Idén is több tucat építész érkezik július közepén Csórompusztára azért, hogy sok köbméternyi fából hozzanak létre nagyon látványos installációkat. A Hello Wood alkotótábor egyik alapítója, Pozsár Péter elmondta nekünk, mi lesz az idei tábor témája, hogyan gondolkodnak a németek a falu fogalmáról, hol lehet majd látni az elkészült alkotásokat, és azt is, hogy miért nem gond az alkotóknak, ha a végén elbontják a munkáikat.

WLB: Miért a Balaton-felvidék, azon belül miért Csórompuszta lett a Hello Wood helyszíne?

Pozsár Péter: Csórompuszta természeti környezete, de az épületei is nagyon inspirálóak az alkotáshoz. Van egy olyan izoláltsága a helynek, ami kell a művészethez, miközben tíz percre van Kapolcs vagy Vígántpetend, ha valami nagyon kell, oda el tudsz ugrani érte. Csórompusztán egy kicsit azt érezheted, hogy el vagy zárva a világtól, és ez a tudat felszabadító.

WLB: A nagy, nemzetközi Hello Wood tábor idén is Csórompusztán lesz július 11. és 19. között, de megint képbe kerül Csopak is a Hello Wood Balatonnal és újdonság, hogy szó szerint önálló kis falut hoztok létre a Művészetek Völgyében.

Pozsár Péter:  Igen, ezt azért csináljuk, mert a nagy Hello Wood tábor nemzetközivé nőtte ki magát. Persze ez volt a célunk az elmúlt években és talán az is visszaigazolja a munkánk sikerét, hogy idén a szakmai nyilvánosság egyik legfontosabb elismerésére, az Architizer+Award díjra jelölték a fesztivált. Viszont a nagyszabású, nemzetközi jelleggel az is együtt jár, hogy sokkal kevesebb idő marad a projektek előkészítésére. Ezért csináltuk meg három éve a Hello Wood Balatont Csopakon, ami idén külön arculatot, önálló tematikát kap. Eddig ide olyan alkotókat hívtunk, akik hely hiány miatt kimaradtak a nagy Hello Wood táborból, de idén kimondottan hazai fókuszú lesz ez a tábor, csak magyar résztvevőkkel, reményeink szerint neves hazai projektvezetőkkel és minket, magyarokat foglalkoztató aktuális témákkal. Ez még a nagy tábor előtt rendezzük, június 24. és július 3. között. A nagy Hello Wood tábor továbbra is zárt, szakmai hét marad, este koncertekkel, performanszokkal, viszont az ott elkészült installációkat utána áttelepítjük a Művészetek Völgyébe. Az is újdonság, hogy idén gyerektábort is szervezünk a Völgybe.

WLB: Mi lesz az idei Hello Wood alkotói hét témája?

Pozsár Péter:  Tavaly nagyon tág tematikát adtunk meg, akkor az egyensúllyal való játékra terveztek installációkat az alkotók. Idén viszont konkretizálni akartunk, ezért a falut adtuk meg témának. Minden résztvevő projekt a falu egyik épületét fogja megalkotni: a templomot, a kocsmát. Újdonság lesz az is, hogy az egyes projekt csoportoknak össze kell hangolni a munkát, hiszen a végén egymás mellé kell rakni az épületeket és meg kell állapodniuk, hol legyen a templom, milyen kialakítású legyen a fő tér. Az is érdekes lesz, hogy kinek mit jelent a falu. Szerveztünk ezzel kapcsolatban előzetesen egy konferenciát, és az volt a tapasztalatunk, hogy a kelet-európaiaknak egészen más asszociációkkal kapcsolódik össze a falu fogalma, mint például a németeknek vagy a svájciaknak. Előbbieknek inkább az erózióval, utóbbiaknak viszont pozitívabb tartalmakkal.

WLB:  A Művészetek Völgyén kívül hol lehet majd megnézni az elkészült installációkat?  

Pozsár Péter: Idén is kivisszük majd a Sziget Fesztiválra az installációkat, de a Művészetek Völgyében és a tervek szerint majd a Design héten szintén kiállítjuk őket. Idén az installációk utóéletét is meg akarjuk figyelni és dokumentálni. Érdekes lesz, hogyan 'kel majd életre' a lemodellezett falu egy igazi faluban, a Művészetek Völgyében. Aztán, hogy augusztusban hogyan veszik birtokba a fesztiválozók és hogyan működik majd a Design héten, egy városi térben például a fatemplom, amibe be tudnak ülni az emberek.

WLB: Nem okoz problémát az alkotóknak a tudat, hogy az elkészült installációkat végül lebontjátok? 

Pozsár Péter: Szerintem ezzel nincs baj, az újrafelhasználhatóság hozzátartozik a Hello Wood szellemiségéhez. Ennek a tábornak egy-egy építészeti kísérlet lemodellezése a lényege. Itt az alkotás folyamatán, a kísérletezés örömén van a hangsúly, azon, hogy sikerül megépíteni, amit a számítógépen lemodelleztünk. Az elkészült installációk nagy részét aztán lebontjuk, és következő évben újra felhasználjuk a fát, de arra is akad példa, hogy valaki megvesz egy alkotást, vagy éppen egy település megtart egy neki tetsző installációt. Például Szakácsiban az út melletti fatigris már jelképes elemnek számít, de Csopakon a bicikliútnál lévő inda is egyre szervesebben beépül a település életébe.

WLB: Miért pont fával dolgoztok minden alkalommal?

Pozsár Péter: A mintát egy dán programból vettük. A fa, - azon belül is a fenyő - "adja meg magát" a legkönnyebben. Nem nagyon lehet más anyaggal ilyen hatékonyan változatos installációkat létrehozni. Rövid idő alatt ennyire feldobni építészeti alkotásokat is csak ezzel az anyaggal lehet. Használunk fémcsomópontokat kiegészítésnek, de az installációk gerince a fa.

WLB: Mióta a Hello Woodot csináljátok, szinte az egész nyarat a Balatonon töltöd. Hogy látod, mennyit fejlődött a Balaton környéke az utóbbi években?