A tópart környéke az 50-es és 60-as években a kifejezetten újító szellemiségű építészet kísérleti terepe volt, aztán a Kádár-korszak sufnituningja a színvonal hanyatlásához, a silány anyagok használatához és a menő ötletek típustervekké egyszerűsödéséhez vezettek. A 90-es évek divathulláma által diktált mediterrán remekekkel a legfőbb probléma, hogy meg sem próbálnak a helyi építészethez alkalmazkodni. Napjainkra viszont egyre több, kifejezetten színvonalas, kortárs építészeti alkotás járul hozzá ahhoz, hogy a Balaton partja ne a szánalmas építészeti megoldásokról legyen híres.
Manapság – szubjektív benyomásunk szerint – a legmerészebb megrendelők a borászatok tulajdonosai, de szép számmal találunk új vagy átépített villákat, nyaralókat, présházakat is, utóbbiak azonban kisebb méretüknél és a magánfunkció miatt sokszor rejtve maradnak az érdeklődők előtt. Játsszunk el a gondolattal: miért ne lehetne a tópart környéke manapság is egy jó értelemben vett kísérleti terep? Miért ne lehetne egy olyan hely, ahol megmutatjuk a világnak, hogy ilyen menő is lehet a magyar építészet? Vagány, mégis a tájba illeszkedő, szerény, de az anyagválasztásban és a részletekben sem igénytelen? Tíz olyan épületet mutatunk, amelyek bárhol megállnák a helyüket, és mégis helyhez kötődnek.
1/10
Zánka, Gyógynövény-völgy Központ
Eleve nagyon tetszett az ötlet, amikor először meghallottuk, hogy a sokáig csak gyerekvárosáról híres, de egyébként nagyon szép kis falu mellett egy nonprofit gyógynövényközpont, teljes nevén Gyógynövény-völgy Ökoturisztikai Látogató- és Oktatóközpont létesül. Aztán kiderült, hogy az üzemeltető csapat kedves, a teák és fűszerek finomak, a mintakert mellé pedig egy egyszerű tömegekkel rendelkező, tájba illeszkedő épület kerül. A Balaton-felvidék építészeti hagyományaira reflektáló épület az ófalu és az összesen 7000 négyzetméteres, 400-féle gyógynövényt rejtő kert határára került. A központ területét és a falut természetes, permi vörös homokkőből rakott fal határolja el egymástól.
A kéttraktusos, nyeregtetős, fehérre festett oromfalas épület ad helyet a kiszolgálóhelyiségeknek, a boltnak, a jegypénztárnak, de alkalmas oktatási célokra, vetítésekre, és itt történik a gyógynövények szárítása, rendszerezése, feldolgozása is. A másik részben egy kis teaházat találunk. Természetes anyagokból épült, a helyi hagyományokra építve, a jövőben akár a Káli-medence kapujaként is funkcionálhat.
Vezető tervező: Krizsán András (Modum Építésziroda)
Építés éve: 2013–2014
Ezért szeretjük: a tájba illeszkedik, a környező tanúhegyekkel és a közeli református templommal jó összhangban áll.
2/10
Tihany, Porta Pacis
A latin kifejezés annyit tesz: a Béke Kapuja. A tihanyi bencés apátság fogadóépülete-látogatóközpontja valóban ilyen épület. Visszahúzódó, kicsi, a domb felől észrevehetetlen, miközben a bejárat üvegfelületein tükröződik a bencés apátsági templom két tornya, kicsi oldalablakából pedig az egyik legszebb balatoni panorámát kapjuk. Mivel az apátságot évente legalább 200 ezren keresik fel, régóta nagy szükség volt a kulturált fogadásukat lehetővé tévő látogatóközpontra. Ezt az építészek a környezet terepviszonyait és épületeit figyelembe véve, az apátság műemlékileg védett együttesétől különállóan, a szomszédos Csokonai-liget fákkal, cserjékkel, kerti ösvényekkel parkosított kertjének domborzatába süllyesztve helyezték el az 1920-as években épített, de nem használt kripta területén. Az új épület jelentős része, mintegy 70 százaléka a föld alatt található, csak a bejárat monolitikus tömbje emelkedik ki valamelyest.
Az épületen három domináns elem emelhető ki: az egységes, visszahúzódóan elegáns szürke színű csiszolt falfelület, a homlokzat nagyjából harmadát kitevő üvegfelület és az épület oldalát mára befutó növényzet. A domb felől ezenkívül csak a mozi felülvilágítói látszanak. Belépve a lejtős terepbe szépen illeszkedő épületbe a jegypénztárnak és boltnak is helyet adó előcsarnokban találjuk magunkat, innen nyílik a vetítőterem, ahol az apátsági látogatás is kezdődik egy nagyjából 10 perces kisfilm megtekintésével. Ez egyben lehetőséget teremt a bencések és a zarándokok közötti kommunikációra, a szerzetesek megszólítják a nézőt, elmondják, hogy hová is érkezett a látogató.
Vezető tervező: Czigány Tamás (Czita Építész Iroda)
Építés éve: 2010–2011
Ezért szeretjük: funkcionális, egyszerű és észrevétlen tud maradni.
3/10
KOGART Tihany
Az időszaki tárlatoknak és Borsos Miklós szobrászművész állandó kiállításának helyet adó, puritán megjelenésű, de mégis nagyvonalú épület közvetlenül a település főutcája mellett kapott helyet. Az egykori gyógyszertár átalakításával létrejött, egész évben nyitva tartó kulturális központ kiváló kiállítóhelyszín, amely alkalmas koncertek vagy könyvbemutatók megrendezésére. Az utcafronti rész homlokzata jellegzetes tihanyi kőfal, míg a belső szárny vakolt és fehérre festett. A hagyományos, macskalépcsős lezárást kapott oromfalon egy Borsos-alkotás, a Gömböt tartó nőalak kapott helyet. Mielőtt belépnénk az épületbe, egy áttört kerítés előtt haladunk el, ahonnan látható az igényesen kialakított belső udvar.
A kiállítások megtekintése után jól esik egy kis pihenő az U alakú épület által körbevett, zárt, meghittséget sugárzó kertben, ahol a helyi mikroklímához alkalmazkodó növények – vadszőlő, fügefa, levendula, fűszernövények – kaptak helyet. Egyszerű tömegek, mértéktartó arányok és természetes építőanyagok jellemzik ezt az épületet, ami tökéletesen beleolvad a tihanyi dombos-völgyes utcaképbe és a műemléki környezetbe.
Vezető tervező: Bársony István
Építés éve: 2012–2013
Ezért szeretjük: jó leülni a belső kertben, miután megnéztük a kiállításokat.
4/10
Majorsági központ, Köveskál
Egykor sertéstelep volt – most a vezető nemzetközi építészeti magazinokban szerepel. A Káli-medence közepén, festői szépségű mandulaültetvényekkel körülvéve terül el az épületegyüttes, melyet eredetileg 1949-ben hoztak létre. A lakóház építészeti előképe John Pawson svédországi Baron House nevű, építészkörökben jól ismert munkája, aki egy szántó közepén értelmezett újra egy meglévő tanyát. (A brit sztárépítész irányította egyébként a Pannonhalmi Bencés Főapátság templomának rekonstrukcióját.) A tervező, Vincze László beemelte építészeti eszköztárába a környék karakteréhez szervesen hozzátartozó 50-es, 60-as évekbeli termelőszövetkezeti-ipari stílust, melyet mai megfogalmazású, redukált, egyszerűségre törekvő megjelenéssel párosított.
A nyeregtetős, oromfalas, hosszúkás lakóház leglátványosabb eleme az a törés, amely nagyjából az épület harmadánál mintegy elvágja az épületet. Ez a szünet egy belső udvarként is felfogható. Ez a rész deszkaburkolatot kapott. A tervezők megtartották és felújították az egykori istálló épületét, valamint egy új lakó-, raktározó- és feldolgozó épületet is építettek.
Vezető tervező: Vincze László (Vincze&László Építésziroda)
Építés éve: 2010
Ezért szeretjük: kevés sertéstelep végzi ennyire menő házként.
5/10
Kékkúti családi ház
Adott volt a Balaton-felvidék nyugodt kis faluja és egy arányos, de romos állapotban lévő kis házacska a település főutcáján. Ennek a XX. század elején épült háznak az átalakításával bízták meg Sajtos Gábor építészt, aki a lakóépület és a régi pajta összenyitásával hozott létre új együttest. A melléképület rakott terméskő felületű, a főépület megőrizte vakolt homlokzatát, de az eredeti sárga helyett fehér festést kapott. A pajta tetőterét beépítették, az udvar felé a homlokzatot megnyitották, így a kert és az épület szerves kapcsolatban áll egymással.
A megnyitott homlokzat előtt egy teraszt alakítottak ki, amelyet a konzolosan kinyúló tető fed. Ez hasonló megoldás, mint az építész másik, összeállításunkban szereplő épületnél, az egykori Esterházy-birtok átalakításával létrejött Gilvesy-épületnél. Az előugró tető nyáron kiváló árnyékoló, ugyanakkor télen beengedi a házba az alacsony szögben érkező napsugarak fényét.
Vezető tervező: Sajtos Gábor (SAGRA Architects)
Építés éve: 2012–2014
Ezért szeretjük: egyszerű, nem hivalkodó, mégis elegáns.
6/10
Gilvesy Pincészet, Hegymagas
Ahogy a Szent György-hegy felé közelítünk, már messziről feltűnik az egykori Esterházy-présház és vincellérház fehér tömege, éppen a hegy közepén. A környékbeli présházakhoz képest tekintélyes méretű épületben nemcsak a szőlő és a bor feldolgozása zajlott, hanem itt volt a birtok uradalmi szőlőmunkásainak szálláshelye is. A házat és a pontosan alatta található pincét szokatlan módon nem a hegy gyomra felé, hanem rá merőlegesen építették. A Kanadából hazatért tulajdonos még néhány évvel ezelőtt újította fel az 1958 óta műemléki védettségű, romos állapotú épületet. Az új megoldást Sajtos Gábor (SAGRA Architects) és a szintén építész tulajdonos, Gilvesy Róbert tervezte. Mivel az épület eredeti állapotáról viszonylag keveset tudunk, ezért teljes rekonstrukcióról nem is lehetett szó.
Az építészek az egykori ház arányainak, tömegének, kontúrjainak megőrzésére törekedtek, de a végeredmény egy kortárs épület lett. A tető sötét árnyalatú síkpala burkolatot kapott, amely összhangban áll a bazalt színével. A tornác eredeti oszlopai elpusztultak, és sajnos ábrázolás sem maradt róluk, így – mivel a pótlásukra használt téglapillérek elütöttek az épület karakterétől – az építészek egy másik megoldás, a konzolos alátámasztás mellett döntöttek. A hagyományos tetőablakok helyett szabálytalan ritmusban elhelyezett, keret nélküli, dobozszerű ablakokat alkalmaztak, amelyek amellett, hogy nagyon egyediek, több fényt engednek be a belső térbe. A földszint padlója vágott bazaltkő burkolatot kapott, ez kifut a teraszra is. Az alsó szint elsősorban a lenti világgal, a fenti szint a heggyel áll kapcsolatban. A nyugalmat és egyszerűséget sugárzó épület minden részlete átgondolt, amit a nemes anyagok használata erősít meg.
Vezető tervező: Sajtos Gábor (SAGRA Architects) és Gilvesy Róbert
Építés éve: 2014
Ezért szeretjük: kortárs és mégis hagyománytisztelő épület.
7/10
Kreinbacher, Somlóvásárhely
A Kreinbacher-birtok néhány éve egy merész húzással vágott a pezsgőkészítésbe a somlói régióban. Nem is akárhogy: főként a helyi furmintra alapozva, Christian Forget francia pincemester segítségével és a tradicionális champagne-i metódus követésével. Nem elég azonban a kiváló alapanyag és a szaktudás, ha nincs hely a megvalósításhoz: a pincészet egy neves építészt kért fel, hogy tervezze meg az új üzemeket. Az együttes és az egyes épületek alaprajza is olyan, mintha "az utolsó lávafolyamot" szemlélnénk, a törések, az belső terek pedig a tektonikus mozgásokat és a lávaalagutakat idézik.
Az épületegyüttes magába foglal egy kétszintes pezsgőkészítő üzemet irodákkal és szakmai kóstolók számára épített helyiségekkel és a feldolgozóval. A szőlő innen pontosan egy szinttel lejjebb kerül, ahol a következő munkafolyamatok zajlanak a hipermodern technológia segítségével. A föld alatt is át tudunk menni a mesterséges domb alatt található, borászatot rejtő részbe és a kóstolóhelyiségbe. Az épületegyüttes egyszerre komplex és egyszerű, szögeket bezáró és legömbölyített, egyenes és ferde. Tele van metaforával: ilyenek például a pezsgő buborékjait jelképező körablakok; a borászat negatívjaként megjelenő amfiteátrum pedig egy archaikus-modern tájépítészeti elem. Az épületegyüttes Ekler Dezső hullámzó, mégis rendezett kézjegye a somlói tájban.
Vezető tervező: Ekler Dezső
Építés éve: 2012
Ezért szeretjük: tele van metaforákkal, az egész együttes „az utolsó lávafolyam”.
8/10
Kristinus, Kéthely
Ha megállunk az épület előtt, és nem tudjuk, hogy hol vagyunk, akár egy kisebb repülőtér központi épületének is nézhetnénk a high-tech anyagokkal burkolt, rendkívül látványos épületet. Pedig itt egy borászat központjáról van szó, ám az tény, hogy nem a hagyományos fajtából. Bár teljesen más karakterű épületekről van szó, léptékében a somlóvásárhelyi Kreinbacher-birtok központjával mutat hasonlóságot, csak éppen a „másik oldalon” a tó déli partjának közelében. A hasonlóság abban is felfedezhető, hogy a feldolgozóüzem mellett más funkciók is helyet kaptak mindkét épületben.
A kéthelyi együttes többek között koncerttermet, mozitermet, konferencia-központot, kóstolótermet, bormúzeumot, éttermet, érlelőpincét, szabadtéri színpadot és 10 szobás hotelt, pontosabban vinotelt is találunk. A high-tech külső érdekes kontrasztot alkot a hatalmas, jóformán osztatlan belső tér natúr fafelületeivel, amelyek barátságosabbá teszik a korszerűen szervezett tereket. Ebben az együttesben 55 hektárnyi területről érkező szőlőt dolgoznak fel. Annyiban kivétel az előzőekhez képest, hogy nem a „tájba illeszkedő” az a jelzős szerkezet, ami elsőként eszünkbe jut róla, ennek ellenére mégis egyensúlyra törekszik.
Vezető tervező: Horváth Gábor (Architectbau Építész Iroda)
Építés éve: 2010
Ezért szeretjük: a belső tér fafelületeinek találkozása a legmodernebb anyagokkal.
9/10
Bazaltbor, Badacsonytomaj
A badacsonyi Római úton áll egy épület: egy borfeldolgozó, mondhatnánk semmi különös – és mégis hírnevet szerzett az országnak, nemzetközi építészeti magazinok állandó szereplője, melyet az egyik legismertebb szaklap, az Archdaily 2010-ben az év ipari épületének választott. Az egész épület a terroir megidézése egy épület formájában. A terep lejtőjébe süllyesztett épületegyüttes felett néhány száz méterrel, a Badacsony tanúhegyén megkövült bazaltorgonák, rusztikus, fehérre meszelt présházak, a föld alatt pedig a szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas, szétmorzsolódott vulkáni törmeléket tartalmazó, üledékes talaj.
A hosszúkás telek felső részére került a tároló-érlelő épület és az adminisztráció, míg az alsó részen találjuk az egyszerű geometriájú, nyeregtetős üzemépületet. Az épület tömegén túl egy másik motívum, a kúszó szőlőindák finom motívuma is a terroirra való finom utalások. Az épület belső szervezése – a somlóvásárhelyi Kreinbacher-épülethez hasonlóan gravitációs rendszerben épül fel, tehát a szőlő fogadásától a kész palackokig szintenként különülnek el az egyes munkafolyamatok.
Vezető tervező: Kis Péter, Molnár Bea (PLANT Atelier Peter Kis)
Építés éve: 2009–2010
Ezért szeretjük: a szőlő megidézése a homlokzaton.
10/10
Hello Wood
Némileg kilóg a sorból, mégsem tudjuk kihagyni. Inkább installációkat terveznek, mint klasszikus értelemben vett épületeket, de a csopaki, csórompusztai, újabban pedig a csóromföldei táborok látható, méghozzá nagyon is kortárs nyomot hagytak maguk után a tó körül.
Úgy nyúlnak a fához, hogy folyamatosan kísérleteznek formákkal, geometriai alakzatokkal, a statikával, az illesztési megoldásokkal, a felületkezeléssel és még megannyi mással. Építettek már árnyékoló „felhőt” a strandra, pihenőhelyet a balatoni bringakör mellé, kilátót a nádasba, erdei közfürdőt, katedrálist és tűzrakóhelyet, de ami ennél is fontosabb, még akkor is, ha elcsépeltnek hangzik: közösséget.
Szervező: Hello Wood Studio
Ezért szeretjük: vagány és magyar, és immár nemzetközi hírnevet szerzett magának.
A címlapi kép a Kreinbacher Birtokon készült.
