A Balatonszemes mellett feltárt egykori pálos kolostor még sok titkot rejt, megfejtésre váró feliratot tartalmazó alapkő és velencei aranypénz egyaránt került elő az ásatások során.
A Balaton környéke számos olyan kolostornak adott otthont, amelyek az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend tagjai, a pálosok tulajdonában voltak. Épült kolostor többek között Nagyvázsony, Uzsabánya, Balatonhenye és Badacsonytomaj közelében is. Az egyik legjobb állapotban a salföldi pálos közösség temploma és kolostora maradt fenn.
A pálosok “remeterendként” működtek, jellemzően a lakott területektől viszonylag távol hozták létre a kolostoraikat. Ez nem azt jelenti, hogy megközelíthetetlenek voltak: rendszeresen tartották a kapcsolatot a külvilággal, kb. fél napi sétával elérték a legközelebbi településeket.
A Balatonszemes és Teleki között épült Mindszent-kolostor az egyik legjelentősebb volt a dunántúli pálos építmények közül. Alapításának dátuma nem ismert. Az első írásos forrás, amiben említik, 1325-ből való, és arról szól, hogy a terület adományként a pálosok tulajdonába kerül. Az adományozó “Tóthnak mondott Lökös mester, Raholczai Jakab fia” volt. Az oklevél írásának idején a templom már állt, valószínűleg néhány évvel korábban épült - mondja az ásatásokat vezető Dr. Végh András régész, a Budapest Történeti Múzeum Vármúzeumának igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének docense.
A Mindszent-kolostor első két évszázada békés volt. A törökök 1541 után támadták meg először, a szerzetesek feltehetően az 1550-es években menekültek el. A kolostor sokáig üresen állt, de az épület nem pusztult el. Egy 1744-es bejárásról készült írás szerint a torony teljes magasságában megmaradt, a kolostor falai embermagasságig álltak. Nem építették újjá, az anyagát elhordták a környékbeli építkezésekhez - a szóládi római katolikus templom is ezekből a kövekből épült fel.
Rejtélyes felirat az alapkövön
A helyszínen már csak földkupacok jelzik az egykori épületek helyét. 2012-ben történt az első lépés a helyszín rendezésére, egy emlékhelyet alakítottak ki itt. A kutatásokat csak 2014-ben kezdte meg a kolostor egykori területén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete a Pálos Rend és Balatonszemes Önkormányzata megbízásából, a Civil Régészeti Alap Egyesület együttműködésével. A tanszéki ásatások évente két héten át tartanak. Először a kolostor, az udvar és a templom helyét kellett behatárolni. Kiderült, hogy az épület több szakaszban épült fel: a régészek két szentélyt is találtak - mondja Végh András.
„A régebbi szentély az 1300-as évek elején épült, a nagyobb, gótikus szentély pedig az 1400-as évek elején. Megállapítottuk, hogy egy pince is tartozott a kolostorhoz, és feltártuk a káptalanterem eredeti tégla padlóját” - tette hozzá a régész. Az egyik legérdekesebb lelet a gótikus szentélyhez kötődik:
„Megtaláltuk a szentély alapkövét. Ez azért nagyon fontos, mert kevés ilyen került eddig elő. Ez nemcsak egy kődarab, hanem feliratok is olvashatók rajta. Rövidítéseket tartalmaz, amiket a mai napig nem sikerült megfejteni”
„Megtaláltuk a szentély alapkövét. Ez azért nagyon fontos, mert kevés ilyen került eddig elő. Ez nemcsak egy kődarab, hanem feliratok is olvashatók rajta. Rövidítéseket tartalmaz, amiket a mai napig nem sikerült megfejteni”
– számolt be az egyik legfontosabb eredményről a kutatás vezetője. Az O. S.O.P. felirat a szakember szerint valószínűleg egy imádság szövege.
Az alapkő alatt érmeket – mintegy 30 darab ezüst dénárt és egy velencei arany dukátot – találtak a régészek, valószínűleg az alapkőletételkor beszórt pénzről van szó. Fontos és ritka lelet az a faragvány is, ami egy pálos szerzetes fejét ábrázolja. Somogy megye kilenc pálos kolostora közül ez az első, amit feltártak, mondja a kutatás jelentőségéről a docens.
„A Balaton déli partja amúgy is ritka középkori emlékekben, ha összehasonlítjuk az északi parttal. Jelentős a helyszín környezeti értéke is: a kolostor romjai egy nagyon szép erdőben vannak, és egyelőre eléggé ismeretlen ez a hely a nyaralók, túrázók számára is”.
„A Balaton déli partja amúgy is ritka középkori emlékekben, ha összehasonlítjuk az északi parttal. Jelentős a helyszín környezeti értéke is: a kolostor romjai egy nagyon szép erdőben vannak, és egyelőre eléggé ismeretlen ez a hely a nyaralók, túrázók számára is”.
Amennyiben ismét sikerül elnyerni a balatonszemesi önkormányzat támogatását, és folytatódnak az ásatások, a régészek a templomhajójában fognak kutatni, és a kolostor további részleteit fogják feltárni. Az alapkőről készült másolat más leletekkel együtt eddig az ásatás leleteit bemutató időszaki kiállításon, a balatonszemesi Magtárban volt megtekinthető - a tárlat idei megnyitása még bizonytalan.
A jövőben pedig nem kizárt, hogy fejlesztik a területet, láthatóvá teszik a romokat - még egy ok, hogy érdemes ideszerveznünk egy kirándulást.
