A környezeti változások üteme meghaladhatja őshonos fajok alkalmazkodóképességét, ez jelentős változásokat eredményezhet a balatoni ökoszisztéma szerkezetében és működésében, és így az ellenállóbb nem őshonos fajok (például bizonyos szubtrópusi és trópusi algák, halak és növények) dominálhatnak, míg az őshonosokat a kihalás is veszélyeztetheti – hangsúlyozta Tóth Viktor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa legújabb felmérésük kapcsán.
A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek, és a vízháztartásuk is érzékenyebb. A sekélyebb tavak a magasabb hőmérséklet miatt több vizet párologtatnak el, ami vízszintcsökkenéssel járhat, ezért a Balaton is jobban ki van téve a hőmérsékleti változásoknak.
Mint írják, a következő évtizedekben is hasonló ütemű melegedés várható, ráadásul a tó beépítése is csak erősíti ezt a folyamatot. Műholdas felvételek és helyi mérések szerint évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal emelkedett a Balaton átlaghőmérséklete az elmúlt 20 évben. A tó átlaghőmérséklete legjobban a keszthelyi részen emelkedett,
csaknem 2 Celsius-fokkal.
A BLKI felméréséből az is kiderül, hogy a tó nyugati része főleg tavasszal és nyáron, a keleti része inkább ősszel és télen melegszik. Hogy tíz vagy húsz év múlva mennyivel emelkedhet a Balaton átlaghőmérséklete, arról nincsenek pontos számaik, magyarázta Li Huan, a ScienceDirectben megjelent tanulmány egyik szerzője, ugyanakkor hozzátette: már elkezdtek dolgozni egy hosszabb, több évtizedes utóvizsgálaton, hogy pontosabb előrejelzést készíthessenek.
„Az előzetes munkánk szerint, ha az éghajlatváltozás nem enyhül, folyamatos felmelegedés várható, vagyis 10-20 év múlva a víz hőmérséklete továbbra is 0,5-0,7 Celsius-fokkal fog emelkedni évtizedenként” – tette hozzá a kutató.
A beépített partszakaszok hatása
A kutatás azt is alátámasztja, hogy nemcsak a klímaváltozás, hanem az egyre több beépített partszakasz is hozzájárul a tó vízhőmérsékletének tartós emelkedéséhez. Mint írják, a partvonal kétharmada urbanizált, városias területnek minősül. Szerintük a részletes hőmérséklet-változások megértése segíthet abban, hogy jobb környezetvédelmi, vízgazdálkodási és turisztikai stratégiákat készíthessenek a Balatonnál.
Nemrég írtunk arról, hogy új építésügyi keretrendszert állított össze az Építési és Közlekedési Minisztérium, melyben szigorítanák a balatoni építkezések szabályait. Nyár végéig várják a tervezettel kapcsolatos véleményeket, az önkormányzatoktól, a szakmai és civil szervezetektől.
(Borítókép: Hölvényi Kristóf - We Love Balaton)
