Nutriát kapott lencsevégre a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kameracsapdája a Kis-Balatonnál. A BalatonScience bejegyzése alapján az állat a déli befolyó patakoknál vagy a Zala mentén érkezhetett.
A nutria Dél-Amerikában őshonos emlős, 4-8 kilogrammos súlyával hazánkban a hód után a második legnagyobb rágcsáló. Kisebb családokban élnek, egy domináns hím mellett több nőstény és fiatal egyed alkot egy csoportot. Szereti a vízközeli, vízinövényekben gazdag területet. Természetes ellenségei a vörös róka, az aranysakál, a szürke farkas és a ragadozómadarak.
Mint írják, Magyarországon először több mint egy évtizede jelent meg először a Duna mellékágainál és az Ipoly területein, a Balatonhoz érkezése csak idő kérdése volt.
Milyen problémákat okoz a nutria?
A faj az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok listáján is szerepel, terjedés az egyre enyhébb téli időjáráshoz is kapcsolható.
„Rágásával átalakítja a vízinövényzettel borított területeket, nyílt vízzé alakítva azokat, ami jelentősen csökkenti az adott terület biológiai sokféleségét. Télen a vízinövények gyökereit is kiássa, part menti ásása pedig árvízvédelmi problémákhoz vezethet a töltések meggyengítésével.”
A nutria komolyan veszélyeztetheti a Kis-Balaton ökoszisztémáját, ezért a szakértők fokozott figyelemmel követik a fajt.
Az állat visszaszorítása költséges, jelentős állomány esetében pedig lehetetlen, „csak külön engedéllyel vadászható Magyarországon. A felszámolására legálisan alkalmazható szelektív vadászati módszerek bevetése ajánlott".
(Borítókép: Jacques Julien - Getty Images)
