Mit kezdhetünk egy régi házzal a Balaton-felvidéken, ha nem a felújítás, hanem az újjáélesztés a cél? Hogyan válhat egy régi kúriából olyan közösségi tér, ami kapcsolódási pont lehet a helyiek és az itt nyaralók között? Egy építészeti alkotótáborban, egy 5 éve működő közösségi helyen és egy nemrég felújított kúriában kerestük a válaszokat.
Alkotótábor egy régi kővágóörsi házban
A Kővágóörs Alkotótábor helyszíne egy nagy, felújításra szoruló sárga ház, amelynek utcafrontja az egykor városként funkcionáló település főutcájára néz, hátul pedig hosszú, diófás udvar húzódik. A tábor résztvevői a teraszra menekülnek a kánikula elől, de van, aki most is méretes köveket cipel egy talicskában. A környéken fellelhető jellegzetes építőanyaggal, a vörös homokkővel dolgoznak, aminek Kővágóörs meghatározó építészeti arculatát köszönheti.
Ez nem egy hagyományos építőtábor, hanem inkább építészeti alkotótábor, ahol nagyobb szerepet kap a tervezés, a közös gondolkodás. A téma pedig az, hogyan lehet egy régóta kihasználatlan struktúrát hasznosítani, felújítani, újraértelmezni - mondja Pongor Soma építész, a 2018-ban indult és egyetemi hallgatókkal is együttműködő alkotótábor egyik ötletgazdája és szervezője, a workshopok vezetője.
A „struktúra” adott: a másik főszervező, Bán Márton családi öröksége az épület - a dédnagymamája 70 évvel ezelőtt vásárolta, előtte egy kereskedelemmel foglalkozó zsidó családé volt az ingatlan. Ahogy a gyerekek felnőttek és új családok alakultak, mindenki elköltözött, a helyszín az utóbbi évtizedekben lakatlanná vált. Egyre gyakrabban visszatérő kérdéssé vált a “Kővágóörsi Ház” jövője és az ezzel járó felelősségek.
Az idei tábor résztvevői arra keresték a választ, hogy mit lehet kezdeni egy leromlott állapotú épülettel, ha nem a klasszikus értelemben vett felújítás a cél, hanem egy közösségi tér. „Magyarországon számos településen hasonló helyzetekkel találkozhatunk, és sok helyen problémát jelent, hogy mit lehet kezdeni egy ekkora házzal, és hogyan érdemes hozzányúlni. Ennek a helyzetnek a megismerése, feldolgozása a feladat, amikor nem a felújítás, hanem a rehabilitáció, a hely újjáélesztése a lényeg” - vázolja a tábor koncepcióját Pongor Soma.
De tényleg, mit? A tavalyi táborban a „megérkezés” volt a téma: a régi szétkorhadt, használhatatlan és balesetveszélyes kerekes kút helyére az újat a meglévő alapköveire helyezték el. Készült egy nyári konyha, egy pult asztallal, melynek elemei igény szerint változtathatók. Az idén a „kapcsolatteremtés” jegyében zajlott a munka: a homokkővel való kísérletezés, mint a helyi építőanyag megismerése, valamint a terasz újraépítése, a kapu és a galéria bejáratának kialakítása voltak a tábor központi témái.
„Fontos, hogy legyen egy modell arra, hogyan lehet egy régi, üresen álló házat felhasználni úgy, hogy tudjon kulturális életet generálni az adott településen” - teszi hozzá Zétényi Zsófia DLA építész, a tábor egyik társszervezője, az ivocsap.hu alternatív városfejlesztési projekt egyik ötletgazdája. Egy közösségi tér kapcsolódási pontokat, párbeszédet jelent az emberek között, és ez a település élete szempontjából fontos dolog - mondja. „Egy ilyen ház, ami főleg lakhatási célokat szolgált, most kinyílik, és bárki számára látogatható programokat biztosít. Nagyon érdekes, hogy hol válik el benne a privát és hol a nyitott rész, és az is, hogy mindez időszakosan is tud változni”- mondja az építész. Zétényi Zsófia szerint az ilyen közösségi térré váló épületeknél alapvetően fontos, hogy hogyan kommunikáljuk mindezt - máshogy élik meg ezt például egy tábor résztvevői, a helyi lakosok, vagy a szomszédok.
A nyár folyamán további programokat is szerveznek: augusztus első hétvégéjén egy helyspecifikus képzőművészeti kiállítás várható, amelyet a ‘Sekrestye’ nevű művészeti csoport rendez meg, a hónap végére (22-25.) pedig ‘Kaos Camping’ nevű, filmes tematikájú vetítős/workshopos projekt van betervezve. Ezek a programok bárki számára nyitottak.
Nem akartak romkocsmát, közösségi teret hoztak létre
A 200 éves, eredetileg az Esterházy-család tulajdonában lévő szentbékkállai kúria 30 éve még turistabuszokat fogadó vendéglátóhely volt, aztán közel két évtizedre bezárta kapuit. A romos állapotban lévő, elgazosodott területet négy fiatal, Fegyverneky Sára építész, a filmes utómunkálatokkal foglalkozó Auguszt Olivér, Járai Péter és Zafír Dániel (aki már nem aktív tag) élesztette újra. Amikor belevágtak, csak azt tudták, hogy imádják Szentbékkállát, és hogy nem egy romkocsmát, hanem egy közösségi teret akarnak létrehozni. 5 év telt el azóta, és a Pegazus ma egyszerre étterem, koncerthelyszín, kertmozi, és számos programnak, jógatáboroknak, dizájnvásároknak, workshopoknak is otthont ad.
„Nagyon régóta vagyunk jelen a Káli-medencében, és azt láttuk, hogy nagyon sok jó szállás és étterem van, de program és más szórakozási lehetőség egyáltalán nincs - legalábbis akkor még nem volt, amikor mi ezt elkezdtük csinálni” - mondja Auguszt Olivér. Először a kertet hozták rendbe, aztán az épület következett, elkészült a konyha és a kiállítótér is.
A programkínálat a Pegazusban folyamatosan bővül, workshop-sorozatot indítottak, és most már minden hétvégén vannak koncertek, egyre többen dolgoznak itt a helyi lakosok közül is. A hosszú távú terv az, hogy hogy egy kempinget alakítsanak ki a területen belül. „Van egy hullám a Káli-medencében, amit a környéket jól ismerő, ilyen dolgokra nyitott és megfelelő lehetőségekkel rendelkező emberek megpróbálnak meglovagolni. Ez nagyon helyes is, mert állami szinten nem érkezik elég segítség ebbe a régióba, ugyanakkor óriási a környékkel kapcsolatos érdeklődés” - teszi hozzá a Pegazus üzemeltetője. Úgy véli, fontos, hogy még több hasonló hely legyen, bővüljön a kínálat és a szórakozási lehetőségek köre, színesedjenek a programok. „Van egy ilyen félelmünk: ha nem támogatjuk az ide irányuló érdeklődést, kipukkadhat egy idő után” - mondja.
Nemcsak bulizni, felújítani is lehet jönni
Németh Szabolcs 7 évvel ezelőtt vásárolta meg a nagyon rossz állapotban lévő Tapolca-diszeli épületegyüttest, és mintegy 200 önkéntes segítségével hozta rendbe a 18. században épült kúriát. A Diszeli kúria Nemcsak szálláshely és koncerthelyszín lesz, hanem egy olyan közösségi hely, ahol bárki kiveheti a részét a felújítási munkálatokból, és belekóstolhat egy Balaton-felvidéki falu életébe. Egyre többen vannak ugyanis azok, akik kritikussá válnak a fogyasztói társadalommal szemben, és választanak egy természetközelibb életformát, vallja a hely tulajdonosa.
