Átrohanták érte a fél Balatont, üldözték Ladával, helikopterrel és motorcsónakkal, de persze csak Ötvös Csöpi volt képes megfejteni a rejtélyt, és előkeríteni a Tihanyi Apátság elrabolt büszkeségét, a Krisztus előtti időkből származó aranyszobrocskát, a Pogány Madonnát. Ami sajnos - a legendával ellentétben - a forgatás időszakán kívül sosem tette be a lábát (ha ezt egy mellszobor esetében mondhatjuk) az Apátság területére. Vagy mégis? Hol volt az elmúlt közel 40 évben a titokzatos szobor, és hol van most?

Ha azzal a képpel kezdünk, amikor Ötvös Csöpi kimászik a vitorlás alól a tőkesúlyból kikalapált Madonnával, talán nem spoilereztük el a filmet. Hivatalos statisztika nincs, de a magyar lakosság legalább 90 százaléka, amely képes távkapcsolóval bánni és/vagy filmet letölteni, már számolatlan alkalommal látta a híres nyomozó és Kardos doktor kalandjait. (A bemutatás után csak a mozikban több, mint egymillióan.) Az alacsonyan szállnak a stukkerek, Hernádi Judit mindenki retinájába beégő sütikínálós jelenete, Zsigulik és diszkógömbök, Balaton, vitorlások, Gór Nagy Mária és Kállai Ferenc elképesztő párosa, a tűz, Csucsu, és a "nem érted te ezt a mi szakmánkat, Margit" generációkat kovácsolt össze. Viszont a szobor. A szobor közel 40 éve eltűnt a közönség szeme elől.

Tessék mondani, itt látható a Pogány Madonna? A film 1980-as bemutatása óta naponta több tucat turista tette fel ezt a kérdést Tihanyban, és kapta ugyanazt a választ: nem, sajnos nem, a Madonna a film része volt, így nem, nem látható itt nálunk. Pedig minden rendes Ötvös Csöpi rajongónak egy életre bevésődött az a kezdőjelenet, amelyben Somos János teremőr-szerzetes körbevezeti az ámuló látogatókat:

"Ez a szobor múzeumunk büszkesége. A XVII. század végén, Sajkodon, egy római-kori ház feltárásakor bukkantak rá a régészek: Déméther istenasszonyt ábrázolja, a termés istennőjét. Görög mester műve, Krisztus előtti 3. századból. Arca és formája miatt a rábukkanó régészek Pogány Madonnának keresztelték el. Aranyötvözetből készült, értéke egyszerűen felbecsülhetetlen."

Sajnos tehát a fentiekből egy szó sem igaz, a magyar filmtörténet egyik legizgalmasabb és legismertebb kelléke nem a föld alól került elő, hanem Telegdy István olimpikon vitorlázó felesége, Telegdy Maryll régész-történész tervei alapján készült  a filmgyárban gipszből, 3 példányban. (A hölgy egyébként ma Amerikában él, 93 éves.) A 3 példány közül egy kapott aranyfestést és "játszott" a filmben, (ahogy az alkotók emlegetik), a másik Ormos Ferencnél található, aki a film technikai rendezője és berendezője volt (ő készítette például azt a játéktermet is, amelyben a híres tömegverekedős jelenet látható, a végén a falból kikandikáló gengszterrel és azt őt köszöntő Benedek Miklóssal. Aki very happy.) A harmadik pedig eltűnt. Nincs meg. Felszívódott.

A film bemutatása után a Madonna-szobor a Moképhoz került (Mozgókép-forgalmazási Vállalat, az ifjabb olvasók kedvéért), ahol pedig az a döntés született, hogy egy vitorlásverseny fődíjaként ajánlják fel a győztesnek. A győztes Holovits György, szintén olimpikon vitorlázó lett, ő őrizte a Madonnát több, mint 30 évig. Bujtor István halála után özvegyének, Bujtor Juditnak adta, aki pedig Balázsnak, Bujtor István fiának. (Holovits György Bujtor István közeli barátja volt, az 1972-es müncheni Olimpián 8. helyezett, 1980-ban Moszkvában 10. helyezett volt, vitorlázóként több Bujtor-filmben is szerepelt, idén májusban meghalt.)

Balázs nem filmes-vitorlázó, hanem zeneszerző-hegedűművész, a világhírű Budapesti Fesztiválzenekar tagja, de úgy érezte, édesapja annyi szeretetet kapott a filmrajongóktól életében és azon túl is, hogy ezt az örökséget, ha más módon is, de szeretné továbbvinni. Elmondta, szinte naponta találkozik olyanokkal, akik emlegetik a filmet, vagy akár részt is vettek benne - volt olyan család,  ahol a papa a Pogány Madonnában szerepelt rendőrként, a gyerek a Csak semmi pánikban, az unoka pedig a Zsaruvérben statisztált. Barátaival Bujtour néven túrákat szerveznek a film forgatási helyszíneire, közönségtalálkozókra jár. Aztán arra jutott, oda viszi a Madonnát, ahová a közönség úgy gondolja, igaziból való, Tihanyba.

Barkó Ágoston atya és az Apátság vezetősége nyitottsággal fogadta az ötletet, mert bár a szobor tagadhatatlanul nem kegytárgy, de biztosan az Apátság közelmúltjának része. Az elmúlt időszakban már nagyon sok olyan programot szerveztek - vezetett túrákat, koncerteket, vacsorákat - amelyek közelebb hozzák az érdeklődőket és az Apátságot, egy sokkal élőbb, interaktívabb kapcsolatot elérve így. A múzeumtér éppen megújulás előtt áll, így kérdés, az átmeneti időszakban, ami a tervek szerint 2019 nyaráig tart, hol lenne a legmegfelelőbb helye a Madonnának.