2017-ben hárman télen, a befagyott Balaton mellett sétálták körbe a Balatont, tavaly pedig a tavaszi napsütésben tették meg a Balaton Camino 200 km-es körét. Az idén "a szürettől zsongó őszre” időzítették a zarándoklatot és ahogy eddig is, bárki csatlakozhat a csapathoz, akár végig, akár csak egy-egy szakasz erejéig. Az ötletgazdákkal, Budavári Dórival, Scherer Annával és Rákász-Losonczy Judittal beszélgettünk az idei túráról, a felkészülésről és a legkedvesebb caminós sztorikról.
Mi az, amin az idén változtattok?
Dóri: Idén eleve megfordulunk: néha valamiért nekünk is nehéz elképzelni, hogy Balatonfűzfőről Balatonvilágos felé vesszük az irányt. Tehát fordítva fogjuk megkerülni a tavat, de a táv és a napok száma persze nem változik. Lesz pár új dolog, igyekszünk például minden napra készülni valamilyen gasztronómiai programmal, Balaton Camino ebéd menüvel, vagy reggelivel, vacsorával - ezen a részvétel mindenkinek szabadon választott, de úgy tűnik, nagy igény van rá. Alig várom, hogy túracuccban falatozzunk egy nagy gyaloglás után/közben a Hableányban vagy a Kistücsökben!
Szintén változás, hogy idén nem hárman, hanem tulajdonképpen öten indulunk neki: Judit kisbabája és férje is útitársunk lesz, így teszteljük majd az út melletti bababarát helyeket is. Reméljük, találunk ilyeneket! Igyekszünk kevés szemetet termelni, a vizet kulacsba tölteni, a szendvicset újra használható szalvétába csomagolni, figyelni a környezetünkre.
Jóval többen leszünk, mint korábban, az előzetes felmérések szerint akár napi több százan is. Meglátjuk! Lesznek napi kitérők is idén: akik hajlandóak kicsit messzebb gyalogolni, azoknak összeszedtünk minden napra egy-egy kihagyhatatlan desztinációt, ők lesznek a hardcore caminósok!
Hogyan készültök? Vettetek-e új cipőt, felszerelést?
Anna: Új felszereléssel készülök, van róluk egy szép listám, amiről jó érzés kipipálni a már beszerzett, elkészült dolgokat. Én másik cipőben megyek, mint tavaly, vagy 2017-ben, ez egyrészt a másik évszak miatt van, másrészt tavaly pórul jártam a futócipőmmel, nem vált be, kellett cserecipő. Idén márciusban vettem egy kényelmes, nem túl passzos, de nem is nagyon nagy cipőt, amit még a nyári meleg előtt igyekeztem sokat használni, remélem, jó társam lesz. Másrészt előre felkészülünk a sok mozgásra, bár erre a hétköznapokon is mindannyiunknak igénye van – jóga, bicajozás, kirándulás, spinning. Fontos az erőnlét, de azért külön kiképzést nem tartunk magunknak.
Mit vártok a harmadik Caminótól?
Judit: Idén úgy tűnik, még a tavalyinál is sokkal többen csatlakoznak hozzánk: nagy öröm, hogy ebben a balatoni sétaszenvedélyben egyre többen osztozunk. Látom, ahogy ismeretlenek osztanak meg egymással az oldalunkon szuper csomagolási és felkészülési tippeket, megy az ismerkedés, szerveződnek a közös szállások és telekocsik az induláshoz, tervezzük a nagy közös ebédeket. Szóval úgy tűnik, ez az évünk a közösségről fog szólni, arról, hogy a Balaton Camino már rég nemcsak mi vagyunk, hanem bárki, aki elhatározza, hogy körbesétálja a Balatont, és megteszi az első lépéseket. És ez így is van jól.
Tervezitek, hogy beálltok valahová szüretelni, vagy valamilyen más módon bekapcsolódtok az őszi történésekbe?
Dóri: A Balaton Camino a menetelésről szól. Jó megállni egy kávéra, egy szuszra, egy jó ételre, de aztán haladunk tovább. 10 napnyi táv lebeg a szemünk előtt, ez küldetés és kihívás, ilyenkor ezen van a fókusz. Az őszt pedig lesz időnk bőven megfigyelni!
Mit tanácsoltok azoknak, akik először indulnak Balaton Caminóra?
Anna: Szerintem, amit az első nap első km-étől kezdve érdemes észben tartani, hogy mindenki haladjon úgy, olyan tempóban és annyi megállással, ahogy neki jólesik. Ha nem a saját igényeink és teherbírásunk szerint tesszük meg ezeket a nem kicsi távokat, akkor a nap második felére fáradtabbak leszünk, mintha magunkra, tapasztalatainkra és a testünkre hallgatnánk. Nem kell rohanni, vagy ha pont jól esik kilépni, és előre menni, tegyünk úgy, de csakis azért, mert arra vágyunk.
Mi az a néhány dolog, ami mindenképpen legyen a sétára indulóknál?
Judit: Szerintem eggyel fontosabb, hogy mi ne legyen: minden felesleges apróság a kiránduló vállát húzza majd egy-két-három-tíz napon keresztül, ezért én minden csomagolás után inkább azt nézem, hogy mi az, amit még ki lehetne venni a táskából. A pakoláshoz készültünk hasznos tippekkel és cikkekkel is (felszerelés, hátizsák kisokos ), ezeket érdemes átnézni. Az időjárásnak megfelelő könnyű ruházat (esőre, hidegre-melegre is fel kell készülni!), a bejáratott, bevált cipő, kötelező apróságok, mint pénztárca, iratok, telefon mellett 3 dolog van, ami nélkül nem indulnék el: mindig van nálam pluszban száraz zokni, izomlazító krém és egy kulacs víz.
Mi volt a legkedvesebb caminós sztoritok, emléketek eddig?
Judit: Rengeteg kedvesség, meglepetés, apró öröm ért eddig minket, most inkább egy olyan alkalmat hozok, amikor kínunkban nevetgéltünk, kell ilyen is. A kajálás minden kirándulásunkon központi szerepet tölt be: szeretünk izgalmas dolgokat kóstolni, idén is rengeteg szuper gasztromegállót útba fogunk ejteni, és hát muszáj is pótolni az elgyalogolt energiát. Tavalyelőtt, az első téli Balaton Caminónkon az egyik napon kicsit elszámoltuk magunkat az étkezésekkel, ezért az egész napos gyaloglás után, jeges hidegben megérkezve, többfogásos, meleg vacsoráról álmodozva szembesültünk azzal Annával, hogy sehol nem lehet már a faluban ételt szerezni. Se hideget, se meleget. Ha kérdezné valaki, igen, el lehet felezni 10 szem almaszirmot és egy Lindt csokigolyót.
Anna: Nekem szuper izgalmas azt látni, hogy az emberek hogyan találnak egymásra (akár szerelemre), a családtagjaink hogyan barátkoznak össze, vagy derülnek ki épp véletlen közös ismerősök a Balaton Camino során. Az első évről a kedvencem, amikor megjelent váratlanul az unokaöcsém Zánkán, és együtt mentünk az aznapi távon Judit családjával együtt. Lettek már nagy barátságok a két Balaton Caminón, idén pedig nagy szervezkedés folyik a háttérben, ahogy Judit is mondja, szállás, telekocsi, pakolás ügyben. Én azt remélem, hogy sokan akkor is útnak fognak indulni – ahogy már tették ezt páran – , amikor épp kedvük támad, hiszen a Balatont körbegyalogolni bármikor lehet, tőlünk függetlenül, a lényeg a gyaloglás, az egyéni teljesítmény és élmények.
