A magyar vendégeknek általánosan hazai pályán marad több a zsebükben, derül ki a Pannon Egyetem legújabb, még nem publikált, de részeredményeket már ismertető kutatásából. Az árak összehasonlításánál – ami tudományos módszertani eljárással készült – az úti célok, az időintervallumok, a célcsoportok és az utazási csomag is tényezők voltak.
A legdrágább árak minden esetben a reggelit kínáló hotelekre vonatkoznak, amivel Horvátország a magyar árak másfélszereséhez közelít, viszont az alacsonyabb kategóriájú utazások között csak mérsékelt különbségek látszódnak, és utóbbiak azt is mutatják, hogy egy család olcsóbban jön ki a horvát kempingezéssel, mint a magyarral.
A részeredmények
Párok esetében egy egyhetes út költsége:
- önellátó kempingezéssel a Balatonnál 471 ezer Ft, Horvátországban 505 ezer Ft
- önellátó apartmannal a Balatonnál 516 ezer Ft, Horvátországban 634 ezer Ft
- félpanziós szállodával a Balatonnál 746 ezer Ft, Horvátországban 865 ezer Ft
- reggelis szállodával pedig a Balatonnál 684 ezer Ft, Horvátországban 971 ezer Ft
Családoknál egy egyhetes út költsége:
- önellátó kempingezéssel a Balatonnál 632 ezer Ft, Horvátországban 606 ezer Ft
- önellátó apartmannal a Balatonnál 829 ezer Ft, Horvátországban 859 ezer Ft
- félpanziós szállodával a Balatonnál 1,3 millió Ft, Horvátországban 1,6 millió Ft
- reggelis szállodával a Balatonnál 1,2 millió Ft, Horvátországban 1,8 millió Ft
Az „utazási csomagba” a szállás mellett beletartozik a közlekedés, a látnivalók és helyenként az étkezés is, tehát ezek egyénileg formálhatók az igényeknek megfelelően. Az eredményeket olvasva természetesen ellenpéldák is rendelkezésre állnak, a fent említett értékekhez képest mindenki tud olcsóbb és drágább verziót is hozni, azonban egy kutatás hitelessége a legolcsóbb és legdrágább ár átlagának kiszámolásánál jóval komplexebb folyamatokat követel, aminek megvan a sajátos módszertana.
Almát a körtével
A két desztinációt összehasonlítani alapvetően kicsit olyan, mint az alma-körte összehasonlításának problémarendszere – ismertette dr. Sulyok Judit, a Pannon Egyetem Balatoni Turisztikai Kutatóintézet (BATUKI) tudományos főmunkatársa a kutatás adatairól szóló beszámolójában a nemrég tartott Balaton Konferencián. Persze a tó mégsem tenger, de a két termék közös vonása, hogy autóval megközelíthetők, illetve mindkettő a vízpartot, a fürdőzés élményét nyújtja.
„Viszont más típusú kínálatot eredményeznek. Mást jelent egy-két hétre kiszabadulni a mókuskerékből, főleg, ha egy teljesen eltérő kulturális közegbe utazunk, ami a külföldi utazás felé hajlik. Ami pedig a hazai nyaralás felé, az a kiszámíthatóság és a biztonság. Könnyebben hazajutunk, ami fontosabb a kisgyermekes családok és az idősebb korosztály esetében. A pandémia is befolyásolta azokat a kérdéseket, miszerint el merünk-e indulni repülővel. Ez olyan szempontból segített itthon, hogy kicsit elkezdtük felfedezni a hazai kínálatot”
– mondta Sulyok Judit már a We Love Balatonnak adott interjújában.
Mivel foglalkozik a Balatoni Turisztikai Kutatóintézet?
A Pannon Egyetemnek a balatoni térség folyamatos és jó kutatási alapot biztosít. Az egyetem Mérnöki Karán rendelkezésre állt a környezetmérnöki, környezettudományi irányvonal, azonban a régió megkövetelte a gazdasági és társadalmi szempontokat is. A turizmus sokszínűsége eleve sok témát foglal magába.
A BATUKI fontosnak tartja a hallgatók bevonását is, akik ezáltal megismerkedhetnek a tudományos kutatás módszereivel, menetével, és nem utolsósorban új szemléletmódot képesek hozzáadni egy-egy témához.
2023-ban indult el a Balaton Kutatóközpont weboldala is, aminek célja a balatoni kutatások összefogása és az egységes külsős kommunikáció.
Nem mindenki utazhat
Egy korábbi, 2023-ban közzétett kutatás a Balaton imázsának témáját járja körbe, aminek egyik részeredménye a magyar lakosság véleményét méri. Az egyik legkiugróbb eredmény az olcsó-drága tengelyen keletkezett, mégpedig a drága irányába. (A kutatásban olyan tengelyek szerepeltek még, mint például szép-csúnya, izgalmas-unalmas vagy hagyományos-modern.) A lakosságot egészében kell nézni: másképp gondolkodik az, aki a térséghez közel lakik ahhoz képest, aki az ország legkeletibb településén él, és ez még csak a megközelíthetőség technikai és anyagi problémáját érinti. Sulyok Judit azt is hozzáfűzi, hogy
„egy utazás egyre inkább az életünk része, amivel javítható az életminőség, a jóllét, azonban figyelembe kell venni a világban zajló folyamatokat és a társadalmi egyenlőtlenségeket, amik megmutatják, hogy ez a lehetőség nem mindenki számára természetes. Egy utazás kihagyásának egyik fő oka, hogy nincs ahhoz elegendő jövedelem”.
Aki mindig ugyanabban az időszakban tér vissza, annak egy év eltelte után sokkolóbb lehet az új árakkal találkozni, mint amikor a hétköznapokban, fokozatosan tapasztalható ugyanez a növekedés.
Szeretjük a Balatont
A régió már csak a területének méretére tekintettel is nagy spektrumú kínálatot ad, ezáltal széles célcsoportok számára elérhető, amivel kapcsolatban Judit hozzáteszi, hogy szerencsére az emberek is látják, hogy ezek nem fordítottan arányosak a minőséggel.
A 2023-ban publikált kutatás egyik részeredménye az is, hogy a Balaton imázsáról egy általános pozitív vélemény alakult ki, és egyértelműen a legvonzóbb hazai úti cél, ami a médiában is visszaköszön: a nyár másik slágertémája a telt ház, amikor olyan címekkel találkozhattok, mint például „Megtelt a Balaton”. Ezek mindenképp ellensúlyozzák az árak negatív kritikáját, és bizonyítják, hogy szeretik a térséget.
A teljes, Balatont Adriával összehasonlító tanulmány vélhetően még idén megjelenik. Ha alaposabban szeretnétek olvasni a témában, itt és itt találtok publikált anyagokat, dr. Sulyok Judit prezentációjának részleteiben pedig itt mélyedhettek el.
Források: Sulyok Judit – Papp Zsófia Márta: A Balaton mint turisztikai desztináció imázsa
(Borítókép: Hölvényi Kristóf – We Love Balaton)
