Múlt
Már a 13. századból említik a várat, de igazi kővárat csak a tatárjárás után építettek a hegyre. A hamar felépült, a jelenleginél jóval kisebb vár királyi tulajdonban volt, de jellemző a kaotikus 1200-as évek végére, hogy az első ostrom Héder nemzetségbeli lll. Péter veszprémi püspök nevéhez fűződik, aki kifosztotta azt. Az 1300-as években került a várat egy évszázadon át tulajdonló Móriczhidai családhoz az építmény, ők bővítettek is rajta.
A rengeteg adományozás, elbitorlás és elzálogosítás után Török Bálint tulajdonában kötött ki, aki deákjával, Martonfalvay Imrével kibővíttette azt. Ezzel ki is alakult a 16. századi alaprajza. Szigliget idővel végvár lett, Magyar Bálint Fonyóddal együtt hősiesen védte a két szigetszerű erődöt. Ezután a Lengyel-családhoz került, amit alapjáraton 12 huszár, 25 gyalogos és 1 tüzér védett, de idővel hadikikötőt is építettek a hegy lábánál a sajkásoknak.
A török távozásával eljelentéktelenedett, nem volt pénz a fenntartására, a 17. század végén egy villámcsapás is súlyos károkat okozott, ráadásul I. Lipót császár 1702-es várrombolási parancsa a szigligeti várra is érvényes volt, így egy részét felrobbantották. Jellemző volt az állapotára, hogy a kuruc-labanc harcok idején is inkább elhordták a köveit, mintsem erődként használták. Eközben a község fejlődésnek indult, a mocsarakat elkezdték lecsapolni, és a 19. század közepére az Esterházyak lettek az urai. Idővel nem hagyták tovább rombolni, 1913-ban, 1953-ban és 1965-66-ban is megerősítették a falait.
Jelen
Jelenleg Szigliget egyik legfontosabb turisztikai vonzereje, 2011-ben az ország leglátogatottabb vára volt. Keddtől szombatig, 9-17 óra között van nyitva, felnőttek 800, gyerekek 400 forintért léphetnek be. A megközelítés egyszerű, a faluba beérve egyből találunk jobbra egy parkolót, a vár iránya pedig ki van táblázva (tavasszal és nyáron a Várkávézó fagylaltjait ne hagyjuk ki!). Idén is megéri majd ellátogatni, rengeteg program lesz a koncertektől a solymászbemutatón át a fáklyás várlátogatásig (teljes lista itt). És akkor a tanúhegyes-délipartos körpanorámát nem is említettük.
Jövő
A működtető önkormányzat korábban 300 millió forintot nyert a renoválásra, de a Nemzeti Várprogram keretein belül is zajlik a felújítása, összesen 470 millió forint értékben újul meg az építmény. Több lesz a fedett helység, így alaposabban mutathatják be a vár történetét, és az interaktivitás is nagyobb szerepet kaphat. Balassa Balázs polgármester elmondta, fontos, hogy olyan tereket alakítanak majd ki, melyeket időjárástól függetlenül lehet majd látogatni. A felsővárban hat épületrész is fedést kap, ide kerülhetnek az interaktív elemek. Ezeknek még zajlik a tervezése, ezért nem tudott róluk bővebb infóval szolgálni.
