A Szántódpusztai Majorság interaktív kiállítási elemei minden korosztály számára tartogatnak érdekességeket. Ha aktívan szeretnénk nyaralni, akkor a major lovasszolgáltatásait is igénybe vehetjük, illetve kirándulhatunk a környéken. A zarándokok számára kedvelt célpont, hiszen a Szent Kristóf tanösvény állomása az itt található Szent Kristóf-kápolna, illetve a Tihanyi Bencés Apátság is több szállal kapcsolódik a helyszínhez. A majorság amellett, hogy számos gyerekbarát programnak és aktivitásnak ad otthont, tematikus rendezvényekkel, időszaki kiállításokkal és gasztronómiai élményekkel is várja a betérőket.
Kiállítások és megújult épületek
A puszta egyik legrégibb épülete, amely már egy, a 18. század végén készült térképen is szerepel, a Fogadóépület, amelyben a jegypénztár és egy ajándékbolt kapott helyett, illetve egy babakiállítás Vári Katalin magángyűjteményéből. Szintén a bejáratnál találjuk az urasági lakóházat, amelyet a cselédek csak kastélyként emlegettek – és ma is így hívják.
Valószínű, hogy ebben az épületben lakhatott a puszta jeles költője, Pálóczi Horváth Ádám is, ahol a felvilágosodás számos nagy egyéniségét is megvendégelte.
Az épületben egy Szántódpuszta történetét bemutató interaktív kiállítást hoztak létre. A major idővonala is körbefut a termen, és sorra veszi a puszta életének főbb mérföldköveit: első említését a Tihanyi alapítólevélben, a török idők hatását és a puszta elnéptelenedését, a tihanyi apátok munkásságát, a major fellendülését. A kiállítás másik fő témája a cselédség életének bemutatása az évszakok és az emberi élet szakaszainak párhuzamba állításával. Emellett Tihany- és Szántódrév történetével is megismerkedhetünk.
Az előtérben a balatonendrédi csipke történetét és néhány kézimunkát is bemutatnak. A település neve 1908 óta fonódik össze a csipkeveréssel, amikor Kájel Endre, akkori református tiszteletes szervezésében elindult az első csipkeverő tanfolyam, amely nemcsak kellemes és hasznos téli időtöltés volt, és plusz bevételi forrás, hanem a református hit terjesztésében is fontos szerepet játszott. A 90-es évek végén a csipkeverés tudományát már csak pár idős néni ismerte, de a helyi önkormányzatnak és az itt élő néhány lelkes pedagógusnak hála a helyi iskolai oktatásba is bekerült, amit technikaórán tanulnak a lányok.
A Kiskastéllyal szemben lévő Ménes csárdát az 1970-es években felújították, majd itt üzemelt a Ménes csárda nevű étterem. Nevét az akkor Szántódpusztára telepített új ménes és a Tihanyi alapítólevélben is megjelenő, I. András által iderendelt 39 mén inspirálta. Jelenleg itt találjuk a hétvégi termelői piac egy részét, mosdót, illetve Mesél az erdő címmel egy természetfotó-kiállítást.
A Magtárban alakították ki a Búza útja interaktív kiállítást, ahol a vetéstől az aratásig számos dolgot megtudhatunk, például a búza felhasználásának hajdani és mai lehetőségeit, emellett régi gépeket is bemutatnak. Az interaktív táblán a kenyérrel kapcsolatos régi hiedelmekről, szólásokról és közmondásokról, valamint a mindennapi életben betöltött fontos szerepéről is bővebben olvashatunk.
A téglaoszlopokon álló, látványos lábas pajta az 1800-as évek közepén épült. A felújítás keretében rendezvénytér, baba-mama szoba, valamint látványműhelyek (kovács-, bognár-) is helyet kaptak, amelyek a rendezvényes napokon megnyílnak a látogatók előtt.
A puszta déli részén található, legnagyobb épület az L alaprajzú istálló, melyben hajdanán ökröket tartottak, hiszen a gőzgépek és a traktorok elterjedéséig fontos szerepük volt a gazdaság életében. Jelenleg lóistállóként működik, lovasoktatás is folyik az előtte lévő karámban, illetve különböző lovasversenyeknek is helyet adnak. A kisebb Póniistálló mellett pedig kecskéket lehet simogatni.
A puszta egyik legszebb épülete, az L alakú lakóház visszakapta eredeti funkcióját, jelenleg vendéglátóhelyként üzemel.
A területen még számos izgalmas helyszín található, például kézművesműhely, állattartó ólak, kút, aszalókemence, melyeket eredeti formájukban állítottak vissza. Kültéri tablókon elolvashatjuk részletesebb történetüket. A játszótér mellett található dombra egy kisebb úton juthatunk fel, és egy szerelmesekre emlékező, faragott kapun átsétálva elérjük a Szent Kristóf-kápolnát.
Gyerekbarát majorság
A különböző családbarát szolgáltatások mellett – mint a baba-mama szoba és családi mosdó – sok interaktív játékelemet és tablót találunk mind a kisebbek, mind a nagyobbak számára. Kedvencünk volt a zöldségek sokféle elnevezését bemutató játék, illetve a kapolcsi Ilona-malom Műhely által készített Rostalika játszótér, mászóvárral, csúszdákkal, hintákkal, amelyek kinézetükben mind kapcsolódnak a majorság régi mindennapjaihoz. Kovács Gábor meséjét is elolvashatjuk játék közben. Mellette egy Kneipp-ösvényt, vagyis mezítlábas parkot is kialakítottak. A Magtáron belül minitraktorokkal is lehet játszani, illetve nagyobb gyerekek számára izgalmas lehet a Kastélyban lévő kiállításnak az a része, amely kifejezetten a majorságban élt gyerekek életét mutatja be.
Programok, piac és csodás lángos
A majorság komplex programokat kínál a nyári szünetre is. Ha éppen nincs kedvünk a parton heverészni, valami tartalmasabb programot keresünk, vagy éppen nem jó az idő, akkor is érdemes ide eljönni, megnézni a kiállításokat, sétálni egy nagyot a majorság területén. Szombaton és vasárnap a környékről érkezők árulják termékeiket a termelői piacon: mézet, zöldséget, gyümölcsöt, sajtokat és különféle húsárut, illetve a balatonlellei Mesés pékség friss kenyerekkel, péksüteményekkel érkezik. Szintén hétvégente a jegypénztár mellett található kis kocsiból csodás lángost és házi süteményeket, valamint házi szörpöket vásárolhatunk. A nagyobb meccsek idején június-júliusban foci-Eb-szurkolóponttá alakulnak, ahol együtt nézhetjük a meccseket, illetve július 12-én a Kapj el, ha tudsz!, augusztus 8-án pedig a Vissza a jövőbe című filmet vetítik a kertmoziban. Minden programot itt találtok. Ottjártunkkor megtudtuk, hogy valószínűleg még ezen a nyáron elkészül az új, nádfedeles szálláshely a játszótér mellett, így a majorságban meg is szállhatunk majd.
ELÉRHETŐSÉG
Szántódpusztai Majorság
(Borítókép: Szántódpusztai Majorság)
