Keresés EN
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Ez is érdekelheti

látnivalók & kultúra

Száz évvel ezelőtt Siófok volt az ország egyik legfontosabb városa

Száz évvel ezelőtt emelkedett ki az első világháborút követő zavaros időszak során egy Horthy Miklós nevű haditengerész-középbirtokos, aki a Dunántúl meghódítását Siófokról vezényelte le. Történész segítségével idéztük fel azokat az 1919. augusztustól novemberig tartó heteket, amikor az ország és a magyar emberek sorsa a Balaton partján dőlt el.

Nemrég emlékezett meg az ország arról, hogy 100 éve véget ért a tanácsköztársaság. Az ország radikális átformálása végül nem sikerült Kun Bélának és a kommunista pártnak, a román megszállás és az ellenforradalmi erők véget vetettek a pár hónapos kísérletnek. A mai napig sok vita van arról, a vörös- vagy a fehérterrornak volt-e több áldozata (ami persze értelmetlen, hisz minden életért kár), ebben nem szeretnénk és nem is tudunk állást foglalni, mi inkább az egész kaotikus időszak egy érdekes balatoni vonatkozású epizódját mutatjuk be Bödők Gergely történész, a Clio Intézet társ-ügyvezetője segítségével: Horthy Miklós siófoki napjait.

Kenderestől Szegeden át Siófokra

Bevezetésként Bödők Gergely elmondta a We Love Balatonnak, hogy Horthy nem készült államférfiúi szerepre: az első világháborús vereség után átadta a Monarchia flottáját a délszláv államnak, majd visszavonult kenderesi birtokaira gazdálkodni. Végül Bethlen István, a későbbi kormányfő ötlete nyomán felkérték, hogy legyen az aradi, majd a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere. Itt csakhamar fővezérré nevezték ki, és "lényegében önállósította magát: ez azt jelentette, hogy az eddigre körülbelül 3–4000 fős Nemzeti Hadsereg hadműveleteiről egyedül döntött."

A Dél-Dunántúl ekkoriban olyan "légüres tér" volt, ahova akadálytalanul be tudott vonulni Horthy hadserege, ezt a Délvidéket (Vajdaság, Bánát, Bácska) megszálló francia antant erők is engedélyezték. A Szegedről induló csapatok augusztus 5-től több hullámban nyomultak be, majd több tiszti század a Balaton déli partján ütött tanyát: Lepsényben, Zamárdiban, Karádon, Lengyeltótiban, Tabon, Enyingen és Balatonföldváron is megszálltak, a Simonyi-huszárok a fővezérséggel pedig Siófokra kerültek.

Ekkoriban három hatalmi központ volt a szűken vett Magyarországon: a megszálló román hadsereg (ami még olyan távolra is bevonult, mint Győr), Friedrich István budapesti kormánya és Horthy Nemzeti Hadserege. A Dél-Dunántúlon tehát ekkor Horthy volt a fő irányító, így a vörösök által kiépített, Budapestig tartó távíró- és telefonvonalak, valamint a nyugat-dunántúli szabadcsapatokkal való kapcsolattartás könnyebbsége miatt kézenfekvővé vált Siófokot főhadiszállássá tenni.

Maga Horthy repülőn érkezett Szegedről Siófokra augusztus 13-án. "A Fővezérség ekkortól három hónapon át, lényegében november 16-ig – a Budapestre történő bevonulásig – működött a városban" - mondta Bödők Gergely. Horthy a mai Petőfi sétányon álló Thanhoffer-villába (ld. a fenti képeken) fészkelte be magát, amit "a neves orvosprofesszor, Thanhoffer Lajos építtetett még 1897-ben". A fővezért a családja is követte ide, a főhadiszállásra.

Yates ezredes Siófokon, Horthy álruhában Budapesten

Horthy nem tétlenkedett Siófokon: egyszer vasutas álruhában utazott Budapestre tájékozódni, kiépítette személyi kultuszát, városlátogatásokat tett Kaposvárra, Szombathelyre, Kőszegre, Tolnára és Szekszárdra, sőt a románok alól felszabadult Székesfehérvárra, Veszprémbe és Győrbe is. Adókat vetett ki, az antanttal, a románokkal és a Friedrich-kormánnyal tárgyalt, fegyvereket vásárolt Ausztriából, toborzott a seregbe. Egyszer egy arisztokrata csoport is meglátogatta Horthyt Siófokon, és a fehérterror miatt is kifejezték aggodalmukat. Az antant amerikai missziója is járt a Balatonnál, Yates ezredes pedig „energikus, jó képességű embernek” írta le a fővezért.

A több nyelvet beszélő, komoly katonai-haditengerészeti múlttal rendelkező Horthy "konkrét gyilkosságokra nem adott parancsot a fehérterror során, ilyen tartalmú írásos utasítás – legalábbis hitelt érdemlően – máig nem ismeretes, több rendeletet viszont hozott a túlkapások megfékezésére." Később kormányzóként amnesztiát adott az azokban résztvevőknek. Siófokon a fehérterror idején börtönt is működtettek, a közeli Tabon pedig vésztörvényszék szabott ki halálos ítéleteket.

A siófoki főhadiszállás emlékezete

Hosszas tárgyalások után a románok kiürítették a Dunántúlt, november 14-én pedig Budapestet, ahova a Nemzeti Hadsereg vonult be. Bödők Gergely így írja le a balatoni központ végét: "Siófok november 16-án szűnt meg főhadiszállásnak lenni, amikor Horthy csapatai kivonultak a városból. A fővezér a kora hajnali órákban a siófoki állomásról különvonattal indult, hogy a román csapatok által eddigre már kiürített Budapestre érkezzen. Horthy fővárosi bevonulásával szűnt meg tehát Siófok hatalmi központnak lenni."

A későbbi években ugyan óriási kultusza nem lett ennek az időszaknak Siófokon, de meg-megemlékeztek róla. Már 1920 augusztusában ellátogatott ide Horthy, beszédet mondott a tiszteletére ácsolt diadalkapunál, este pedig harci játékokat tartottak: "a Balatonon látványos tengeri csatát imitáltak, volt gépfegyver és ágyútűz-bemutató, később pedig egy csatahajónak  álcázott hajót is felgyújtottak." A Horthy-családnak később Szántódon még nyaralója is lett.

Hasonló tartalmak

Gasztró

Balatonfüredet is bevették a díjnyertes burgerek – Kipróbáltuk a Grøenk Delit

A faszenes grillen készült ételek, a burgerek és a sztékek vannak a főszerepben, de néhány füstös ízzel megkínált klasszikust is kipróbálhatunk.

Látnivalók & kultúra

Egyre magasabb falak, ideiglenes kilátó: Így halad Zádorvár helyreállítása

Tovább halad a Pécsely közelében található Zádorvár állagmegóvása. Az ideiglenes kilátó marad, bizonyos falszakaszok magasabbak lettek, és az eredeti alapján készített konzolköveket is beépítették.

Neked ajánlott

A