Egy szeles, esős napon sétálunk fel a várba. Bár az erődlátogatás tökéletes esőprogram a Balatonnál, a mostani időjárás miatt kevesen vállalkoznak a sétára – pedig az alattunk elterülő, párában úszó város és a Rendeki-hegyen ülő felhők nagyon szép látványt nyújtanak az esőfüggönyön át.
Átsétálunk a belső kaputorony felvonóhídján, és máris a várudvaron vagyunk, szemben a hófehérre vakolt, teljesen újjáépült keleti szárnnyal. (A cikkben a március végén átadott újjáépített szárnyra és az új vártörténeti kiállításra helyezzük a hangsúlyt.)
A sümegi vár amellett, hogy a veszprémi püspökség Zala megyei birtokainak központja volt, a XVI–XVII. században a püspökök székhelyeként is szolgált, és a török hódoltság határának közelében emelkedő végvár szerepét is betöltötte. A vár lakói ezen háromféle szerepkört ellátó tisztviselők, mesteremberek, katonák és szolgák voltak.
Vártörténet dióhéjban
Az erődöt a középkorban a veszprémi püspök Zala megyei birtokainak központjaként építették fel. A fellegvár Öregtornyának alsó szintje az 1260-as években épült meg, magja egy nagyméretű, igen vastag falú lakótorony volt. A XIV. században, az Anjou királyok idején került sor a vár szerkezetének megerősítésére, és ekkor épültek fel a fellegvár falai és az Öregtorony felső szintje is. A nagyméretű külső vár kiépítéséhez a XV. század második felében kezdtek hozzá.
A vár a XVI. század második felében élte virágkorát, amikor a püspökök reneszánsz palotává és erőddé alakították, a XVII. század második felében pedig kora barokk részletekkel gazdagították. A kuruc felkelés után a várat megszállta a császári hadsereg, 1720 körül a seregek elhagyták a pusztulásnak indult erődöt. A vár köveit a vár lábánál épülő Püspöki Palota építéséhez hordták el.
A sümegi várnak két kemencéje is volt
A földszinten az eredeti funkcióknak megfelelően egymás mellett sorakoznak a vár hétköznapjai számára legfontosabb, korhűen rekonstruált helyiségek: a sütőház, a pék háza és a konyha néhány személyzeti lakószobával.
A sütőház volt a vár „péksége”, a nagy sütőkemencében készültek a püspöki udvartartás és a vár személyzete számára a kenyerek és az egyéb péksütemények. A dongaboltozatos helyiség a XVI. század közepén épült, később egy válaszfallal osztották ketté. A helyiség egyik felében a sütés, a másikban a dagasztás és az előkészítés történt, és ez lett a pék egyszerű lakóhelye is. Bármennyire fontos munkakörről beszélünk is, a pék a vár személyzetének legalacsonyabb rangú mesteremberei közé tartozott.
Innen a szintén a XVI. század közepén épült hatalmas konyhába
jutunk. A helyiség középpontjában álló tűzhelyet, a főzés korabeli eszközeit, a felfüggesztett
kondérokat, a gerendáról lógó fűszereket nézve szinte látjuk magunk előtt,
milyen sürgés-forgás lehetett, mennyi nehéz illat szállhatott itt fél
évszázaddal ezelőtt. A konyhához később egy kisebb fűtőhelyiséget is csatoltak,
itt volt a konyha másik, újabb sütőkemencéje is, amiben nem kenyereket, hanem különféle
ételeket sütöttek.
A földszinten rekonstruálták az udvarbíró, a váruradalom
gazdasági irányítójának lakhelyét is. Az egyszerűen berendezett szoba jelképezi a
személyzetnek járó korabeli komfortfokozatot.
A 700 évvel ezelőtti panorámát is láthatjuk
Az új vártörténeti kiállítás az emeleten kapott helyet, ahol
egykor a kapitány, a várnagy és a katonák szállása volt. Modern,
interaktív, látványos kiállítás fogad minket, a sötét helyiségekben képernyőket
érintve kerülhetünk képbe a vár történetével. Látványos ábrákon követhetjük
végig a fontosabb korszakokat és eseményeket, virtuális rekonstrukciókat
láthatunk az erőd bővüléséről, különféle korokba utazva nézhetünk körül a
toronyból.
A 700 vagy 500 évvel ezelőtti körpanoráma megtekintése teljesen beszippant minket, de aztán nagy nehezen elengedjük az élményt. Egy másik helyiségben mi irányíthatjuk a felépített nagy vármakett megvilágítását, és egy virtuális ásatáson is részt vehetünk, ahol a kézmozdulataink segítségével kereshetünk kincseket padlóra vetített területen.
Nem könnyű visszatalálni innen a jelenbe, és hogy ne legyen olyan
éles az átmenet, még felsétálunk a Csabi-toronyba, ami kilátótoronyként újult
meg.
A sümegi vár még számos látnivalót tartogat, a várat üzemeltető Papp család több, korábban életveszélyes falszakaszt, épületet helyreállított és több kiállítást is berendezett. Bár ezekben még nincsenek színes kijelzők és interaktív elemek, a csillogó lovagi páncélok vagy a középkori kovácsműhely szerszámai is megidézik a vár letűnt hétköznapjait.
Az erőd felújítása 2020 és 2023 között, 1,119
milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból valósult
meg a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF
koordinációjában.
A sümegi vár mindennap nyitva tart.
A felnőtt belépőjegy 2000 Ft-ba, a gyerekjegy (6–14 éves korig) 1000 Ft-ba, a nyugdíjas- és a diákjegy szintén 1000 Ft-ba kerül. A Püspöki Palota Látogatóközpontba is szóló kombinált jegy (48 órán belül felhasználható) ára 3500 Ft.
További információt itt találtok.
