Öt évvel hosszabbították meg a Balaton 120 centiméteres maximumban meghatározott vízszintszabályozását – szúrta ki a hirbalaton.hu a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal legújabb hirdetményében.
A 62 oldalas dokumentumban környezetvédelmi működési engedélyt adtak az Országos Vízügyi Főigazgatóság számára a Balaton napi átlagos maximális vízszint 120 centiméteren történő üzemeltetésére, 2030. július 31-ig. A szabályozás a Balaton jogi partvonalától számított 500 méter sugarú sávra vonatkozik, összesen 44 érintett településsel és Natura 2000 – természetvédelmi – területekkel.
A döntéssel, mint írják, a tóban történő tározott víz mennyisége körülbelül 60 millió köbméter vízmennyiséggel nő (10 centiméter vízszintemelkedést jelent), mely
az eddigieknél tágabb lehetőséget jelent a vízkészlet-gazdálkodásban.
A Balaton vízszintszabályozását a siófoki Sió-zsilip látja el, mely a Balaton többletvizei levezetésének egyetlen lehetőségét biztosítja. A zsilipet hetven év után 2024-re megújították, és turisztikai funkciókkal is ellátták: többek között bejárható szigettel, közösségi térrel, kilátóval.
A Balaton átlag vízállása a legutóbbi elérhető adat szerint 2025. augusztus 10-én 81 centiméter volt.
Hogyan befolyásolja az élővilágot?
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) a Balatonról, mint érzékeny ökoszisztéma rendszerről ír szakvéleményében, azonban nem állapítottak meg kizáró okot a szabályozás változtatásával kapcsolatban. Ugyanakkor hozzáteszik:
A szabályozási szint 5 évenkénti felülvizsgálata és ennek megalapozásához részletes természetvédelmi kutatás végzése szükséges, a Balaton, mint unikális természeti érték megőrzésének céljából.
Az intézet szerint időszakonként biztosítani kell – a szabályozási tartomány szélesítésével, a természetes vízjáráshoz hasonló kisvizes időszakok előidézésével – a nádas állományok regenerálódását, az élőhelyek és fajok dinamikáját.
A vízszint tartóssága és ingadozásának hiánya a komplex ökológiai rendszer egészére nézve jelentős kedvezőtlen hatásokat okozhat, így a Balaton tényleges vízszintváltozásának és a környezeti állapotváltozásoknak folyamatos monitorozása (beleértve az eredmények folyamatos nyomon követését és értékelését) szükséges.
A dokumentum szerint több kormányhivatali főosztály hozzájárul a szabályozás változtatásához.
Hosszú távú kérdések, mederkotrás
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nemrég tanulmányt publikált a klímaváltozás hatásairól, melyben a Balatonról is szó van: a tóhasználat ma szokásos módjait 2040 után már valószínűleg csak időszakos vízpótlással lehet fenntartani – állapították meg.
A kormányhivatal hirdetményében a Balaton medrének kotrására is kitérnek: „A kotrási tevékenységhez kapcsolódóan - tekintettel arra, hogy a Balaton partján számos szezonálisan üzemelő kijelölt fürdőhely van - a mindenkor tervezett kotrási tevékenységet az emberi egészséget szem előtt tartva, a fürdővíz jogszabály által előírt minőségének megóvása, megtartása érdekében szezonkezdet előtt (június 01.), illetve szezon zárás után (augusztus 31.) szükséges elvégezni.”
2030-ig, a vízszintszabályozás következő felülvizsgálatáig ki kell dolgozni egy dinamikus, a Balaton természetes vízjárását idéző, valamint az aktuális csapadék- és párolgási viszonyait is rugalmasan kezelni tudó szabályozást, mely a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer hatékony működését is elő tudja segíteni, mind a természetes vízjárás, mind a vízminőség, mind a nádasok vonatkozásában – teszik hozzá.
(Borítókép: Kiripolszky Csongor - We Love Balaton)
