-felvidékre. Régóta a gombák szerelmese: környezetgazdálkodási és agrármérnöki diplomája mellett gombaszakellenőrként is tevékenykedik, és sok éve foglalkozik szarvasgombákkal. A terület, ahol gyűjtik a szarvasgombát, nagyon jó adottságokkal rendelkezik, mennyiségben ugyan nem, de fajgazdagságban mindenképp, meséli. Fél szemét közben a három kutyán tartja, akik egy pillanatra sem hagyják abba a szaglászást.

Az étkezési gombák közül elsősorban a nyári szarvasgombát gyűjtik, amelynek a szezonja május 15. körül kezdődik, és az év végéig, illetve a januári fagyokig tart. Az utóbbi években azonban az aszályos tavaszi időjárás miatt csak a nagyobb esők megérkezése után, júliusban indulhatott a gyűjtés. A téli szarvasgomba novembertől vagy decembertől kezd teremni, és egészen tavaszig előfordul, a nagyspórás szarvasgomba pedig ősszel szedhető. A homoki és az isztriai szarvasgomba ezen a területen nem fordul elő.

„Gombóc, gyere, hozzad!” – hangzik az utasítás, a kis termetű kutya pedig megállíthatatlannak tűnik. Az apró gombákért is vad ásásba kezd, de Vackor, az örökmozgó mudi is egyre többször jelez. Rete, a vizsla főleg az értékesebb fajokra és a nagyobb példányokra megy, először mindig a nagyobbakat szedi ki, ha egy területen több munkája is akad, meséli Miklós. Nyáron egy 350 grammos nyári szarvasgombát is talált. Persze időnként a kutyusoknak is pihenniük kell: egy szarvasgombamentes tisztáson vad játékkal vezetik le a keresés izgalmait.

Amikor egy területen már nincs több jelzés, továbbsétálunk. A kánikulás időszakok és a hosszú, aszályos időszakok miatt sajnos idén kevesebb a szarvasgomba, és nagyon kemény a föld, magyarázza Vivien. A sok kaparás a földben pedig azt jelzi, hogy előttünk már őzek és szarvasok is próbálkoztak, sikeresen.

„A föld alatti gombák nagyon fontos szerepet játszanak az erdő élővilágában és a fák közti kommunikációban. Ha megismerjük ezeket, mélyebben megismerjük az erdő életét” – teszi hozzá Vivien.

Az erdőtől a piacig

A Magyarországon kiásott szarvasgombák nagy része, 25-30 tonna exportra megy, de Vivien és Miklós úgy döntöttek, nemcsak külföldi cégeknek gyűjtenek, hanem hazai éttermeknek is szállítanak a triflából, és saját szarvasgombás termékeket állítanak elő, amelyeket termelői piacokon értékesítenek. Szarvasgombás vajat, sajtot, sót, olajat készítenek, a kínálatuk a közeljövőben vargányás finomságokkal is bővül majd.

1 kg szarvasgomba ára 36-40 ezer forintnál kezdődik, a határ pedig a csillagos ég, fajtától, állapottól és a kereslettől függően. Drága fűszer, de ne felejtsük el, hogy a szarvasgombászoknak tanfolyamot kell végezniük, bérelniük kell az erdőterületeket, és az igazán jó keresőkutyák kiképzése több évig tart, ráadásul Magyarországon a négylábú szarvasgombavadászoknak is vizsgát is kell tenniük.

Élménytúra kilátással

Vivien és Miklós 3 órás élménytúrákat szerveznek, ahol egy kis létszámú csoportnak mutatják be a szarvasgomba-vadászatot, és mesélnek a munkájukról. 4-5 km-t járnak be az erdei utakon, szintemelkedés szinte nincs, a túra fizikailag nem megerőltető, így kisgyerekek, idősebbek is gyakran jönnek. Kutyákat viszont nem lehet hozni, mert jelenlétük zavarná a gombakereső ebeket a koncentrációban.

A túra során érdekességképp a nem fogyasztható, nem árusítható fajokat is megmutatják a résztvevőknek, mint például az üreges szarvasgombát, a rőt szarvasgombát vagy a különféle Genea fajokat. „A legtöbben csak a fekete és a fehér szarvasgombát ismerik, pedig a Kárpát-medencében nagyjából 120 föld alatti fajt jegyzünk, hatalmas a fajgazdagság. Ebből mi egy kis szeletet tudunk itt megmutatni, de kicsit árnyaljuk a képet” – teszi hozzá Vivien.

A kirándulás a Hét kenyér zarándokpékségben ér véget, ahol a házigazdák frissen sült házi kenyerekkel, sütikkel, gyógyteákkal várnak minket. A teraszról elképesztő kilátás nyílik a Pécselyi-medencére és a reggeli fényekben fürdő Balatonra. A szervezett Erdőkerülő-túráknál is a kóstolás a befejező program, ezenkívül minden résztvevő hazavihet egy kisebb méretű szarvasgombát – ezt érdemes lezárt edényben tárolni és minél hamarabb felhasználni. Tapasztalataink szerint az egész lakás napokig szarvasgombaillatban úszik.

A túrákra az Erdőkerülő Facebook-oldalán lehet bejelentkezni.