A sok Balaton előtaggal kezdődő település között akad egy olyan, aminek nincs másik fele, csak simán Balatonnak hívják. Érdekes módon pont ez az a hely, amely a legtávolabb – több mint 250 kilométerre – esik a tótól, és semmi köze nincs hozzá. Utánajártunk az ország másik Balatonjának.

A Balaton régi, időszámításunk körüli elnevezésének a maihoz még nem volt köze. Először a kelták éltek a környéken, ekkor Pelso vagy Peiso formában volt ismert a tó, majd a rómaiak is ezt a formát tartották meg, sőt, még a Fertő-tavat is így nevezték. A Lacus Pelso latin kifejezés sekély tavat jelent.

Eötvös Károly politikus, ügyvéd, újságíró így ír róla:

„Csak később keletkezik a Balaton név, mely szláv nyelven mocsarat (Blatto) jelent. Azon szlávok nevezik el, kik e vidéken az avarok jobbágyai voltak. A legelső kétségtelen hitelességű magyar okirat, I. Endre királynak 1055-iki alapító levele, Balatinnak nevezi.”

Nem csak a tó viseli a nevet

Ha kimondjuk, hogy Balaton, valószínűleg legtöbbünknek ugyanaz a régió jut eszébe, csak más emlékekkel: a nyári csobbanások, a tanúhegyek valamelyikén tett túra, egy borbirtokon tett látogatás, a kedvenc éttermünk vagy a vízibiciklis tekerések élményében a tó a közös nevezőnk. Vannak azonban olyanok is, akiknek

teljesen mást jelent.

A Balaton nevű település ugyanis Heves vármegyében, jóval távolabb található. Néveredete szintén a szláv nyelvből származik, ez a környék is lápos, mocsaras terület volt.

Balaton községet közvetlenül az északi vármegyehatárnál találjuk, a Bükk-fennsík lábánál, közel Egerhez és Szilvásváradhoz is. Története során kuriális községként ismerték, ami olyan falut jelent, „amelyben kizárólag nemesi jogállású vagy nemesi telekre telepített jobbágyok és zsellérek, illetve nemesek vegyesen laktak. A kuriális községek élén a meghatározott időre választott hadnagy állott” – írja Magyar Néprajzi Lexikon.

Balaton területe 13,2 négyzetkilomérer, a 90-es években 1200-1300 lakosa volt, mára ez a szám csökkent, jelenleg a 900-hoz közelít. Bár kevés az esélye annak, hogy a két Balatont összetévesszük, a község honlapján található videóból azért kiderül, előfordult már, hogy külföldi turistákat félrevezetett a GPS.

A balatoni lakosok között is biztosan vannak, akik rendszeresen járnak a tőlük 270 kilométerre fekvő tó környékére nyaralni vagy kirándulni. Őket talán kevésbé lepi meg ez a szokatlan egybeesés.

Források:

Eötvös Károly: A Balaton tava (Arcanum)

Magyar Néprajzi Lexikon

Balaton község weboldala

Kápolnay Nagy Ágnes: Balaton, a kuriális falu (Interjú Kovács Péterrel, a falu történetének kutatójával) - Kékes Online

KSH Helységnévtár

(Borítókép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton)

Címkék