Balatoni szennyvízszivárgás – Megtudtuk, milyen következményei lehetnek hosszú távon

Tihany Somosi szabadstrandját augusztus 16-án zárták le a vízben magas számban megjelent Escherichia coli baktérium miatt. A szennyeződés pontos forrását október első hétvégéjén sikerült elhárítani, de így is heteken át folyt a szennyvíz a tóba. Milyen következményei lehetnek egy ilyen sokáig húzódó problémának? Mennyi idő alatt képes regenerálódni az érintett terület? Milyen projektek futnak jelenleg azért, hogy a jövőben ne történjen hasonló probléma?

Mekkora a baj?

Dr. Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) igazgatója szerint a probléma egyetlen pozitívuma az, hogy nem a nyári szezon elején jelentkezett, de így is szükséges volt lezárni egy strandot, ami miatt egyértelmű a szennyvízszivárgás

„Ami a biológiai és ökológiai vonatkozásokat illeti: jelentősebb külső szervesanyag-terhelés esetén természetes, hogy fokozott mikrobiális aktivitás és a lebontó folyamatok fokozódása tapasztalható. Ezt a helyzetet súlyosbítja, ha a külső terhelés szennyvízeredetű, és emiatt olyan baktériumok is kerülhetnek a vízbe, melyek az emberek megbetegedését képesek okozni″ – fejtette ki a We Love Balatonnak. 

Azzal kapcsolatban nem rendelkeznek információval, hogy pontosan mennyi ideig és milyen mennyiségben szivárgott be szennyvíz a Balatonba, illetve hogy az áramlatok milyen távolságba juttatták el a szennyezést. „Jó hír azonban, hogy a forrás megszűnése esetén viszonylag rövid idő alatt eltűnhetnek a vízből az emberi egészségre potenciálisan veszélyes baktériumok, hiszen a szaporodásukhoz a Balatonban alapvetően nem kedvezőek a környezeti feltételek, főleg nem az őszi és téli időszakban” – tette hozzá.

Néhány hét 

Dr. Vasas Gábor elárulta, hogy a vízminőség helyreállása a bejutott szennyvíz mennyiségétől és összetételétől függ, valamint attól, hogy mely évszakban éri a terhelés a tavat. „Mivel hiteles információkkal nem rendelkezünk sem a mennyiség, sem az összetétel tekintetében, így nem könnyű a kérdésre pontosan válaszolni. Feltételezhetően egy-két hét vagy hónap alatt helyreállhat a rend, és megszűnhetnek a vízminőséggel kapcsolatos problémák, hiszen mostanra sikerült teljesen megszüntetni a szivárgást.”

Igazán súlyos következményekkel akkor lehetett volna számolni, ha a következő év tavaszáig folytatódott volna a szennyvíz beszivárgása. Ilyen esetben bizonyára jelentkeztek volna a fürdőzők körében megbetegedések, és olyan jelenségek kialakulására is számíthattunk volna, mint az algák tömeges elszaporodása a szennyvízterheléssel érintett vízterületeken. A problémát mostanra megoldották a csőrendszer karbantartásáért felelős szakemberek, így valószínűleg nem kell hosszú távú következményektől tartanunk, és a következő turisztikai szezon kezdetére már nyoma sem lesz ennek a sajnálatos eseménynek.

A BLKI igazgatója megosztotta, hogy az események után várható, hogy célzott vizsgálatokat fognak folytatni a jövőben, hogy kiderüljön, történt-e jelentősebb szervesanyag-felhalmozódás vagy az ökológiai állapot megváltozása az érintett területen. Amennyiben készül ilyen vizsgálat, annak eredményeit közzéteszik.

A korszerűsítési folyamat jelenlegi állapota

A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) elavult csőrendszerének problémája évekre nyúlik vissza. A balatoni térség ivóvízellátásának 3,2 milliárd forintos, európai uniós támogatásból megvalósuló modernizációját, tervezését kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány 2023 elején. A DRV oldalán az olvasható, hogy a projekt hozzájárul többek között a szennyvízelvezetéshez és -tisztításhoz is. Megkerestük a DRV-t is az elmúlt másfél évben történt előrelépésekkel, a fejlesztésben érintett területekkel és a projekt befejezésének várható időpontjával kapcsolatban, amire a következő választ kaptuk:

„A műszaki, előkészítési és tervezési feladatok tekintetében az elmúlt másfél évben elkészültek a Balaton-térség településeit hosszú távon kiszolgálni képes víztermelési és víztisztítási létesítmények fejlesztési tervei vízbázisonként, a vízbázisokat a térséggel összekötő távvezetékek tervei, továbbá a Balaton körüli regionális nagy átmérőjű ivóvíz-távvezetéki rendszerek felújítását, bővítését és teljes körű kiépítését tartalmazó tervek. A környezethasználati és vízjogi létesítési engedélyezési eljárások folyamatban vannak, illetve több létesítmény tekintetében már a környezethasználati és vízjogi létesítési engedélyek meg is születtek. A térségi szennyvíztisztító kapacitás fejlesztése érdekében két szennyvíztelep (Balatonfüred, Balatonújlak) átfogó fejlesztési tervei, valamint a Balaton környéki regionális szennyvízelvezető vezetékek fejlesztésének tervei is elkészültek összesen több mint 100 kilométer hosszúságban.”

A problémára az új polgármester, Kötél Balázs is reagált, aki a jövőben határozottabb fellépést ígér, és azt, hogy a képviselői testület „mindent megtesz a környezet és a Balaton megóvásának érdekében, valamint folyamatosan tájékoztatja a helyi lakosságot és a közvéleményt is!″.

(Borítókép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton)