A sci-fibe illő balatoni helyszín, ahol a nagy döntések születnek

Hangosan dolgozó, óriási szuperszámítógép, kisebb-nagyobb – laikusként azonosíthatatlan – tárgyak, világítótornyokra emlékeztető lámpa és a panorámás terem, ahol szinte az egész Balatont belátni – kulcsszavakban ezek azok a tárgyak és terek, amelyekkel találkozhattunk a Balaton egyetlen viharjelző központjában. És persze nem feledkezhetünk meg a feszített, szolgálati beosztásban dolgozó meteorológusokról és az őket segítő informatikusokról és mérnökökről, akik nélkül nem tudnánk előre, mikor csaphat le ránk akár embert próbáló szél vagy vihar.

Sokan meghaltak

Az, hogy ma a Balatonban tömegesen strandolunk, valójában alig százéves szokás, az emberek az 1900-as évek első felében kezdtek el szélesebb körben a Balatonra járni és meg is mártózni benne (azelőtt Balatonfüredet is inkább a savanyúvíz, semmint a Balaton vize miatt keresték fel).

Mikor aztán már rendszeressé vált a tóban fürdés, sorra jöttek a tragédiák:

Évről évre egyre többen haltak meg a viharok miatt – meséli a We Love Balatonnak Horváth Ákos, a HungaroMet Viharjelző Obszervatóriumának vezetője.

Ezek után a kormány kezdeményezésére elkezdték megszervezni a viharjelző szolgálatot. Idén éppen 90 éve, 1934. július 8-án indult el a balatoni viharjelzés Siófokon, dr. Hille Alfréd szervező munkájának eredményeként. Ezzel azonban hosszú távon sajnos még nem oldódott meg minden, 1961 júliusában előre nem jelzett vihar csapott le a Balatonra.

„A következő pillanatban elsötétült az ég, irtózatos erejű vihar támadt a Balatonra. A kis motoros rendőrhajót kétméteres hullámok dobálták, és a kormánykerék mellől egy méterre sem lehetett ellátni” – olvasható a Népszabadság akkori tudósításában.

Több mint 20 felborult, erősen megrongált csónakot és vitorlást vontattak be, három ember pedig meghalt. Ekkor az egyik legtehetségesebbnek tartott fiatal meteorológus, dr. Götz Gusztáv volt szolgálatban, aki, miután kézhez kapott minden nyugati szakirodalmat – hogy kiderítse, pontosan mi is történt – rájött, hogy a Balatonnál egészen más tendenciák és szabályok érvényesek, amiket a mezometeorológia elméleti alapjait felhasználva részletesen ki is dolgozott.

Mint Horváth Ákos meséli, ezeket a leírásokat többé-kevésbé a mai napig alkalmazzák, csak már – bevezetve egy újabb fontos mérföldkövet – számítógépes modelleken. Dr. Götz Gusztáv végül – ezért és egyéb kiemelkedő szakmai munkásságáért is – Széchenyi-nagydíjat (és még sok más kitüntetést) kapott.

A Molnár Péter által 1954-ben tervezett obszervatóriumi épületet Bolla Zoltán könyvében újszerű, egyedi kialakításúként jellemzi, ami akkor egy újabb építészeti korszak kezdetét jelezte előre. Ez a korszak a késő modern építészet, melyre hivatkoznak Kádár-modernként, szocmodernként és retróként is.

Hungarikum

Tehát egy nagyon speciális meteorológiai elméleti keretrendszert hoztak létre a minél pontosabb viharjelzés érdekében (a pontosságról később még lesz szó!), mivel a Balatonnak sajátos mikroklímája van. Ilyen nem nagyon van más országokban, Horváth Ákos szerint

„Tengereknél persze van, de az teljesen más rendszer, nincsenek nagyon korlátozások, nem nagyon megy ki a vízi rendőr, a jelzéseket bemondják a rádióba, és itt véget ér a folyamat. Itt viszont arról van szó, hogy egymillió ember strandol, nyáron az egész ország arról beszél: voltál már idén a Balatonnál? Ha nem, akkor mikor mész?” – részletezi a meteorológus.

Az elmúlt 90 év alapján úgy véli Horváth Ákos, hogy talán két dolog van, ami veszélyes és közvetlen életvédelem a szakmájában:

„Az egyik a repülésmeteorológia, a másik a balatoni viharjelzés. Mind a kettő finom skálán mozog.”

A balatoni viharjelzésnél nagyon fontos a szél irányának meghatározása (különösen a Kékszalag idején), de idén a Balaton-átúszáson (amit az időjárás miatt egy nappal el is halasztottak) a meteorológus szerint hősiesen küzdöttek a résztvevők a hullámokkal. „Pedig az elsőfokú viharjelzés közelében nem volt a szélerősség (7 méter/sec), ezek alapján el tudják képzelni, hogy ha 40 kilométeres szél van – ami az elsőfokú jelzés alsó határa –, az milyen problémát tud okozni annak, aki a vízen van” – hangsúlyozta Horváth Ákos.

A Balaton „lehúzza”

80-85 százalékos pontossággal zajlik jelenleg az időjárás-előrejelzés, a maradék 15-20 százalék legnagyobbrészt túlbecslés, tudtuk meg a meteorológustól. „Ez utóbbi alatt azt értem, hogy ha jön egy veszélyes időjárási objektum, és mégsem okoz szelet, mert elmegy a Balaton mellett, vagy hasonlók.” (Ez az arány, mint megtudtuk, horribilis összegű befektetésekkel tudna még javulni, de jelenleg is nagyon speciális és drága, akár több száz millió forint értékű gépek is vannak üzemben az obszervatóriumban.)

„Hogyha felmerül a lehetőség, hogy ami érkezik, az veszélyes lehet a kint tartózkodókra, akkor megy a jelzés” – ezt már Szilágyi Eszter, az obszervatórium viharjelző meteorológusa mesélte a We Love Balatonnak.

Esztertől megtudjuk, hogy három medencére van osztva a Balaton, így nem kell folyamatosan az egész tó vízen való tartózkodását szabályozni. Ha például keleten kipattan előttünk egy zivatar, akkor nem feltétlenül kell a középső, illetve a nyugati medencére jelzést adni.

„Nagyon gyakran előfordul, hogy a hajnali órákban sehol nem fúj a szél, majd az északkeleti szél, ami reggel bejön a Balatonra, átfújja a tó tengelyét, és mire átér a nyugati medencébe, Máriafürdő előterébe, olyannyira felgyorsul, hogy ki kell rá adni az elsőfokú viharjelzést, mert akár a 40 kilométer/órát is elérheti” – meséli Szilágyi Eszter. A frontok jellemzően nyugatról jönnek, így a nyugati medencét érik el először, ezért olyan is van, hogy innen tovább nem is megy – teszi hozzá.

A Balaton áramlásmódosító hatása miatt nemcsak a szelet, de a zivatart is vissza tudja tartani:

„A déli szél például nagyon gyakran csak a parton fúj, a Balatonnak van egy sajátos helyi szélrendszere meg egy sajátos cirkulációja, és ez visszatarthatja ezt a szelet. De benne van az időjárásban a lehetőség, ezáltal a veszélyfaktor is, hogy ez a déli szél majd átfújja, és tényleg indokolt a viharjelzés. Ugyanez a zivataroknál is megvan, sokszor látni azt, hogy Kaposvár felől szétveri a jég a környéket, majd ideér a Balatonhoz, és legyengül. Nyilván ezt látja az ember, kiadja rá a másodfokot, kiürítjük az egész Balatont, és utána úgymond joggal reklamál a kint tartózkodó” – részletezi Eszter.

A meteorológusok elsődleges szempontja minden esetben az életvédelem. Más azonban egy horgász, egy vízibicikli-kölcsönző, egy strandoló és egy vitorlás érdeke is, ezek az érdekek pedig gyakran ütköznek, ilyenkor Eszterék sok telefont és kritikát kapnak.

Horváth Ákos szerint a meteorológiában a bizonytalanság nem azért van, mert felkészületlen a meteorológus, hanem azért van, mert magában a folyamatban, amit le tudnak írni, abban igen nagy a bizonytalanság. Szilágyi Eszter szerint egyre gyakoribbak a nagy viharral járó helyzetek, nem véletlen a mondás, amit gyakran hallanak, hogy „a szélsőség az új normális”.

„A klímaváltozás hozza magával azt a jelenséget is, mikor hosszabb forró periódusokat egy-egy markáns hidegfront zár le, ilyenkor komolyabb energia szabadul fel a légkörben, aminek hatására ezek a zivatarok képesek berobbanni. Nagy jegekkel, nagy szelekkel járnak, és nagyon gyakran saját önfenntartó rendszerek (szupercellák) is kialakulnak, ezek a legveszélyesebbek. Ezekhez szoktak kapcsolódni a tornádók is” – tette hozzá Eszter.

Egy biztos: mi köszönjük az állandó, 24 órás szolgálatukat!

A viharjelzések pontos meghatározását és leírását itt találjátok. Az aktuális jelzésekről a HungaroMet oldalán és applikációból is tájékozódhattok.

(Borítókép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton)