Veszprémtől autóval mindössze 10 percre van Herend, ami világhírű a lassan két évszázadra visszanyúló porcelánja miatt. A Porcelanium Látogatóközpont óriási területén van egy állandó kiállítás, egy látogatható minimanufaktúra és egy kávéház is, ahol herendi termékeken tálalva kapjuk a kávét és a klasszikus sütiket. Herenden jártunk.
Herendre nemcsak akkor érdemes ellátogatni, ha a környéken jártok, hanem célzottan is megéri bejárni a Porcelanium területét. A porcelántárgyakról sokaknak csak valamiféle családi örökség, a nagyszülők lakásdíszei, esetleg diplomáciai ajándék jut eszébe, pedig az állandó tárlat és a manufaktúra bemutatótermei megmutatják a modern formákat is, és láthatjátok, hogy mennyire komplex folyamatot követel meg egy ilyen minőségű és márkájú termék elkészítése.
Porcelánművészeti Múzeum
A kiállítás a kezdetektől fogva végigkísér a helyi porcelán fordulatos történetén, ami egészen 1826-ig nyúlik vissza. Ekkor alapítja ugyanis Stingl Vince keménycserépműhelyét a gróf Zichy család herendi birtokán, majd 1839-ben Fischer Mór váltja Stinglt, aki több munkást is foglalkoztat. Az első sikerekre az 1850-es évek elejéig kell várni, innentől kezdve pedig virágzó és nehéz időszakok, időnként átalakulások követik egymást.
A hatalmas gyűjteményben egyaránt találhatók étkészletek, figurák, miniatűr és óriásszobrok többféle formával vagy mintával, amik az eltérő kultúrától vagy az egyéni megrendeléstől függően változtak. A Rotschild-mintát például a madarak és egy aranylánc jellemzi, az Apponyi-minta pedig egy virágmotívum köré épül. Az egyik leghíresebb herendi díszítés vibráló virágokat és madarakat ábrázol, ez annyira megtetszett Viktória királynőnek az 1851-es londoni világkiállításon, hogy végül róla nevezték el az élénk színvilágú mintát.
A porcelánok persze mások figyelmét is felkeltették, a jeles megrendelők között van a Wenckheim család, az Andrássy család, a Széchenyi család, a Habsburg-család, gróf Batthyány Lajos vagy I. Ferenc József.
Itt találtuk meg a Formula–1 versenyekre készített emléktárgyakat is, például egy fotórealisztikusan festett tányért is, de a manufaktúrában több érdekességet is megtudunk ezekről.
Az egyik teremben egy fatüzelésű kemencét lehet körbejárni kívül-belül, ahol az égetéshez szükséges eszközöket is kiállították. Az információs táblán elképesztő hőfokok vannak felsorolva, amik a különböző égetési típusokhoz ideálisak, más hőmérséklet kell ugyanis az első égetéshez, a mázas égetéshez vagy a dekorégetéshez. A korabeli tapasztalt alkalmazottak már
a láng színéből is meg tudták állapítani, hogy hány fokos a kemence.
Herendi Minimanufaktúra
A Herendi-manufaktúra nem látogatható, de ahhoz, hogy első kézből meg lehessen tapasztalni a porcelántárgyak készítésének állomásait, egy – nem is annyira – minimanufaktúrát hoztak létre 1999-ben, ahol vezetett bejáráson lehet részt venni. Egy hatalmas herendi világtérkép fogad az elején, amit a korábban már említett Viktória-minta díszít, Magyarországot kék színű Kossuth-címerrel jelezve.
Minden munkafázist megelőz a kiváló porcelánmassza előkészítése, ami kaolin, kvarc és földpát megfelelő egyvelege, az arányok azonban titkosak.
A termekben a helyi alkalmazottak készítik a termékeket, így munka közben lehet megnézni például az öntés megfelelő technikáját, a korongozást, az acélsablon használatát, a ráformázást, a szabadkézi kosárfonást, az áttörést és a festést.
Az egyik szakembert éppen a Brémai muzsikusok alkotásakor látogatjuk meg. Ez a szobor 18 részből áll, azonban hiába keressük, az illesztéseknek nyomát sem látjuk.
Kísérőnktől megtudjuk, hogy
Herenden 16 ezer gipszformával és 4 ezer festési stílussal dolgoznak, azonban az így előállítható 64 millió féle termékből sem találják meg sokan a szívüknek legkedvesebb alkotást.
Egy hatalmas tál tűnik fel két terem meglátogatása között: a Tavasz a tavon címet viselő, grandiózus műalkotás 15 kilogrammot nyom, 90 centiméter átmérőjű, és 2500 áttörés díszíti az oldalát. Csak az utóbbi művelet heteket vesz igénybe, és összesen 5 hónap, mire teljesen elkészül a mű, amiből összesen 5 db készült.
A kosárfonat készítése elképesztően precíz munkát igényel, ugyanis az ezzel foglalkozó szakemberek minta nélkül dolgoznak, és csak a szemükre, a tapasztalatukra és az arányérzékükre hagyatkozhatnak.
Ma is tanítják
Herenden a Fischer Mór Porcelánipari Szakképző Iskolában három osztályban is oktatnak ehhez a művészethez kapcsolódó szakmákat. Összesen 40 diák tanul egy évfolyamon gipszkészítést, porcelánkészítést vagy festést. A hároméves képzésekre vizsgával lehet bejutni, és szintén vizsgával lehet felvételt nyerni a manufaktúrába, ahol jelenleg 700 alkalmazott dolgozik.
Az egyik asztalnál rózsák készülnek éppen. Elkészítésük 1-2 percet vesz igénybe egy hozzáértőnek, és az egyedi kézjegyek miatt bármelyik rózsakészítő megmondja
– akár 1000 rózsa közül is –, hogy melyiket formálta meg ő.
Az utolsó teremben a porcelánfestők munkája tekinthető meg közvetlen közelről. Erős összpontosítás, rutinos kézmozdulatok és vibráló színek – belépéskor ezek jutnak eszünkbe. Itt olyan érdekességeket oszt meg velünk kísérőnk, mint például a festékek megfelelő keverése, a hibák javításának módszerei vagy éppen Arnold Schwarzenegger kedvenc és többször is rendelt szobra, ami egy modernebb stílusú, pikkelymintás nyúl.
Találkozunk a kilenc mesterfestő egyikével is, Vida Sándorral, aki éppen egy nagyszabású, új projekten dolgozik, ami 2025-re várható. Mint megtudjuk, Sándor az ománi szultán személyes festője volt évekig, de az ő nevéhez fűződik több Formula–1-es váza is, a budapesti nevezetességeket ábrázoló trófeákat egészen 2016-ig festette.
Az idei Magyar Nagydíjon felbukkant különleges sisak, amit Lando Norris viselt, szintén herendi, és jótékonysági célból elárverezték. A McLaren pilótájának története a céggel tavaly kezdődött, nem épp szerencsés módon: ő törte el véletlenül Max Verstappen trófeáját, amiből újat kellett készíteni. A versenyzők egyébként többször fel is dobják ezeket a vázákat a győzedelmi mámorban, ezért 2007 óta ragasztják a tetejüket.
A manufaktúra 20-25 perces látogatása intenzív, belátni egy ilyen mértékben rendhagyó művészet kulisszái mögé mindenkinek nagyon izgalmas élményt ad. Érdemes időt szánni a Porcelánművészeti Múzeumra is, ahol a miniatűr formák, az étkészletek és a rendhagyó, hatalmas szobrok között nem találtunk két egyformát. Az élénk színek és a részletgazdag kidolgozások szemet gyönyörködtetők, és a két kiállítás együttesen adja át azt a felbecsülhetetlen munkát, amit az itt dolgozók végeznek nap mint nap.
Herendi szobrok
A látogatóközpont külterületén is több herendit helyeztek el, de más településeken is találkozhattok köztéri porcelánszobrokkal. Veszprémben található az Életfa, ami belső világítást is kapott, ezért esténként olyan, mintha ragyogna, a Szent Benedek-hegynél pedig az Ecce Homo alkotást láthatjátok. A balatonalmádi szoborparkban lévő, Kézfogás címet viselő szobor szintén herendi.
Elérhetőség
Porcelanium Látogatóközpont
(Borítókép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton)
