Filmforgatás mínuszokban a Hévízi-tóban – Így készültek a Minden rendben víz alatti jelenetei

Szikrázó napsütés, mínusz öt fok. A stáb már javában dolgozik a Hévízi-kifolyónál – ahol tavasztól őszig illegális szabadstrandolás folyik, télen pedig kenusok és SUP-osok szállnak vízre. A patak, ami a termáltó vizét vezeti le a Kis-Balatonba, soha nem fagy be, most is misztikus párába vonja a Minden rendben című film második jelenetének felvételét.

A film egy apa dilemmájáról szól, akinek a kisfia súlyos balesetet okoz. A főszereplőnek, akit Hajdu Szabolcs alakít, döntést kell hoznia: vagy vállalja az igazság terhét és a fia életét romokba döntő retorziót, vagy a hazugságot választja, ami viszont a fiú lelkivilágát torzítja el egy életre.

Ez az eddig főleg budapesti helyszíneken forgatott film utolsó, 27. forgatási napja, ami egyszerre nagyon izgalmas és talán a legnehezebb az összes közül, mondja Farkas Ádám, a film társproducere. „A stáb egy része hajnali 3.30-kor, a másik része 4.30-kor indult Budapestről, majd kiszálltunk a fűtött autóból a mínusz 8 fokba.”

Ehhez képest vidám a hangulat, senki nem stresszel, egy arra sétáló helyi bácsi azt kérdezi tőlünk, vízitúrára jött-e ez a sok melegen öltözött ember. Forró teát kapunk a sátorban, aztán csendben figyeljük a partról, ahogy felveszik a jelenetet a gőzölgő vízen.

Ebben a főszereplő, a megözvegyült, kétgyerekes apuka bemutatja az új barátnőjét és annak lányát a gyerekeinek. A téli természet, a kopasz fák és a sejtelmesen gomolygó köd már a film elején megalapozza a film hangulatát.

A Hévízi-kifolyót a rendező, Sós Bálint Dániel választotta forgatási helyszínnek. Reklámfilmesként több mint száz alkotást tudhat maga mögött, ez az első nagyjátékfilmje. 

„Balatongyörökön van házunk, és át szoktunk jönni a gyerekekkel. Láttam, hogy milyen gyönyörű ez a hely, és arra gondoltam, hogy ezt mindenképp bele kell tenni a filmbe. Az egész film tele van köddel meg szürkeséggel, és ez a gőzölgés is abszolút jellemző erre a filmre – ezért is forgatunk télen főleg.”

Hiába a szikrázó napsütés, ez nem a legideálisabb idő a forgatáshoz, tudjuk meg Farkas Ádámtól. A Minden rendben fekete-fehér film lesz, de nem a hagyományos „film noiros” és nem is az expresszionista, éles árnyékokkal dolgozó hatást kelti majd. „Inkább a szürke különböző tónusaiban próbálunk mozogni. Ehhez fontos, hogy homogén hátterünk legyen, ebben sokat segít az a gőz” – teszi hozzá.

A víz alatti forgatás minden pillanatát megtervezték

A stáb késő délelőtt összehangolt csapatmunkával költözik át a Tófürdő területére, hogy előkészítse a nap – és talán az egész forgatás – legnehezebb feladatát, a víz alatti felvételeket. A jelenetben, amit a tóban vesznek fel, a főszereplő gyerekek játszanak a vízben. A producertől megtudjuk, hogy nagyon pontosan meg kellett tervezni minden egyes pillanatot. A rendező a gyerekek szüleivel előzetes terepszemlét tartott, alapvetően fontos volt, hogy a forgatáson mindenki komfortosan és biztonságban érezze magát.

Hajdu Szabolccsal (a Fehér tenyér, a Bibliothèque Pascal, a Délibáb, az Ernelláék Farkaséknál című filmek rendezője), akit az utóbbi időben színészként is láthattunk különböző alkotásokban, a Tófürdő recepcióján beszélgetünk, az egyik legfontosabb jelenet forgatása előtt. 

„Ez számomra aktív pihenés. A színészi felelősség nem hasonlítható össze a rendezői felelősséggel – amellett, hogy a színésznek is megvan a nagyon határozott felelőssége. Nem kell folyamatosan döntéseket hoznom a nap 12 órájában, és van pihenőidő is. Bár ez a film eléggé feszített tempójú ahhoz képest, hogy egy nagyjátékfilm: sok helyszínen játszódik, egy hónap alatt forgattuk le, ez egy ilyen erőltetett menet. Nagyon sokat dolgozunk egy nap, és a forgatás alatt az időjárás megnehezítette az életünket. De az utolsó nap elégedett vagyok.”

Vízre szállás mínuszokban

Ma két kamerával is forgat a stáb, ami ritka egy Inkubátor programban részt vevő filmnél, mondja Ádám. Az eddigi felvételek egy Sony Venice kamerával készültek, a víz alatti jeleneteket egy ARRI Alexa minikamerával rögzítik, egy másik jelenetnél pedig egy kránt (kameramozgató darut) is bevetnek.

Egyszerre csak 11 percig dolgozhatnak, mert a termálvízben való tartózkodás idejét a legfiatalabb gyerekszereplő számára engedélyezett időtartamhoz kell hangolni. A Tófürdő személyzete 11 percet írt elő a 11 éves Jakab-Aponyi Zonga számára. A tervek szerint 3-szor rögzítik majd ezt a jelenetet.

A stáb a tó központi fürdőházától távolabbi partján veszi fel ezt a jelenetet. Nincsenek a közelben az úszógumiban lebegő, vidám úszósapkás vendégek, a stáb egy része viszont már neoprénben úszik a párában úszó vízben, a jelenet szereplői pedig köntösben várják a dermesztő hidegben a parton, hogy kezdődjön a felvétel. 

Ádám elmagyarázza, mi is történik most. A vízben levő kamerát egy speciális búvártok védi. A kábelek továbbítják a kamera képeit a csónakban ülő és onnan instruáló rendezőnek és a stábnak a parton.

A vízben egy palackkal felszerelkezett búvároperatőr dolgozik, mellette úszik egy másik operatőr. A vízben van egy biztosító búvár és a focus puller (a kameracsapat vezetője) is – véletlen egybeesés, hogy ő egyben búvár is – , ezenkívül egy vízimentő is kíséri a stábot.

Az, hogy a termáltó vize nem áttetsző, hanem sötét és kissé zavaros, a rendező szerint egyáltalán nem nehezíti meg a munkát: „Készítettünk korábban próbafelvételeket egy iPhone-nal. Tökéletesen beleillik a film látványvilágába, hogy a víz nem kristálytiszta, de azért mégis látni a testeket a víz alatt.”

A jelenet felvételét csak messziről, az egyik fürdősziget takarásából nézhetjük. Gyorsan eljut a hír hozzánk is, hogy nincs is szükség három kísérletre, mert „megszületett, aminek meg kellett születnie”. 

A rendező így foglalta össze a forgatás időszakát: 

„Nem voltak kiugró pillanatok, nekem az volt meglepő, hogy mennyire jó és kreatív hangulatban telt az egész. Én arra számítottam, őrültekháza lesz, de ehhez képest családias, nyugodt hangulatban telt a forgatás, jól haladtunk, úgy érzem, mindenki magáénak érezte és odatette magát.”