Kulcsfontosságú az élővilág szempontjából a nádas, a Balaton vízi lakótelepe. Az MTA kutatója szerint sem lenne célszerű még a mostaninál is jobban feldarabolni és stabil vízszinttel sújtani. A szakemberek is elkezdtek rájuk odafigyelni, terv készült a nádasok megőrzésére és a tervszerű aratásra is, miközben lassan, de folyamatosan csökken a nádasok mérete.
A Balaton egyik különlegességét az adja, hogy a part jelentős részét nádas uralja, enélkül szinte elképzelhetetlen a Balaton. Az már persze vegyes, ki miként ítéli meg a szerepét: a parti ingatlanok tulajdonosai sokszor a pokolba kívánják, hisz nem vághatják ki csak úgy, de emiatt nem is férhetnek közvetlenül hozzá a nyílt vízhez, miközben a szakemberek és természetbarátok zöme egyetért abban, hogy a Balaton jelenlegi arculatának megőrzéséhez elengedhetetlen a nádasok megőrzése.
Azonban a tó nádvidékeinek helyzete vegyes, apránként, de tűnnek el a nádas területek, ami marad, az pedig egyre alacsonyabb minőségű. Pedig a nádasnak ökológiai szempontból fontos szerepe van, olyannyira, hogy nádgazdálkodási terv is létezik, a nádasok állapotát pár évente alaposan felmérik, pontosan megnézik a vízügyi szakemberek, hol, mikor és mennyit kell levágni - már ha beáll a jég, és rá tudnak menni az aratógépekkel. A nád terjedésének ráadásul útját állja a szabályozott - és magasabbra emelt - vízszint, hisz a nádas szereti az ingadozást és a hullámzást, ami kimossa a rothadó szerves anyagot belőle - olvasható a Napi.hu korábbi összefoglalójában.
El kellene dönteni, mit akarunk a tótól
Tóth Viktor, az MTA-ÖK tudományos főmunkatársa nemrég a Kis-Balatonról beszélt nekünk, ahol fontos szerep jutott a nádasos- mocsaras területeknek, melyek masszív mennyiségű anyagot szűrnek ki a Balatonba torkolló Zalából. Kering pár tévhit a Balaton saját nádasairól, melyeket a kutató segített eloszlatni; ellenben pár kétséget épp ő fogalmazott meg.
Szerinte a balatoni nádasoknak nincs víztisztító szerepük, sőt a nád esetenként épphogy tápanyagot juttathat a vízbe. A befolyóknál a környező nádasok fontosak abból a szempontból, hogy segítik az üledék lerakódását.
Tóth Viktor azt mondja, hogy el kéne végre dönteni, mit akarunk a Balatonnal: "megtehetjük azt, hogy körbebetonozzuk és akkor lesz egy hatszáz négyzetkilométeres úszómedencénk, csak akkor ne jöjjenek kopogni, ha elkezd algásodni, rossz a víz minősége, megjelent az iszap, stb."
Egy tó ökológiai állapotához nélkülözhetetlen, hogy bizonyos mennyiségű faj jelen legyen, így ehhez a nádas is szükséges. Kulcsfontosságú, eltűnésével sok más faj is eltűnne. A Balatonnak nagyon kicsi a litorális, azaz partmenti zónája, 15-16 négyzetkilométer maximum, "ez viszont biomasszában és biodiverzitásban nagyságrendekkel gazdagabb, mint a nyílt víz". Tehát ha a nádas - mint élőhely, amolyan vízi lakótelep - megszűnne, elképzelhető, hogy összeomlana a balatoni ökoszisztéma.
Jelenleg a balatoni partvidék kevesebb, mint a fele nádas, melynek változó, de inkább romló az állapota. Az MTA kutatója szerint túl magas a balatoni vízszint, amit a nád nem tolerál. "A stabilan magasan tartott víz azt eredményezi, hogy lesznek területek, ahol tovább fog romlani a nádas állapota" - figyelmeztetett a kutató.
Jó példa, hogy a 2000-es évek eleji száraz időszakban hat méterrel beljebb terjedt a nádas, ami mostanra el is tűnt. Probléma még, hogy a partmenti házakhoz ezernél is több stég, bejáró tartozik, de jelentős részük illegális. "Ez a fragmentáció sem jó", mivel a nádasnak kell egy felépítés, és ha 10-20 méterenként fel van darabolva, az nem működik úgy, mint egy egységes nádas.
