Az év kilátója pályázatot idén első alkalommal hirdette meg az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ. A verseny célja az volt, hogy minél többen ismerjék meg és látogassák Magyarország kilátóit, ezzel együtt népszerűbbé váljon a természetjárás és az aktív életmód - olvasható a közleményükben.
A pályázatra 177 nevezés érkezett, amelyek közül az Aktív Magyarország szakmai zsűrije választotta ki a tíz döntős kilátót. A döntőbe olyan kilátók kerülhettek, amelyek az elmúlt 10 évben épültek, vagy jelentősebb felújításon estek át, számolt be az MTI.
A kiválasztott 10 kilátóra október 7 és 16. között az Aktív Magyarország közösségi oldalán lehetett szavazni. Több mint tizenhatezer szavazat érkezett a tíz kilátóra. Két kilátó - a Zengő-kilátó és a Xantus János Gömbkilátó - fej-fej mellett haladt a szavazás alatt, amelyet végül a balatonboglári épület nyert meg. Az 1950-es években készített kilátó 3901 szavazattal nyerte el a címet.
Balatonboglár jelképe nem a Balatonnál kezdte a karrierjét. Az 1958-as brüsszeli világkiállításig kell visszautazni az időben, hogy megértsük az eredetét: ekkor készült el a belga főváros modern jelképe, az Atomium építménye, amely a magyar mérnököket is megihlette. Terveik alapján székesfehérvári fémmunkások állították össze 1963-ra a jellegzetes alumíniumgömböt, amely aztán a Budapesti Nemzetközi Vásárba került, mint az Idegenforgalmi Hivatal pavilonja. A gömb 15 méter átmérőjű lett, 240 háromszöglemezből rakták össze.
Belső ponyvaborítását 1964-ben lehántottak róla, mert nagyon rosszul viselte az időjárás viszontagságait. 1966-ban jelentették be, hogy a Somogy megyei Tanács megvásárolta, és Balatonboglárra, a Várdombra kerül. Eredetileg üvegborítást kapott volna, de a szélnyomás miatt ezt elengedték.
A kilátó a hetvenes években vette fel Xantus János utazó, etnográfus, 1848-ban a somogyi nemzetőrség megszervezőjének nevét. A díszkivilágítást Zics László építész javaslatára kapta meg, így az esténként színes fényekben pompázó Gömbkilátó az északi partról látható panoráma része lett.
