Az megvan, hogy a „legbalatonibb” halunkat, a hekket Argentínában, Chilében vagy Peruban, esetleg Namíbiában vagy Dél-Afrika partjainál fogják ki? Tényleg ilyenek vagyunk? Halászlevet prédikálunk és hekket eszünk? Kilenc helyszínen kilenc témában ilyen és hasonló kérdésekre derül fény – elindult a Privát Balaton digitális fotógyűjteményhez kapcsolódó esemény-sorozat, a fotókat pedig folyamatosan lehet feltölteni a privatbalaton.hu oldalra.
Cserna-Szabó András író így látja a magyar ember nyári megérkezését a Balatonhoz:
„…rekkenő hőség, magára ölti fürdőruháját, papucsba bújik, vállára veszi a gumimatracot és elindul a magyar tenger felé. Útközben biztosan megáll és betér egy büfébe, hogy végre egyen egy jó hekket. Biztosan hekket.”
„…rekkenő hőség, magára ölti fürdőruháját, papucsba bújik, vállára veszi a gumimatracot és elindul a magyar tenger felé. Útközben biztosan megáll és betér egy büfébe, hogy végre egyen egy jó hekket. Biztosan hekket.”
A teljes szöveg a balatonboglári hajóállomás szabadtéri kiállításán olvasható. Egészen október 15-ig, a Balaton északi és déli partján összesen kilenc helyszínen –- elsősorban hajó- és vasútállomásokon – a Privát Balaton digitális fotóalbumába már beérkezett fotókból szabadtéri kamara-kiállítások láthatóak, amikhez kapcsolódva tematikus beszélgetéseket tartanak.
A balatonboglári helyszínen, a műemlék csavargőzös szomszédságában lévő vízparti stégen például Saly Noémi volt a vendég. A népszerű művelődéstörténész elmesélte, hogy nemrég egy, az 1600-as évek közepéről származó szakácskönyvvel foglalkozott, ami a csíksomlyói ferences rendházban keletkezett. A receptekből a népszerű csíki séf, Szőcs Előd készített egy ma is használható szakácskönyvet. Az eredmény az lett, hogy a séf erdélyi kollégái nem tudnak eleget főzni például a szerzetesek pisztráng halleveséből, mert minden vendég ezeket az ételeket keresi.
A vendéglősök hozzáállása, bátorsága és humorérzéke, valamint a marketing kellett ahhoz, hogy kiderüljön: mindez a saját hagyományuk, örömforrásuk, büszkeségük és a hovatartozásuk szimbóluma.
A vendéglősök hozzáállása, bátorsága és humorérzéke, valamint a marketing kellett ahhoz, hogy kiderüljön: mindez a saját hagyományuk, örömforrásuk, büszkeségük és a hovatartozásuk szimbóluma.
A Privát Balaton célja, hogy dokumentálja a balatoni régió távolabbi és közelmúltját. Ezért elkezdték összegyűjteni a tónál készült fotókat, amik egy közös online archívumba kerülnek, és az interneten keresztül bárki elérheti őket.
A füredi Lipták Gábor Városi Könyvtár a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat szellemiségéhez csatlakozva szeretné megmutatni, hogy kedvenc tavunk, a Balaton történeti emlékezete nemcsak múltidéző nosztalgia tárgya lehet, hanem élő örökség, a jelen szempontjából fontos identitásformáló erő, ami mindennapi életünk, személyiségünk szerves része.
A füredi Lipták Gábor Városi Könyvtár a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat szellemiségéhez csatlakozva szeretné megmutatni, hogy kedvenc tavunk, a Balaton történeti emlékezete nemcsak múltidéző nosztalgia tárgya lehet, hanem élő örökség, a jelen szempontjából fontos identitásformáló erő, ami mindennapi életünk, személyiségünk szerves része.
A saját fotóját bárki feltöltheti a privatbalaton.hu oldalra, vagy személyesen is leadhatja a Lipták Gábor Városi Könyvtárban. A gyűjtést végzők átveszik a fotókat, beszkennelik és feljegyezik a hozzájuk kapcsolódó információkat. A szervezők a kiállításokhoz kapcsolódóan érdekes és sokszínű programokat terveznek, amik erősítik a régió látogatottságát és a program népszerűsítését.
További információkat a projektről és a programokról itt találtok.
