Századfordulós villák előtt, fák árnyékában tekinthetünk le a fonyódi löszfal tetejéről a kékeszöld vízre és a látképet uraló Badacsonyra.

A déli parton egész csodálatos időkapszulák léteznek különböző településmagok, városnegyedek képében. Az idén 125 éve alapított fonyódi Bélatelep is ilyen, nagyképes cikkünkben meg is emlékeztünk róla idén. Ezúttal azonban nem a századfordulós villanegyedet akarjuk méltatni, hanem a fonyódi hegyről a nézelődő elé táruló panorámát. Ugyanis a telepalapítóról elnevezett Szaplonczay sétány, ami egy fakorláttal a löszmeredélytől elválasztott sétaút, itt-ott a lombok között megmutatja a Balaton jelentős szeletét.

A dombtetőre történő felkaptatás után lenyűgöző látványt kapunk. A Badacsony uralja a látványt, de a Tóti-hegy, a Csobánc és a többi tanúhegy sem maradhat ki a képből. Érdekes, hogy Szinyei-Merse Pál éppen ezen a környéken festette balatoni képeit, mégis kihagyta róluk a Badacsonyt, mert nem szerette "formátlan koporsó"-szerű alakját.

A domborzat és növényzet miatt körpanorámát ne várjunk, a Nagy-Berek felé nem tudunk eltekinteni. De a környéken található százéves villák és ez a látvány együtt megéri az időt, amíg felsétálunk ide.

Hogyan jutok oda?
Azon kilátók egyike a sétány, ahova akár kocsival is fel tudunk menni, de mi inkább a sétát javasoljuk. A kikötő felől át kell kelnünk a vasúton a nagy sorompónál, át a 7-es főúton, fel a Szent István utcán, majd szinte egyből jobbra a József utcán. Ez felkanyarog a hegyre (érintve a nemrég felújított Walkó-kilátót), majd amint elértük a postát a dombtetőn, kinyílik előttünk jobbra a nagy park, ahol megtalálhatjuk könnyen a partfalat. A bélatelepi állomásról pedig érdemes a Ripka Ferenc sétányon felmászni a hegyre.