Rövidített történelem óra következik, hiszen ez a tíz Balaton-körüli templom sokat mesél az 1000-től kezdődő Árpád-házi királyok történetéről. Persze nem csak a kardozós-lovaglós királyokat élték túl, hanem a „sötét” középkort, a török uralmat, a Habsburg-időket, sőt még két világháborút is. Lehet, hogy romosak, de még mindig tartják magukat, ezért végigjártuk őket.

Kövesdi templomrom, Aszófő

A kövesdi templomromnál járva nehéz elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a török hódoltság idején a templomban menedéket kereső helyieket megtámadták a veszprémi pasa parancsára, az épületet pedig majdnem porig rombolták. A XIII. század közepén épült román stílusú templom és környéke ma már kellemes kirándulóhely, ahol nyoma sincs az évszázadokkal ezelőtti viharos hangulatnak. A közeli Almás-forrás piknikezésre is alkalmas, tiszta időben pedig mesés a kilátás, az odavezető útról például a tihanyi apátság tornyai is láthatók.

Megközelítése: az Aszófőn áthaladó 71-es útról a Romkápolna utcán délnyugat felé fordulva találtok rá a templomromra.

Fülöpi templomrom, Révfülöp

Révfülöp ritka szerencsés település, hiszen területén két Árpád-kori templomrom is fennmaradt: az egyik az ecséri, a másik a fülöpi templom. Utóbbi feltehetőleg a XIII. században épült, majd a török időkben a faluval együtt elnéptelenedett. A templom különlegessége a kapuzata, melynek vörös homokkőből készült kerete több helyen is eredeti formájában látható.

Megközelítése: A rom jól látható a 71-es főútról is, Révfülöpön közvetlenül a sínek mellett találjátok a Halász utcában.

Ecsérpusztai templomrom, Kővágóörs

Kővágóörs környéke valószínűleg már a római korban is lakott volt. Ami biztos, hogy Ecsér falu területén 1082-ben település állt, a templomról az első írásos emlékek 1353-ból valók. Mivel a feltáráskor római kori maradványokat is találtak a kövek között, feltételezhető, hogy a templom építésekor egy korábbi épület alapjait is felhasználták. Érdekesség, hogy a romokon a hajósok védőszentjét, Szent Kristófot ábrázoló freskó maradványait találták meg, amely nyomokban még mindig látható.  

Megközelítés: A rom hivatalosan Kővágóörshöz tartozik, de gyakorlatilag Révfülöpön találjátok. Kicsit földúton is kell autózni hozzá, de megéri.

Premontrei romok, Gyulafirátót

Vörösbarátok klastromának is nevezték népiesen, hiszen a gyulafirátóti középkori templom működése a premontrei rend nevéhez fűződött. Rátold Mátyás esztergomi érsek volt az, aki megépíttette a román és kora gótikus stílusú monostort az 1240 előtti években, meghonosítva ezzel a francia műveltséget a környéken. A monostor épületének külső kőfalai még ma is állnak, ezenkívül ép állapotban maradt a keresztboltozatos sekrestye helyisége és a déli ajtó kőkerete is.    

Megközelítés: Veszprém-Gyulafirátót,  Kolostor utca

Sóstókáli templomrom és Pusztapalota, Köveskál

A Káli-medence kellős közepén, távol a civilizáció zajától található a sóstókáli templomrom és közvetlen közelében a Pusztapalotaként emlegetett épületmaradvány. Utóbbinak az eredete kérdéses, egyesek római kori maradványnak tartják, mások a középkorból ránk maradt épületnek. A templom román kori stílusa a XIII. századból származhat. A templom előbb királyi kézben volt, majd az évszázadok során több család birtokába is került a faluval együtt.  

Megközelítés: Kővágóörstől Köveskál felé haladva, jobb oldalon egy földút vezet el a romokhoz, de legalább 15 perces sétára számítsatok.

Avasi templomrom, Szigliget

Csonka-toronynak is nevezik azt a szigligeti romot, amelynek eredete a mai napig találgatások tárgya. Mivel a szigligeti várat a bencések kezdték el építeni, és a falu a XII. században a pannonhalmi bencés főapátság jobbágyfaluja volt, feltételezhető, hogy az Avasi templom építése is az ő nevükhöz fűződik. A román kori templomból mára csak az alapfalak maradtak, ezek a temető aljában még jól látszanak, illetve ép maradt a torony, amelynek kősisakja eredeti, a XIII. századból való.  

Megközelítése: Szigligeten a Réhelyi úton találjátok, ha lekanyarodtatok a 71-es útról. Írtunk már róla itt is.

Középkori apátság romja, Zirc

Zirc neve évszázadok óta összefonódik azzal a ciszterci apátsággal, melyet III. Béla építtetett a bakonyi településen 1182-ben. A hányatott sorsú monostor a mohácsi vész idején teljesen kiürült, és csak másfél évszázaddal később próbálták újjáéleszteni itt a vallási életet. A XX. század a feltárásról és az ásatásokról szólt, mígnem 2007-re sikerült kiásni az alapfalakat, és új leletek is napvilágot láttak. Önmagában talán nem nagy látványosság, de a Bazilika, a Műemlékkönyvtár, az Egyháztörténeti Múzeum és az Arborétum megtekintése után vétek kihagyni a középkori apátság romjait.

Templomromok, Dörgicse