A kiszáradás jeleit mutatja a tihanyi Belső-tó. Az elmúlt három évben folyamatosan csökkent a vízszint, idén nyárra pedig olyan alacsony lett a vízállás, hogy az ilyenkor felbukkanó kis sziget mellett már korábbi ásott kutak is megjelentek a mederben.
Kötél Balázs polgármester szeptemberben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, és a Vízügyi Igazgatóság szakembereivel is egyeztetett, októberben pedig lakossági fórumot is tartottak, ahol a helyiek mellett szakemberek is részt vettek – számolt be a fórumról a hely.hu.
A Tihanyi-félszigeten tulajdonképpen három tavat találunk, a Belső-tó mellett a Külső-tavat és a nagyobb esőzések után megjelenő Rátai-csávát. A három tó egy egykor működő vulkán három krátereként jött létre, a föld alatt összeköttetésben állnak. A tavak különböző magasságban fekszenek, ezért lehet az, hogy míg a legmagasabban fekvő Belső-tó a kiszáradás jeleit mutatja, a Külső-tónál csak valamivel alacsonyabb a vízszint – foglalta össze Mádlné Szőnyi Judit, az ELTE hidrogeológusa.
A tavak közötti kapcsolat egyébként az 1800-as években vált egyértelművé, ekkor mezőgazdasági okból lecsapolták a Külső-tavat és eltűnt a víz a Belső-tóból. 1920-ig a meder száraz volt, aztán feltehetően a Trianon utáni építkezések miatt újra megtelt vízzel – foglalják össze. Csizmazia Márton helytörténész elmondta, hogy a tihanyi parti út kialakításával megszűnt a hegy lábánál az a szivárgás, amely közvetlenül kötötte össze a Belső-tavat a Balatonnal, így a víz a tóban tudott maradni. „1976-ban végül elzárták a Külső-tavat lecsapoló csatornát, ezért a vízmozgás ismét lassult, így alakult ki a Belső-tónak az a formája, amelyet évtizedek óta ismerünk és szeretünk, és amelytől úgy tűnik, ma búcsúzunk.”
Vers József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tájegységvezetője hozzátette, hogy a múlt század fényképei is bizonyítják azt, hogy történt már ilyen a Belső-tóval, így nincs ökológiai katasztrófa, csak a mai emberek nem ehhez a látványhoz vannak hozzászokva. A természet változásaival új fajok is megjelentek, például a gulipán az Alföldről költözött át ide, mert itt talált magának fészkelő helyet.
A mederben sétálni veszélyes!
A cikkben felhívják a figyelmet arra, hogy bár a föld néhol fehéren csillog a tónál, mintha szikes pusztára tévedtünk volna, azonban ez csak a látszat. A felszín keménynek tűnik, de alatta iszapos, ezért nagyon könnyen el lehet süllyedni benne. A tűzoltókat naponta riasztják derékig elmerült túrázókhoz, akik nem tudnak kijönni az iszapból, így fontos, hogy amennyiben meglátogatnánk a környéket, legyünk körültekintők!
A cikk szerint a faluban elterjedt egy olyan elmélet, miszerint a 2019-ben épített szűrőmezőből elpárolog vagy más irányba folyik a víz, de ezt Vers József cáfolta. A szűrőmező azért fontos, mert a Belső-tóba a település utcáiról és parkolóiból korábban szennyezett csapadékvíz folyt, tele mikroműanyaggal, gumitörmelékkel és olajmaradványokkal, sőt, néha szeméttel.
Képtelenség a Balatonból átvezetni a vizet
Bár logikusnak tűnhet átvezetni a vizet a Balatonból a Belső-tóba, fizikailag és földtanilag sem lenne értelme (ráadásul a Balaton átlagvízszintje is kiugróan alacsony jelenleg). A vezetékek kiépítése technikailag kivitelezhető azonban az időjárási viszonyok és földalatti vízrendszer miatt nem lenne eredménye. „A csapadékhiány miatt jelenleg a föld alatti vizek szintje is nagyon alacsony, és mint láttuk, a Belső-tó medre a föld alatti vízmozgások miatt összefügg a Külső-tóval, ahova a felpumpált víz szépen lassan átcsorogna, onnan pedig ismét visszaszivárogna a Balatonba. A feltöltés tehát nemhogy nem segítene, de gyakorlatilag kárba veszne az energia” – írják.
A fő ok a szárazság
Mádlné Szőnyi Judit elmondta, hogy a kutak valóban befolyásolhatják a földalatti vízrendszert, de az elöntözött víz egy része visszaszivárog. A fő ok azonban a csapadékhiány. A Belső-tó vízellátását elsősorban az eső határozza meg, az elmúlt években pedig kevés csapadék volt, az idei mennyiség a régebbi csapadék felét sem érte még el, ráadásul nincsenek hosszú, áztató esők, helyette rövid záporok formájában hullik le, ez pedig nem tud beszivárogni a talajba. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, Horváth Angéla szerint alkalmazkodva a jelenlegi időjárási helyzethez,
ma már a víz megtartása a feladat.
Boros Gergely, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa hozzátette, hogy mindenképp kell egy monitoring rendszer, amellyel alaposabban meg tudják ismerni a tavat annak érdekében, hogy aztán hatékonyan tudjanak rajta segíteni biomanipulációval, azaz például a vizet tisztán tartó növény- és halfajokkal.
A Balaton esetében is tapasztalható az elmúlt időszak száraz időjárása, több helyen is sétálni lehet a tómederben, erről sorra jelentek meg októberben a képek és videók. A jelenségre a BLKI, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a HungaroMet is reagált. Bár az elmúlt hónapokban kifejezetten száraz időjárás jellemezte Közép-Európa térségét, de a tavat nem fenyegeti kiszáradás.
(Borítókép: Heim Alexandra - We Love Balaton)
