balaton

A kő, amiből a fél ország épült – Mit adott nekünk a Balaton környékének bazaltja?

Szerzők

  • Chilembu Krisztina

2020. 01. 15. 12:26

Bármerre sétálunk a Balaton-felvidéken, mindenhol találkozunk bazalttal: a természetben előforduló képződmények mellett a szőlőhegyek kőfalai, a templomok, házak, kerítések építőkövei, az utcakövek és a vonatsínek ágyazata is ebből a sötét színű vulkáni kőzetből készültek. Bányászata, ami sok tanúhegyet csonkított meg, és rengeteg tájsebet okozott, összekapcsolódik a régió történetével.

A bazalt vulkáni kiömlési kőzet, ami a forró láva kihűlésekor keletkezik. Az egyik leggyakoribb kőzettípus a Naprendszerben - a Holdról, a Marsról és a kisbolygókról származó bazaltokat is ismerünk. Magyarországon a Kisalföldön, a Balaton-felvidéken és Nógrádban van a legtöbb bazalthegy, a legismertebbek a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Bondoró, a Hegyestű, a Hajagos-hegy, a Gulács, a Tátika, a Haláp, a Szigliget, a Somló, és a Ság hegy.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Bazaltot már a rómaiak is bányásztak: részben a Ság bazaltjából épült meg a Borostyánkő út dunántúli szakasza. Az újkori Magyarországon a 19. században kezdődött meg a kemény kőzet kitermelése. Az első kőfejtő a Sümeghez közeli Sarvaly hegyen létesült.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Eleinte kicsi, a helyi igényeket kiszolgáló bányák nyíltak a tanúhegyek oldalában. A bányászok kezdetben a vulkáni kúpok alsó szintjén dolgoztak, a lecsúszott bazaltomlások törmelékanyagát szedték fel és hordták el az útépítésekhez, később pedig elkezdték feltárni a hegyek bazaltkúpját is. Az állandó jellegű bazaltbányászat a balatoni vasút építésekor, az 1900-as évek elején indult meg.

A bányászat egyik legszembetűnőbb „áldozata” a Hegyestű: a kitermelés 40 éve után csak egy félbevágott vulkáni kúp maradt belőle. Ezzel együtt az ország egyik legérdekesebb geológiai képződménye, ahol látható a bazalthegyek kialakulásának folyamata is.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A másik csonka hegy a Haláp, ami egykor a Badacsony és a Szent György-hegy méltó testvére volt, de ma már hiányzik a kúpja. Eredetileg 358 méter magas volt, most csak 291. A modern kori bányaipari tevékenység 1910-től 1990-ig tartott itt, ez idő alatt több 10 millió tonna vájtak ki a hegyből, a hegytető helyén pedig egy 7-8 hektáros, sziklafallal körbevett kráter alakult ki. Közép-Európa egyik legkeményebb bazaltját termelték itt ki, és többek között vasút- és útépítésekhez szállították: halápi bazaltot használtak a Ferihegyi repülőtér kifutójához és a régi M7-es autópálya építéséhez is.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Talán itt látható legjobban a vulkanikus tevékenység – és az emberi tevékenység - hatása, a kráter oldalában 5 és 6 szögletű, 20-80 cm oszlopos elválasztású bazalttömböket figyelhetünk meg. Az idén egy könnyen bejárható, izgalmas tanösvény is nyílt a Halápon.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A Badacsony hegy felső, vulkáni eredetű részében két kőbánya működött: a csúcs keleti oldalán volt az ún. „tomaji-bánya”, aminek bányaürege a Balaton felől is látható, a csúcs északnyugati oldalán pedig a „tördemici-bánya”. A bányák kőanyagát drótkötélpályákon juttatták le a hegyről a badacsonytomaji, illetve a tördemici állomás melletti zúzóüzembe. A tomaji kötélpálya – aminek oszlopait ma is láthatjuk az erdőben - 1630 m hosszú, szögállomásos drótkötélpálya volt. A második világháború előtti időkben itt, illetve a somoskői bazaltterületen készítették az ország legtöbb bazaltkockáját.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

Munkatábor is működött itt, amelynek nyomait és egykori területének részét ma is bejárhatjuk az Istvándy Borműhely túracsomagjával. Szögesdrótok, az egykori barakkok romjai és egy emléktábla is tanúskodik a Badacsony múltjának eme sötét időszakáról.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A Gulácson először a bazaltkúp tövénél felhalmozott bazalt-omlástömeget termelték ki, ami viszonylag könnyű volt, majd elkezdték megbontani a vulkáni kúpot is, az egykori szép bazaltoszlopokat is kitermelték. A Tóti-hegy viszont megúszta a nagyobb pusztítást: csak kis kapacitású és kézi termelésű kőbányaüzem alakult ki itt, ami nem tette tönkre a hegy eredeti formáját.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A Balaton-felvidéki bazaltbányászat ellen erőteljes tiltakozási hullám indult, a Természetvédelmi Tanács az 1960-as évek közepén több tanúhegyen leállította a bányászatot. Jelenleg már csak a Keszthelyi-hegység peremén, Uzsán folyik bazaltkitermelés (ez Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bazaltbányája), illetve Vindornyaszőlősön bányásznak bazaltot.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A bazalttemplomtól a krátertúráig

Rengeteg olyan hely van a Balatonnál, ahol bazaltképződményekben gyönyörködhetünk, és olyan is, ahol a bányászat hatását láthatjuk. Az egyik leghíresebb bazaltból készült épület a badacsonytomaji Szent Imre-templom, ami a két európai bazalttemplom egyike (a másik Franciaországban található). A hegyoldalban, az egykori tomaji bánya romos bányászházaink köveiből épült fel a Szent István király nevet viselő kápolna is. A Szent György-hegyi Bazaltorgonák tanösvény, vagy a nagygörbői Buruczky Ferenc tanösvény (Bazaltutca) kihagyhatatlan úti célok, ha pedig a bányászat következményeit akarod látni, a Hegyestű Geológiai Bemutatóhely, a Haláp hegy tanösvénye és a Badacsony hegy tomaji bányaudvarát ajánljuk.

Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton

A cikkhez a következő forrásokat használtuk:

Basalt-Középkő Kőbányák Kft. honlapja  

Jugovics Lajos: Balaton-parti bazaltbányászat (Veszprém megyei múzeumok közleményei 12., 1973)

Hasonló tartalmak