Bármely balatoni borozás esetén óvatlanul előkerülhet a téma, hogy vajon melyik is a sok tanúhegy közül az ott, a távolban, a csúcsos-erdős? Az emberek többsége a Badacsonyt, a szigligeti hegyeket, esetleg a Szent György-hegyet felismeri, de sokszor gondot okoz a többi. Ebben is segít kis tanúhegy-határozónk, amely iránymutatást ad ahhoz, hogy mindig tudjuk, épp melyik kialudt vulkán tornyosul előttünk, és mik a legfontosabb információk róluk.
De mi is a tanúhegy? Egy geomorfológiai szótár szerint a következő: "A környezetéből kipreparálódott, elkülönült kiemelkedés, amely tanúskodik a felszín eredeti magasságáról. A kipreparálódás okát az eltérő kőzetminőségben kell keresni. Ilyenek pl. a Tapolcai-medence bazalt tanúhegyei." Magyarán arról van szó, hogy ezek a kialudt vulkánok szilárd bazaltsapkát hánytak magukra évmilliókkal ezelőtt, ami ellenállóbb volt az eróziónak, a felszín kopásának. Így ahogy köröttük lepusztult a táj a szél, víz, jég stb. munkája miatt, ezek a kiemelkedések megmaradtak, megőrizve korabeli magasságuk jelentős részét.
A Tapolcai-medence márpedig egy méretes vulkáni mező része volt, ezért is találunk ennyi vulkánt egy kupacban (a vulkáni mezőkről ld. korábbi cikkünket). A bazaltos talajra már a római korban jelentős szőlőtermesztő kultúra települt, ami a mai napig ontja magából a kiváló borokat. A magaslatok pedig katonai szempontból sem voltak mellékesek (főleg a török dúlás korában), többükre várakat, erődítményeket, őrhelyeket építettek. Az élővilág is nagyra értékelte e helyeket, rengeteg ritka, néha csak egyik-másik hegyen előforduló növény, állat telepedett meg rajtuk.
1/10
Hegyestű
Magasság: 337 méter.
Miért különleges? A Hegyestűt a Káli-medence szélén találjuk, közel Zánkához és Monoszlóhoz, alakját talán senkinek sem kell bemutatni, a Balaton-felvidék egyik legnépszerűbb természeti látnivalója. Az intenzív bazaltbányászat eltüntette a hegy felét, így viszont a 8 millió éve kihűlő magma nyomai, a bazaltorgonák is jól láthatóvá váltak.
Hogyan mászhatjuk meg? Autóval is feljöhetünk, de mi azt ajánljuk, hogy hagyjuk az autót a hegy lábánál, és gyalogoljunk fel az úton, egyáltalán nem nehéz sétáról van szó. Aki nagyobb túrával közelítené meg a csúcsot, annak Monoszló központjából vagy a zánkai vasútállomástól a sárga sávot kell követnie, de Kővágóörs központjából a kék sáv (Balatoni Kéktúra) is ide vezet; illetve Szentantalfa felső központjától (a sportpálya környékétől) szintén a kék sávot kell követni.
Élővilág: kocsánytalan tölgy, cserszömörce.
Látnivalók: geológiai bemutatóhely (november 4-ig jegy ellenében látogatható), szabadtéri kőpark.
2/10
Badacsony
Magasság: 438 méter.
Miért különleges? Talán a legismertebb tanúhegy, amelyet nagyszerű borászatai miatt emlegetnek leggyakrabban. Sokszor mégis elfeledkezünk a hegy tetejéről, amely a Balaton egyik legszebb erdős területe. A Badacsony régen vulkán volt, de 3 millió évvel ezelőtt kialudt, nyomait mégis a mai napig láthatjuk. Ha megmásszuk, bazaltzsákokat, bazaltorgonákat és kőfolyásokat is láthatunk a túra során. Jó minőségű bazaltját 1964-ig bányászták. Érdekesség, hogy Szinyei Merse Pál nem szerette hatalmas alakját látni, amikor Fonyódon festett, egy kortársától úgy tudjuk, hogy "formátlan koporsónak" nevezte.
Hogyan mászhatjuk meg? Legkönnyebben a badacsonyi vasútállomástól indulva, a sárga sávot követve juthatunk fel a hegy tetejére. A kék sáv jelzést kell követni, ha Badacsonytördemic központjából, illetve a köbölkúti dűlők felől jövünk és a sárga sávot, ha badacsonylábdihegyi vasúti megállótól indulunk. Amennyiben Badacsonytomaj központjából indulunk, a kék kereszt turistajelzést érdemes követni.
Élővilág: virágos kőris, bükk, molyhos tölgy, ciklámen, májvirág, pirítógyökér, borostyánfojtó szádorgó, pukkanó dudafürt, sziklai ternye illetve erdei béka, fali gyík, zöld gyík, rézsikló, mókus, holló, vörös vércse, gyurgyalag, stb.
Látnivalók: Ranolder-kereszt, Kisfaludy Sándor-kilátó, Bujdosók lépcsője, Szegedy Róza-ház, Rózsakő, Szent Donát-kápolna, Kisfaludy-ház, Szent Anna-kápolna.
3/10
Szent György-hegy
Magasság: 414 méter.
Miért különleges? Nemcsak alakja, földtörténeti múltja is hasonló a Badacsonyéhoz: 3-4 millió éve aktív tűzhányó volt itt, amely bazaltsapkával fedte be a hegyet. Ennek nyomai a csodálatos bazaltorgonák a hegycsúcs peremén, a kilátás mellett ez a hegy másik legfontosabb látványossága.
Hogyan mászhatjuk meg? Ha Tapolcáról indulnánk neki a túrának, akkor a vasútállomástól a piros sáv jelzésen mehetünk a Raposka felé vezető közúton, majd a hegyhez érve a második dűlőúton kell balra kanyarodni és követni a jelet. Szintén a városból indul a kék sáv (a Kéktúra) jele, de ez a Malom-tótól a Kisapáti felé vezető országút mentén visz a hegyhez, aztán jobbra felkanyarodik egy burkolt dűlőútra. A zöld sáv a kisapáti temető mellől indul (ez talán a legrövidebb, bár kétségkívül meredek útvonal). Raposka vasúti megállójától szintén a zöld sávon juthatunk fel a hegyre, A piros és kék sávok délről is megközelítik a magaslatot, a Szigliget felől Hegymagasra tartó közút mentén haladnak, majd egy elég elfeledettnek tűnő, ősrégi dűlőn jutnak fel a Lengyel-kápolnához vivő aszfaltútra.
Élővilág: fehér akác, feketefenyő, hárs, gyertyán, juhar, cselling-páfrány, pikkelyharaszt, Lumnitzer-szegfű, lisztes berkenye, barázdált csenkesz, késeiperje, deres csenkesz, szirti sziklaiternye, illetve fűrészeslábú szöcske, kis szarvasbogár, pannon gyík, holló, vörös vércse, denevér, mókus, pele, borz.
Látnivalók: bazaltorgonák a Kőkapuval, a barokk Tarányi-pince, a Lengyel-kápolna, Ify-kápolna, Sárkány-lik (jégbarlang)
4/10
Gulács
Magasság: 393 méter.
Miért különleges? A magyar Fudzsinak is nevezett hegy igazán vulkáni alakú, a csúcs felé keskenyedő formájú. Zömmel szintén bazalt alkotta, amit sokáig bányásztak, nagy tájsebeket ejtve a hegyen. A tanúhegyek közül talán a legnehezebb ezt megmászni a sokszor törmelékes, meredek terep miatt.
Hogyan mászhatjuk meg? A hegy meghódítása nem egyszerű tehát, ráadásul nagyon figyelni kell a jelzéseket. A nemesgulácsi temetőtől a zöld sávon haladhatunk sokáig, közvetlenül a hegycsúcs előtt kell letérnünk róla a kék háromszög jelzésre. A zöld sávra a Káptalantóti-Badacsonytomaj közútról is le lehet térni, csak résen kell lenni a jelzésekke. (ugyanitt megy fel a hegyre a kék sáv). A Kéktúra kék sávja pedig dél felől, a köbölkúti dűlőktől közelíti meg a Gulácsot.
Élővilága: nem találtunk róla információt.
Látnivalók: bazaltoszlopok és kőtengerek, Sér-kút.
5/10
Tóti-hegy
Magasság: 346 méter.
Miért különleges? Az egyik legkisebb tanúhegy Káptalantóti felett magasodik, ha választanunk kellene, szerintünk innen nyílik a legszebb kilátás a Balaton-felvidékre, hiszen kilátó nélkül is 360 fokos "körpanorámát" kapunk a csúcson. Vörös homokkőre rakódott bazaltsapkája, ez adta cukorsüveg alakját. Nem meglepő, hogy itt is működött korábban kőbánya.
Hogyan mászhatjuk meg? Legkönnyebben az Istvándy-birtok mellett induló túraútvonalon, a zöld sávot követve juthatunk fel a hegycsúcsra. Ha nagyobbat túráznánk, Salföld központjából induljunk a kék, illetve zöld sávos túraútvonalat kell követnünk, majd a kék háromszög útvonalán érhetjük el a hegy tetejét. Káptalantóti központjából csak a kék háromszög mentén kell haladnunk, de ez is hosszabb túrát jelent.
Élővilág: Orlay-murok, tarka nőszirom, kökörcsin, piros vadszegfű, pannon madárbirs.
Látnivalók: bazaltképződmények, kőbánya.
6/10
Csobánc
Magasság: 376 méter.
Miért különleges? A Guláccsal és Tóti-heggyel szemben ismét inkább a platós, mintsem a csúcsos kategóriába sorolható hegy. Zömmel bazalt és annak törmeléke alkotja, de egyes részein a kvarcit is uralkodó.
Hogyan mászhatjuk meg? A legkézenfekvőbb Gyulakeszi központjából, a Szent Mihály-templom mellől a zöld sávot követve átkelni a dűlőkön. Erre vezet a Mária-út is, bár az első út északról, ez pedig délről közelít. Fontos, hogy a csúcsra egyik sem megy fel, a Kéktúra kék sávján kell felmenni. Maga a Kéktúra Káptalantóti centrumából indul fel ide (majd a hegyről leereszkedve a diszeli Kálvária-hegy felé megy tovább). Diszel központjából is a zöld sáv visz fel.
Élővilág: fekete és leánykökörcsin, buglyos kőtörőfű, orgona, sziklaiternye.
Látnivalók: csobánci várrom, a csúcsról rendszeresen elstartoló siklóernyősök, a Villa Tolnay borház, ahol Tolnay Klári is nyaralt.
7/10
Hegyesd
Magasság: 281 méter.
Miért különleges? Elsősorban azért, mert a hegy tetején egy várromot is találunk. Egy apró vulkáni kúp alkotja a hegyet, melynek tetejére egykor szerpentinút vezetett fel. A bazalt természetesen itt is lépten-nyomon felbukkan.
Hogyan mászhatjuk meg? Hegyesd központjából a sárga sáv, majd a Hegyesdi Várhegy Tanösvényen közelíthető meg a magaslat.
Élővilág: tölgy, hárs, juhar, lisztes berkenye, sárga kövirózsa, húsos som, vadrózsa, galagonya, bibircses kecskerágó, bangita
Látnivalók: hegyesdi várrom, tanösvény.
8/10
Haláp
Magasság: 358 méter.
Miért különleges? A Haláp hajdan hasonló hegy volt, mint a Badacsony (és a legfiatalabb a tanúhegyek közt), de itt nem álltak meg a bazaltbányászattal, a hegy tetejét 1910-90 között elhordták. A hegy hivatalosan bányaterület, de látogatható.
Hogyan mászhatjuk meg? A zalahalápi temetőn túl (Devecser felé elhagyva a falut) Bánya út feliratú tábla jelzi az utat a hegyre.
Élővilág: fehér akác, magas aranyvessző, magas borsó, illetve uhu, vándorsólyom, hajnalmadár, havasi szürkebegy.
Látnivalók: a bányászat miatt láthatóvá vált bazaltformák, tanösvény, Ébredő Vulkán szoborpark.
9/10
Szigligeti hegyek
Magasság: 242 méter (Hálás-tető), 239 méter (Várhegy).
Miért különleges? Szigliget kivétel a tanúhegyek sorában abból a szempontból, hogy nem egy egységes hegytömb magasodik, hanem több csúcs. Több vulkáni kúpot is eredményeztek a robbanásszerű kitörések, az egyiknek a tetején találjuk a Balaton talán legnépszerűbb várromját. A Szigligeti Várat jelenleg felújítják, várhatóan 2020 tavaszán nyitják meg újra a közönség előtt.
Megközelítés túrázva: A kék sáv a Hegymagas-Szigliget közúton a Szent György-hegy felől visz fel a Várhegyhez (a Várba magába a sárga L jelzésen tudunk felmászni), majd az ófalut átszelve megy tovább Badacsonytördemic és a vasútállomás felé. A piros sáv is a Szent György-hegy felől érkezik, de a Várhegy és az Antal-hegy közti nyerget szeli át, majd a Hálás-tetőt nyugatról megkerülve ér véget a hajóállomásnál. A sárga sáv is a kikötőből startol, hogy aztán a Rókarántót átszelve haladjon a Hálás-tető keleti szélén a falu központjáig.
A falun belüli sétára megfelelő út a kék T, azaz a Kamon-kő tanösvény, az Alkotóháztól kiindulva.
Élővilág: virágos kőris, hárs, kocsánytalan tölgy, borsos varjúháj, sárga kövirózsa, árvalányhaj, odvas keltike, pirítógyökér, szúrós csodabogyó, illetve imádkozó sáska, fecskefarkú lepke, erdei sikló, gyurgyalag, mezei poszáta, gímszarvas, vaddisznó, róka.
Látnivalók: szigligeti vár, kastély és udvarház, a rókarántói pincék, avasi templomrom.
10/10
Somló
Magasság: 431 méter.
Miért különleges? Ugyan már nem a Tapolcai-medencében található, de a balatoni régióhoz szokás sorolni a Somlót (társait, a Ságot és a Kis-Somlyót kevéssé). A többi tanúheggyel egyszerre keletkezett bazaltos tanúhegy, és legalább annyira látványos túracélpont, mint a társai. Találunk itt várat és kilátót egyaránt, nem beszélve a kimagasló pincészetekről.
Hogyan mászhatjuk meg? A piros sáv Somlóvásárhely központjából, illetve Dobáról, a Bem utca felől segíti a felmászást. A sárga sávon Somlóvásárhely vasútállomástól, illetve Oroszi központjából is feljuthatunk. A zöld négyzet Doba központjából visz a hegyre. Magán a hegyen a sárga kereszt, sárga T, sárga kör és sárga háromszög jelzések is különböző pontok között viszik a túrázót.
Élővilág: bükk, ujjas keltike, csillagvirág, leánykökörcsin, selymes peremizs, olasz harangvirág, hegyi ternye, illetve törékeny gyík, erdei sikló, holló, egerészölyv.
Látnivalók: Szent Margit, Szent Márton, Szent Ilona-kápolnák, Szent István-kilátó, somlói vár, Taposó-kút, Kitaibel-tanösvények, Noszlopi-pince (borászati múzeum).
Források: We Love Balaton 1, 2, 3, Wikipedia 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, Bfnp.hu, VillaTolnay.hu, Termvil.hu, EuroNews, Geomania.hu, Szigliget.hu, Vinoport, Somlói Borvidék.
