Megérkezett a veszprémi várnegyedbe a Szent Mihály Főszékesegyház 300 éves, monumentális Szentháromság-harangja, amelyet Európa legrégebbi harangöntödéjében restauráltak az elmúlt hónapokban – derül ki a veszprémi várnegyed fejlesztéséről szóló sajtóközleményből.
Mint írják, az innsbrucki műhely szakemberei a monumentális harangnak az eredetihez hű, új bronzkoronát készítettek, amelyet speciális eljárással rögzítettek: az „Öreg Mihályként” emlegetett nagyharangot két-három hétig egy hatalmas hőpajzs alatt, 800 fokra fölhevítve tartották, így forrasztották hozzá az újonnan öntött koronát. A hő hatására a bronz az évszázados lerakódásoktól – a fa- és a széntüzelés, az ipar és az autók kipufogógázainak nyomaitól – is megszabadult, ez pedig a hangzását is jelentősen javította.
Öt új harang is szól majd
A Grassmayr műhelyben további öt új harang is készült a Szent Mihály Főszékesegyházba, így állították helyre az eredeti hangsort. „A harangokat 1-1 milliméter kiesztergálásával, precíziós módszerrel lehet hangolni, de csak nagyon kis tartományban, hiszen alapvetően az öntéskori forma határozza meg a hangot. Az öntők részletes számításokat végeztek az új harangcsoport megtervezésekor, ezt viszik át a sablonformába, így határozzák meg a hangot. Ezért is nehéz ez a szakma: ha a harang hamis, akkor össze kell törni, és elölről kell kezdeni a formázást és az öntést” – magyarázza Most Balázs nemzetközileg elismert harangszakértő, hozzátéve: az új veszprémi harangok hangolását speciális hangvillákkal ellenőrizték, csak ezután indulhattak el a várnegyedbe.
A 300 éves nagyharangot, valamint az öt új harangot február utolsó és március első hétvégéjén, valamint a február 24-i hét délutánjain a Szent Mihály Főszékesegyháznál testközelből csodálhatjuk meg.
A harangokat március 2-án 17:45-kor szenteli fel dr. Udvardy György veszprémi érsek, majd miután a főtemplom tornyaiba helyezik őket, először húsvétkor hallhatjuk mind a hat harang összjátékát.
(Borítókép: Nagy Lajos)
