Ha úgy fordulna, hogy véletlenül a napokig tartó 40 fok után egy gyors és intenzív viharral együtt a balatoni strandolásnak vége, és teljes letargiába süllyedve az ember számba veszi a lehetőségeit, de nem akar várost nézni, kalandparkba menni, már az olvasást is unja, és egyébként is a „miért pont most romlott el az idő” zakatol a fejében, jöjjön valami más, ami biztosan feltölti a lelket. Tartsunk kápolnatúrát! Kicsi kirándulás, tökéletes helyek, hihetetlen energia. Hogy miért?
Talán mert a régiek tudták, mit miért tesznek, és hol művelik azt. A szőlősgazdák összefogtak, és nagy egyetértésben építettek a birtokaikon egy nyilvánvalóan tökéletes helyre, a hegyoldalba egy minitemplomot, kápolnát. Ahol aztán a jó termésért, a családjaikért, a falujukért vagy ki tudja miért fohászkodtak. Talán éppen a jó szándék miatt kellemes ezeken a helyeken ma is megpihenni. Egy padon. Mert mindenhol van egy pad. Amire le kell ülni, nem azért, mert fáradt vagy. Csak úgy.
3/6
Avasi rom
A Balaton északi partján nincsenek távolságok. Ez pedig azért jó, mert alig telik el újabb 10 perc autóút Szigliget felé – biciklivel akár 20 is lehet –, ismét van miért megállni. A 71-es út felől érkezve Szigligetre az Avasi-Réhelyi templom romjai állítják meg az érkezőt. Az út mellett elhaladva csak egy régi torony látszik, de tulajdonképpen a település ősi magjának emlékei között sétálhatunk. Árnyas fák őrzik a 13. századi templom romjait.
4/6
Szentháromság-kápolna
A szigligeti strandról is jól látszik az a kis fehér kápolna, amely tényleg olyan, mint egy gyöngyszem. A kikötőnél kell a ,,hegy” felé venni az irányt, ahol egy idő után a helyi kisbolt környékén letéve az autót, biciklit, egy szolid falépcsőn juthatunk fel a Szentháromság-kápolnához, amely elbűvölően áll a balatoni panoráma kellős közepén. Ezt is a szőlősgazdák kezdték el építeni még 1845-ben. Emellett méltóságteljesen őrzi a második világháborús szigligeti hősök és az 1944 júniusában lezuhant B–24-es amerikai nehézbombázó legénységének emlékét is.
Ezen a ponton azt hiszi az ember, hogy ennél szebbet ma már nem láthat, pedig a túra még nem ért véget. Bár itt is – hátradőlve a padon, hátunkat a kápolna falának döntve, lábunk előtt az elnyújtózó Balatonnal, hallgatva a hegy zajait – lesz egy pillanat, amikor nem szeretnénk továbbmenni. Egyébként nem muszáj.
5/6
Lengyel-kápolna
Ha mégis megtesszük, jöhet egy másik nagy „öreg”, a Szent György-hegy déli oldala. Ismét könnyen megközelíthető úton, alig negyed óra alatt odaérhetünk, még mielőtt Hegymagast elérnénk, jobbra fel a hegyre. Végig aszfaltos az út, és könnyű a parkolás. Itt könnyű ebédet is tervezhetünk, mert a hegyen teljesen új éttermek nyíltak csodás panorámával. A Lengyel-kápolna inkább már templom a méretei miatt.
Hegymagas korabeli tulajdonosa, a lengyeltóti Lengyel család építette még 1760-ban a sokkal régebbi Szent György- kápolna helyén, amelyről már 1414-ből vannak feljegyzések. Ez az épület nincs egyedül, hiszen a barokk Tarányi-présház áll szinte szemben vele, innen alig néhány száz méterre ihatunk az oroszlánfejű kútból is igazi, friss forrásvizet. Ha lehet fokozni a szigligeti látványt, akkor ez megteszi, mert innen körbenézve sorakozik Badacsony, Szigliget és a többiek, ahogy lábukat a Balaton vize csiklandozza. Legalábbis innen nézve.