Folyamatosan növekszik a Balaton felszíni vízhőmérséklete, az elmúlt évizedekben ráadásul többszörösére gyorsult a melegedés üteme. Oxigénhiány és invazív fajok elterjedése is bekövetkezhet, a döntéshozók felelőssége kulcsfontosságú.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai az elmúlt 150 év felszíni vízhőmérséklet változásait vizsgálták. A kutatás a Pannon Ökorégió nagyobb tavaira és folyóira terjedt ki, így a Balaton mellett a Fertő-tó, a Velencei-tó, a Duna és a Tisza vízügyi hatósági adatait és saját adatsoraikat is bevonták, ezeket pedig műholdas felvételekből kalkulált felszíni vízhőmérsékleti értékekkel és a meteorológiai állomások becsült adataival egészítették ki – olvasható a HUN-REN weboldalán.
Mit írják, a felszíni vízhőmérséklet növekedése folyamatos volt a vizsgált – 1870 és 2021 közötti – időszakban, azonban a melegedés üteme az 1980-as évek második felétől kezdve több mint hatszorosára gyorsult. A hőmérséklet átlagos emelkedése a teljes időszakban 0,05 fok volt, az utóbbi évtizedekben pedig 0,32 fokra nőtt.
A sekély tavak esetében ennél is erősebb melegedést figyeltek meg, az elmúlt 30-40 évben
a Balaton elérte a 0,46 fokos hőmérséklet-emelkedést.
A leggyorsabban a Velencei-tó melegedett, egy évtized alatt 0,7 fokkal.
A BLKI kutatói a hőhullámokat is vizsgálták: évtizedenként teljes hosszuk 22 nappal emelkedett, az utóbbi években pedig már elérte a 120 napot is. Nemcsak hosszuk, de intenzitásuk is változott, a mostani hőhullámok 2-3 fokkal melegebbek az 1970-es évekhez képest.
Máshol is probléma
A mérések összhangban vannak más közép-európai eredményekkel.
„Az 1987–88-as hőmérséklet-növekedés gyorsulása feltehetően a helyi éghajlati változás, valamint az üvegházhatású gázok és a regionális aeroszol-kibocsátás változásainak kombinációjára vezethető vissza”
– mondta a kutatás vezetője, Huan Li.
Tóth Viktor, a BLKI tudományos munkatársa kiemelte az ökoszisztémák egyensúlyának felborulását. A melegebb vízben elszaporodhatnak az invazív fajok, csökken az oxigénszint, utóbbi pedig stresszt jelenthet a vízi szervezeteknek és megváltoztatja a vízkémiát.
Hogyan tovább?
Ebben a tanulmányban nem készült előrejelzés a következő évtizedekre vonatkozóan, de korábbi kutatások alapján 0,3-0,7 fokos emelkedést jósolnak a szakemberek. A biológiai sokféleség megőrzése érdekében arra is felhívták a figyelmet, hogy a tanulmányban leírt változásokat és a következményeket figyelembe kell vennie a döntéshozóknak.
Az összefoglaló itt, a BLKI (BalatonScience) Facebook-bejegyzése itt elérhető.
(Borítókép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton)
