A veszprémi Benedek-hegy a Vár-hegy kissé alacsonyabban fekvő folytatása, amely függőleges sziklafalakkal emelkedik ki a Séd völgyéből. Szinte kopár a felszíne, mert a dolomitsziklára hiába próbáltak meg több évtizeddel ezelőtt fákat telepíteni. Belátjuk innen a Viaduktot, a Séd patak völgyének egy részét és a fél várost. Ez a titkokat rejtő magaslat a főszereplője a Túrajó Veszprém Geopolisz témájú városi sétájának.
A túra vezetője, Raffai Csilla - aki a Túrajó városi séták ötletgazdája és a Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszékének adjunktusa - éppen térképeket mutat a veszprémi vár alatti Kutas téren összegyűlt csoportnak, amikor megérkezünk. Családok, fiatalabb és idősebb kirándulók is kíváncsiak a város geológiai múltjára és a Benedek-hegy belsejére.
A hegy, ami több száz millió év emlékét őrzi
Mielőtt nekivágunk a Benedek-hegynek, megtudjuk, miért hívják a Kutas-tér melletti területet Szerelem-szigetnek, és azt is, hogy hogyan juttatták fel egy kút vizét az Úrkúti malomból az 1767-ben épült érseki palotába. Aztán alaposan szemügyre vesszük a Benedek-hegyre vezető lépcsőket: a lábunk alatt az egész Balaton-felvidékre jellemző permi vörös homokkő. Míg sok helyen a felszínen hevertek ezek a kövek, Veszprémbe már szállítani kellett őket, és csak az egyházi intézmények, illetve a gazdag polgárok engedhették meg maguknak azt, hogy ebből építkezzenek. Vörös homokkőből épült a veszprémi Feltámadt Üdvözítő Templom és a balatonfüredi Krisztus Király-templom is.
A város képét ma is a földtörténeti középidő, a mezozoikum idejében itt hullámzó Thetys-tenger üledékéből képződött kőzetek, a dolomit és a márga határozza meg. De van itt más is: a túravezetőnk vízzel locsolja meg a lépcső korlátját, és a tenyérnyi, jellegzetes csigavonalú házzal rendelkező ammoniteszek (az ősi tengerekben élt puhatestűek) formái jelennek meg a vörös kőzetben.
Ez a fajta, ún. ammoniteszes mészkő (ammonico rosso) a Bakonyban és a Gerecsében is megtalálható, ebből épült Mátyás király visegrádi palotájának híres díszkútja is. Azt is megtudjuk, mik azok az apró pénzérmére emlékeztető nummuliteszek, és azt is, miért számított komoly geológiai leletnek a veszprémi bányában talált kavicsfogú álteknős-maradvány.
A Benedek-hegyről sokféle történet kering, és ezek nagy része nem túl vidám. Bizonyos források szerint erőd állt itt, mások szerint temetkezési hely volt. Az Öngyilkosok sziklája veszélyes kiszögellés a mindig szeles hegytető peremén, sokan ugrottak le innen az alattunk elterülő szakadékba. Ki tudja, talán ez volt az oka, hogy az 1940-es években egy Kálvária építését kezdték meg itt, de soha nem fejezték be, mert sokkal fontosabb dologra kellett a pénz. Óvóhelyre.
Biztonság a hegy gyomrában
Veszprémben mintegy félszáz óvóhelyet alakítottak ki. A Benedek-hegy gyomrában található, 200 fő befogadására alkalmas járatrendszer 1944-ben készült el. (Volt még egy másik is, az 1938-ban épült, 4000 négyzetméteres „Szikla” is, ahová a Szálasi-kormány a koronaékszereket, az ország 30 tonnás aranytartalékát menekítette).
Rövid sétával érjük el a feltűnőnek egyáltalán nem mondható, Tobak utcai bejáratot. Előkerülnek a zseblámpák, néhány méterre a bejárattól már az orrunkig sem látunk. Először csak végigsétálunk az önmagába visszatérő folyosón - aki nem érzi jól magát, vagy fél a sötétben, dönthet úgy, hogy kint várja meg a többieket. A második körben már beljebb megyünk, egymásba nyíló, egyformának tűnő helyiségeket és régi fémajtókat látunk. Hátborzongató a hely, és nemcsak azért, mert úgy érezzük, néhány perc alatt eltévednénk a hideg, sötét labirintusban.
A túravezetőnk figyelmeztet, hogy nézzünk a lábunk elé is a küszöbök és a talaj egyenetlenségei miatt. Egy helyen fény dereng az óvóhely folyosóján: egy lezárt kijáratot találunk, ami most egy családi ház udvarára nyílik a Kollégium utcában.
És hogy mennyire volt biztonságos a most hátborzongató hely? A körülményekhez képest az volt. A Benedek-hegy sziklájáról lepattantak a bombák, aki ide be tudott menekülni, megúszta a támadásokat. 200 férőhely nem sok Veszprém akkori lakosságához képest, de sok ház alatt húzódott pince. A város nem számított kiemelt hadi célpontnak, és a bombatámadásban meghaltak aránya alig több mint egy százalékos volt - mondja Raffai Csilla.
Az eredeti tervek szerint egy másik, hosszabb alagutat is fúrtak volna Vár-hegy alá, de a városnak csak egy fúrófeje volt - meséli a túravezető. A Benedek-hegyi alagút 1944 októberében készült el, a Vár-hegy átfúrása az erősödő bombázás miatt elmaradt.
A túravezetőnk még válaszol néhány kérdésre, és arról is mesél, hogy ez a munka nem csak a tények és sztorik összegyűjtéséről szól. Folyamatosan kell foglalkozni egy-egy témával, ráadásul azon is dolgozik, hogy minél több, egyébként nem látogatható és elfelejtett helyszínnel bővítse Veszprém látnivalóinak sorát.
A sétatúrák alkalmával bejárható például az egykori Veszprémi Vidámpark területeés az úttörővasút alagútja, a Pannon egyetem légópincéje és szervizalagútja, de a szomszédos Hajmáskér, a Monarchia és Közép-Európa legnagyobb katonavárosának lezárt épületeibe is bejuthatnak a túrák résztvevői.
A túra a Patak téren ér véget. Többen elköszönnek a Fricska közelében, mi pedig azon gondolkozunk, hány száz millió éves lehet az a kő, amit éppen koptatunk.
Ezt a cikket 2019-ben publikáltuk először.
