Bármerre sétálunk a Balaton-felvidéken, mindenhol találkozunk bazalttal: a természetben előforduló képződmények mellett a szőlőhegyek kőfalai, a templomok, házak, kerítések építőkövei, az utcakövek és a vonatsínek ágyazata is ebből a sötét színű vulkáni kőzetből készültek. Bányászata, ami sok tanúhegyet csonkított meg, és rengeteg tájsebet okozott, összekapcsolódik a régió történetével.
A bazalt vulkáni kiömlési kőzet, ami a forró láva kihűlésekor keletkezik. Az egyik leggyakoribb kőzettípus a Naprendszerben - a Holdról, a Marsról és a kisbolygókról származó bazaltokat is ismerünk. Magyarországon a Kisalföldön, a Balaton-felvidéken és Nógrádban van a legtöbb bazalthegy, a legismertebbek a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Bondoró, a Hegyestű, a Hajagos-hegy, a Gulács, a Tátika, a Haláp, a Szigliget, a Somló, és a Ság hegy.
Bazaltot már a rómaiak is bányásztak: részben a Ság bazaltjából épült meg a Borostyánkő út dunántúli szakasza. Az újkori Magyarországon a 19. században kezdődött meg a kemény kőzet kitermelése. Az első kőfejtő a Sümeghez közeli Sarvaly hegyen létesült.
Eleinte kicsi, a helyi igényeket kiszolgáló bányák nyíltak a tanúhegyek oldalában. A bányászok kezdetben a vulkáni kúpok alsó szintjén dolgoztak, a lecsúszott bazaltomlások törmelékanyagát szedték fel és hordták el az útépítésekhez, később pedig elkezdték feltárni a hegyek bazaltkúpját is. Az állandó jellegű bazaltbányászat a balatoni vasút építésekor, az 1900-as évek elején indult meg.
A bányászat egyik legszembetűnőbb „áldozata” a Hegyestű: a kitermelés 40 éve után csak egy félbevágott vulkáni kúp maradt belőle. Ezzel együtt az ország egyik legérdekesebb geológiai képződménye, ahol látható a bazalthegyek kialakulásának folyamata is.
A másik csonka hegy a Haláp, ami egykor a Badacsony és a Szent György-hegy méltó testvére volt, de ma már hiányzik a kúpja. Eredetileg 358 méter magas volt, most csak 291. A modern kori bányaipari tevékenység 1910-től 1990-ig tartott itt, ez idő alatt több 10 millió tonna vájtak ki a hegyből, a hegytető helyén pedig egy 7-8 hektáros, sziklafallal körbevett kráter alakult ki. Közép-Európa egyik legkeményebb bazaltját termelték itt ki, és többek között vasút- és útépítésekhez szállították: halápi bazaltot használtak a Ferihegyi repülőtér kifutójához és a régi M7-es autópálya építéséhez is.
Talán itt látható legjobban a vulkanikus tevékenység – és az emberi tevékenység - hatása, a kráter oldalában 5 és 6 szögletű, 20-80 cm oszlopos elválasztású bazalttömböket figyelhetünk meg. Az idén egy könnyen bejárható, izgalmas tanösvény is nyílt a Halápon.
A Badacsony hegy felső, vulkáni eredetű részében két kőbánya működött: a csúcs keleti oldalán volt az ún. „tomaji-bánya”, aminek bányaürege a Balaton felől is látható, a csúcs északnyugati oldalán pedig a „tördemici-bánya”. A bányák kőanyagát drótkötélpályákon juttatták le a hegyről a badacsonytomaji, illetve a tördemici állomás melletti zúzóüzembe. A tomaji kötélpálya – aminek oszlopait ma is láthatjuk az erdőben - 1630 m hosszú, szögállomásos drótkötélpálya volt. A második világháború előtti időkben itt, illetve a somoskői bazaltterületen készítették az ország legtöbb bazaltkockáját.
Munkatábor is működött itt, amelynek nyomait és egykori területének részét ma is bejárhatjuk az Istvándy Borműhely túracsomagjával. Szögesdrótok, az egykori barakkok romjai és egy emléktábla is tanúskodik a Badacsony múltjának eme sötét időszakáról.
A Gulácson először a bazaltkúp tövénél felhalmozott bazalt-omlástömeget termelték ki, ami viszonylag könnyű volt, majd elkezdték megbontani a vulkáni kúpot is, az egykori szép bazaltoszlopokat is kitermelték. A Tóti-hegy viszont megúszta a nagyobb pusztítást: csak kis kapacitású és kézi termelésű kőbányaüzem alakult ki itt, ami nem tette tönkre a hegy eredeti formáját.
A Balaton-felvidéki bazaltbányászat ellen erőteljes tiltakozási hullám indult, a Természetvédelmi Tanács az 1960-as évek közepén több tanúhegyen leállította a bányászatot. Jelenleg már csak a Keszthelyi-hegység peremén, Uzsán folyik bazaltkitermelés (ez Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bazaltbányája), illetve Vindornyaszőlősön bányásznak bazaltot.
A bazalttemplomtól a krátertúráig
Rengeteg olyan hely van a Balatonnál, ahol bazaltképződményekben gyönyörködhetünk, és olyan is, ahol a bányászat hatását láthatjuk. Az egyik leghíresebb bazaltból készült épület a badacsonytomaji Szent Imre-templom, ami a két európai bazalttemplom egyike (a másik Franciaországban található). A hegyoldalban, az egykori tomaji bánya romos bányászházaink köveiből épült fel a Szent István király nevet viselő kápolna is. A Szent György-hegyi Bazaltorgonák tanösvény, vagy a nagygörbői Buruczky Ferenc tanösvény (Bazaltutca) kihagyhatatlan úti célok, ha pedig a bányászat következményeit akarod látni, a Hegyestű Geológiai Bemutatóhely, a Haláp hegy tanösvénye és a Badacsony hegy tomaji bányaudvarát ajánljuk.
