Úgy képzelte, hogy egy hét alatt bejárja a térséget, végül két ember egyévnyi munkájával készült el a teljes Káli-medencét átfogó, részletes turistatérkép. Milyen megszállottság késztethet valakit arra, hogy egész nyáron esővízben fürödjön, és kitaposott túraútvonalak után kutasson? A térképkészítés örömeiről és megpróbáltatásairól mesélt Fehér Csilla, a Káli-medence és környéke térkép ötletgazdája.

„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj.” Aki viszont térképet akar csinálni egy térségről, arra gyakran évek barangolása és sziszifuszi könyvtározás vár. A kezdetben naiv ötletként indult projekt végül Fehér Csilla életét is fenekestül felforgatta. Egy hétre indult a Káli-medencébe, végül teljesen leköltözött. Nemcsak párra lelt, de egy év alatt a környék összes rejtett zegét-zugát megismerte.

A térképkészítésbe a kartográfusként végzett Schwarz Gyula vezette be. Csilla volt a részletes turistatérkép ötletgazdája és a térkép megvalósítója, Gyula pedig a térképészeti munkálatokat végezte.

Két változatban készült el a térkép. Az ingyenes példány hátoldalán helyi szolgáltatók hirdetései vannak, így sikerült finanszírozni a nyomdai költségeket. A másik térkép hátoldalára pedig egy-egy minileírás készült a Káli-medencében és környékén lévő 21 településről.

Ez utóbbi verziót jelképes, ötszáz forintos összegért lehet megvásárolni. Ezen a térképen minden, a turisták számára fontos információ fellelhető, kezdve a wifizónáktól, buszmegállóktól a nemzeti dohányboltokon át az összes kevésbé ismert belső tóig, templomromig és kútig. De még a védett fák, sőt azok a sziklák is jelölve vannak, ahonnan szép kilátás nyílik. És persze valamennyi kerékpárút és turistaútvonal is fel van tüntetve a térképen.

Csilla is csak felfedezőútjai során jött rá, hogy a parányi Salföldi-tó partján ugyanolyan szép a homok, mint az Adrián, és hogy a Kornyi-tó közelében lévő Emberi komédia szobrai éppen a Káli-medence közepén vannak. De ahhoz is kellett egy évnyi túrázás, hogy kiderítse: a Köveskáli-hegyről látható be legjobban a Káli-medence.

És hogy hogyan kell nekifogni a térképkészítésnek? Egyáltalán nem úgy, ahogy mi, laikusok elképzeljük. Szóval nem egy üres papírral, vonalzóval és ceruzával. Első lépésként meg kell venni az illetékes szervtől a térképszelvény jogdíját, aztán lehet csak hozzálátni a térkép alakításához. A munka a berajzolt útvonalak ellenőrzésével kezdődik. Előfordult például, hogy egy feltüntetett turistaútvonal járhatatlan volt, viszont Gyula talált egy újat, amelyet jelölt is a térképen.

Csilla nem csinál belőle titkot, hogy ebből a munkából nem lehet megélni. „Minimálon él”, ahogy ő mondja, de nem bánja, türelmesen várja, hogy pár éven belül anyagilag is beérjen a munkája.

Eddigi munkájuk legnagyobb elismerése, hogy már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park is az ő térképüket használja. A Káli-medence után pedig hamarosan hozzáfognak az új projektekhez: a Tapolcai-medence és környéke bejárásához és részletes turistatérképe elkészítéséhez, illetve a Pécselyi-medence térképéhez.