Balatonfőkajári löszpincesor
A Balaton kapujában fekvő Balatonfőkajár ódon pincéi között sétálva úgy érezzük, hogy egy fura mese díszletei közé kerültünk. Kb. 30-40 pince sorakozik egymás mellett a temető közvetlen szomszédságában, az Ady Endre utcát közrefogó háromszögben, a mélyutak oldalában. A pincék egy része a Temető-domb oldalába épült, szó szerint: ha sétálunk a temetőben, egy idő után a pincék tetejére jutunk ki, és felülről nézhetjük a különös épületeket.
A 18. században épült pincék oromzatán, amelyek építéséhez a környéken előforduló, több száz millió éves kőzetet, a kvarcfillitet is felhasználták, számok és néhol a pincék tulajdonosainak nevei olvashatók. A pincesor utcára visszakanyarodó ágában több az omladozó, rossz állapotban levő pince, ezek az őszi, téli csendben kicsit nyomasztó, szomorkás hangulatot árasztanak. De nem nehéz elképzelni, mennyire más ez a hely, amikor a tulajdonosok kinyitják a régi, kétszárnyú ajtókat, bort kóstolnak és élettel töltik meg a most csendes helyet. Ha erre jártok, keressétek meg az egyik pince tetején található vigyorgó szobrot!
Megközelítés: A balatonfőkajári temető parkolójától.
Tipp: Sétáljatok el a közeli Somlyó-hegyre, ahol felszínre bukkan a Dunántúl legöregebb kőzete, a kvarcfillit!
Vörösmáli pincesor, Aszófő
Az Aszófőt Balatonfüreddel összekötő felső út és a vasúti
vágányok közötti területet Vörösmáli-dűlőnek hívják. Már a panorámáért is
érdemes tenni egy sétát a présházak és a szőlők között, de a terület a
Tihanyi-félsziget felé néző, 1848 és 1883 között épült, szabályos, nádtetős,
műemléki védettséget élvező pincék miatt érdekes igazán.
Az egykori építkezésnek szigorú szabályai voltak, amit a tihanyi apát az 1841-ben kiadott egyezséglevelében fektetett le: meghatározta a pincék és a kocsifordulók helyét, és előírta, hogy nem lehet a szőlőben gyümölcsfákat ültetni. A pincék megépítésére 1845-ben, a szőlők termőre fordulása után adtak engedélyt.
A szabályos rendben sorakozó présházak ajtajára a Balaton-felvidéken jellemző, napsugarakat ábrázoló motívumok is kerültek, az oromfalak vakolatát is egyedi díszítésekkel látták el. A környéken „iszlingnek” nevezett építészeti megoldást alkalmazták, ami azt jelenti, hogy a pincék homlokzatánál fedett, előreugró oldalfalakat alakítottak ki, hogy egy külső, védett munkateret hozzanak létre. A kis, átlagosan 4x4 méteres
présházakból részben a földbe épült, dongaboltozatos pincék nyílnak.
Pető Piroska helytörténész így ír a pincékről: „A pince-présházak bejárata szinte egységesen elölről nyílik, a jó hangulatú belsőbe lépve újabb meglepetésként hat a pincét leválasztó ajtó, mely a szabadba néző változatokhoz hasonlóan díszített. […]
A régi, fából készített, kétrétegű ajtók a házak Balaton felé néző arcának egyedi karaktert adnak. Több színben láthatjuk ezeket, gyakori a zöld és a barna több árnyalata, de szép példákat találunk a natúr jelleg megtartására is. […]
A kéményfejek formálása változatos, általában több füstnyílással rendelkeznek és felül íveltek, vagy egyenes záródásúak.”
Pető Piroska helytörténész így ír a pincékről: „A pince-présházak bejárata szinte egységesen elölről nyílik, a jó hangulatú belsőbe lépve újabb meglepetésként hat a pincét leválasztó ajtó, mely a szabadba néző változatokhoz hasonlóan díszített. […]
A régi, fából készített, kétrétegű ajtók a házak Balaton felé néző arcának egyedi karaktert adnak. Több színben láthatjuk ezeket, gyakori a zöld és a barna több árnyalata, de szép példákat találunk a natúr jelleg megtartására is. […]
A kéményfejek formálása változatos, általában több füstnyílással rendelkeznek és felül íveltek, vagy egyenes záródásúak.”
Megközelítés: Aszófő központjából, az egykori Szálka Bisztrót elhagyva kb. 200 métert kell megtenni a Rákóczi utcán, majd le kell kanyarodni jobbra. Innen kb. 100 méterre, balra kezdődik a pincesor.
Műemlék pincesor, Balatonberény
A Balaton nyugati csücskében fekvő település történetében a
kezdetektől jelen volt a szőlőművelés, már
a falu 1082-es, első okleveles említésében szerepelnek a település határában
lévő szőlők. A balatonberényi szőlőhegy legrégebbi része az Öregbokros néven
ismert terület a község keleti határában, a keresztúri szőlőhegy mellett.
A
műemlék pincesor présházainak építése a 18. század végén kezdődött. A falakat a
Bokrosi-domb agyagából készítették, a tetők befedéséhez nemcsak balatoni,
hanem a Nagyberekből származó nádat is felhasználtak. Bár néhány présház leégett
a II. világháború idején, sok pedig az elhanyagoltság miatt pusztult el, ma is majdnem
100 műemléknek minősített présház található a szőlőhegy területén.
A pincesor megismerését összeköthetitek a Hamvas Béla-borúttal, amely könnyű, akár biciklivel is bejárható túraútvonal kisebb szintkülönbségekkel. Az író-filozófus itt, a balatonberényi szőlőhegyen írta meg 1945-ben a magyar bor spirituális alapművét, A bor filozófiáját. Az alkotó tiszteletére kijelölt borút a műemlék pincék között kanyarog, állomásain Hamvas-idézetek felett lehet elmerengeni az élet nagy dolgain, és közben csodálni a panorámát, amit a szemközti, északi parti tanúhegyek uralnak.
Hamvas Béla a berényi szőlőhegyről: „Most az egyik legszebb bormeditációmról szeretnék beszélni. A berényi kertek között történt, a pince mellett, a nagy diófa alatt ültem a kőpadon, és kiláttam a tóra. Szemben a Badacsony, a Gulács, a révfülöpi dombok és Szigliget. Forró délután volt. Egész délelőtt fürödtem, aztán ebédeltem, és kis pihenés után kijöttem ide olvasni. De a könyv mellettem feküdt érintetlen, és csak bámultam a nyarat. A tőkéken a szőlő már érlelődött. Ez rizling. Az ott szilváni. Amaz otelló. Burgundi, mézes fehér, portói, milyen különös, gondoltam akkor, hogy ez a sok inkognitó jelenés, ez mind Egy, de értéke éppen abban van, hogy mindegyik csak utánozhatatlanul önmaga, és semmi más. A szőlők és a borok olyanok, mint a drágakövek. Az egyetlen Egy jelenései. De mindegyik az Egynek más és más spirituális esszenciája.”
Hamvas Béla a berényi szőlőhegyről: „Most az egyik legszebb bormeditációmról szeretnék beszélni. A berényi kertek között történt, a pince mellett, a nagy diófa alatt ültem a kőpadon, és kiláttam a tóra. Szemben a Badacsony, a Gulács, a révfülöpi dombok és Szigliget. Forró délután volt. Egész délelőtt fürödtem, aztán ebédeltem, és kis pihenés után kijöttem ide olvasni. De a könyv mellettem feküdt érintetlen, és csak bámultam a nyarat. A tőkéken a szőlő már érlelődött. Ez rizling. Az ott szilváni. Amaz otelló. Burgundi, mézes fehér, portói, milyen különös, gondoltam akkor, hogy ez a sok inkognitó jelenés, ez mind Egy, de értéke éppen abban van, hogy mindegyik csak utánozhatatlanul önmaga, és semmi más. A szőlők és a borok olyanok, mint a drágakövek. Az egyetlen Egy jelenései. De mindegyik az Egynek más és más spirituális esszenciája.”
A túraút mentén épült fel az 5 méter magas szőlőhegyi kilátó is. Bár nem tör a magasba a felső szintje, szép panoráma tárul elétek így is, a Keszthelyi-öböl, az északi part tanúhegyei és a Tihanyi-félsziget látványában gyönyörködhettek.
Megközelítés: A balaronkeresztúri temető irányából. A térképet itt találjátok.
Szóládi löszpincesor
Szólád Balatonszárszótól 4 km-re, délre található település, ami leginkább löszpincesoráról híres. A löszfalba vájt pincéket a II. világháborúban búvóhelyként használták. Mivel a pincék hőfoka egész évben állandó, így kiválóan alkalmasak bor tárolására, érlelésére is.
A pincékben pezseg az élet: több mint száz pincében készítenek ma is borokat, és a helyszín kulturális és gasztronómiai fesztiváloknak ad otthont, főzőversenyeket, folklórműsorokat rendeznek.
A 125, löszfalba vájt pince 1999-ben Henry Ford-díjat (Henry Ford Európai Természeti és Kulturális Örökségért Díj) nyert.
Megközelítés: A löszpincesort legegyszerűbben az M7-es autópályáról, a szóládi elágazásnál lekanyarodva érhetitek el.
Tipp: Ha a környéken jártok, tegyetek egy túrát a kereki várhoz (jelenleg felújítás alatt áll), a Nezde szoborparkhoz, de elérhető innen Somogy megye legmagasabb „hegye”, a 316 méter magas Alman-tető is.
