éjszakai élet

szerkesztés

Az eb, ami nem vonyít, nem simogatható, de megetet, megitat – Papírkutya.Veszprém

Szerzők

  • Molnár Zoltán

2020. 06. 30. 10:01

Ha azt hiszed, a veszprémi kultfővárosi projekt még évekre van a megvalósulástól, érdemes megnézned a Papírkutyát. Az egyik kicsi rendezvényhelyszín, ami ennél sokkal többet is ad: ételt, rumot, pop-up kiállításokat, koncerteket, hangulatot és egy rém kedves üzemeltető párt, akik a bulinegyed elől szaladtak a Balaton-felvidékig.

Nem véletlen várjuk tűkön ülve a Veszprém-Balaton 2023-at, azaz az Európa Kulturális Fővárosának megtestesülését, hisz a város pályázata annyira emberközeli lett. Nem nagyzoló infrastrukturális beruházásokról szól a projekt, hanem közösségépítésről, önkéntességről, a külvárosok és a régió bevonásáról, együtt gondolkozásról és ráncfelvarrásról. Az EKF 2023 egyik kiváló projektje arra hivatott, hogy az itt-ott rusztikusan lepusztult utcaképet helyreállítsa.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Itt van mindjárt az egykori Veranda nevű bolt, gyakorlatilag a várnegyed kapujában, a Szabadság téren. Kívülről kevés feltűnő dolog van rajta, egy normál kirakat a belvárosi utcává keskenyedő téren. De 2020 eleje óta ez ad otthont a Veranda helyére költözött Papírkutya nevű helynek. Azért írunk csak helyet, mert a balatoni térség vendéglős koordinátarendszerében nehéz elhelyezni őket:

a Papírkutya romkocsma, elegáns bár, rumtemplom, mediterrán vendéglő, modern bisztró, kiállítótér és koncerthelyszín is (mit hagytunk még ki?).

A bulinegyedből a Szabadság térre

Az egészért egy kedves pár, Pék Attila és Rétfalvi Bernadett a felelős. A sokat emlegetett Veranda egy lakberendezési bolt volt, ami idővel kiegészült egy kávézóval. Kb. két éve a bezárás mellett döntöttek, azóta az ürességtől kongott a helyiség. Pékék három éve költöztek Budapestről a környékre, már akkor kinézték maguknak a Szabadság tér e házát. Eleve vendéglátóhelyben gondolkoztak, de "a bérleti díj elég húzós lett volna itt egy kezdő vállalkozásnak" – ráncolta a homlokát Bernadett.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Végül érdekes módon nem ők, hanem az EKF 2023 csapata csapott le az üzlethelyiségre – az utcafront rendbetételi program keretében –, és mielőtt idekerült volna egy másodlagos frissességgel operáló pékség, az EKF-esek megpályáztatták az üzemeltetést. Bernadett szerint az volt a céljuk, hogy "egy olyan üzlet jöjjön itt létre, amit mint az EKF 2023 hivatalos rendezvényhelyszíne, hasznosítani tudnak". Nyílt pályázat következett, ahol "a korábbi budapesti vendéglátós tevékenységet tudtuk felmutatni" (Csiga Café, Hivatal, Fecskék).

Attila hozzátette, részt vettek a bulinegyed felfutásában, nem véletlen költöztek el inkább Budapestről.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Minden budapesti hidat még nem égettek fel maguk mögött, Attila visszajár a Csigába dolgozni. Mindenesetre "valami kissé családiasabbat, családbarátabbat" szerettek volna vagy Veszprémben, vagy Almádiban, ahova költöztek. Summa summarum nyáron tudták meg, hogy megnyerték a veszprémi pályázatot, "szeptemberben kaptuk meg a kulcsot, akkor álltunk neki a felújításnak". Közműveket építettek át, új mosdót alakítottak ki, begalériázták az emelet hátsó részét (a hátsó traktusba vezető folyosó felett van egy belső terekben szokatlan gyaloghíd is), az enteriőrt pedig maga Bernadett találta ki. "Mindenképp melegkonyhás helyben gondolkoztunk, nem akartunk egy újabb kocsmába belefolyni" – elevenítette fel Attila a kezdeti elképzeléseket.

Végül idén február 26-án nyitottak meg, majd március 16-án a veszélyhelyzet elrendelésével zárhattak is be.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Csendül a nóta, száll a muzsika

A kezdetekkor még nem volt melegkonyhájuk, a koncertek voltak a fixek. A brit gitáros-énekes Ian Segal kezdte a zenélést tél végén. Az EKF-fel való együttműködés lényege, hogy ők is szerveznek ide rendezvényeket (Segalt is az EKF-csapat hozta be), de a papírkutyások is csinálhatnak akármit. "Főleg az akusztikus megszólalás, ami számít" a Papírkutyában, így nagy zenekaros, torzított gitáros előadásokat senki se várjon itt. Cél továbbá, hogy tehetséges (akár külföldi) fiatalok is fellépési lehetőséget kapjanak a Papírkutyában. A jazz-blues vonal lesz középpontban, de nincs műfaji megkötés, dj-k is léptek már fel könnyed háttérzenét szolgáltatva.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Visszatérve a sztorira, megjött tehát a járvány és a kötelező bezárás. Attila szerint ez kapóra jött nekik, hisz "a hirtelen nyitás miatt nagyon sok minden elmaradt." Mellesleg a gyerekekkel is végre elég időt tudtak tölteni. A Papírkutya név régóta váratott magára, "szerintünk vicces, a Papírkutyák című film után döntöttük el, hogy lesz egy ilyen nevű helyünk" – mesélte mosolyogva Attila. Aztán szomorúan hozzátette, időközben meghalt Bodza, a kutyájuk, aki egy pici emléktáblát is kapott a helyiségben, róla mintázták a Papírkutya kabalaállatát, egy sokszögekből és egyenes vonalakból 3D-re komponált kutyafejet (az Ecohunt készítette), amit egyelőre a belső térben lehet megcsodálni, de hamarosan az utcafronton is ő fog először ránk köszönni.

Kisebb kiállítások is lesznek, ottjártunkkor is csinos festmények lógtak a falon: Takács Máté (Koromgyerek) alkotásai július közepéig megtekinthetők és megvásárolhatók. A képeket rendszeresen lecserélnék, de olyanokra, amik passzolnak a hely szellemiségéhez.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

A céljuk, hogy új, üde színfoltot hozzanak a városba, új ízeket, új hangulatokat. Bernadett veszprémi származású, szeretné pezsgőnek, élettel telinek látni szülővárosát. Szerintük az EKF-projekt egyik célja is az, hogy "nincs több unalmas hétköznap este" címszó alatt hétköznap délután és kora este is jó programokat kínáljanak. Aki mégis el akarna bújni, az a Papírkutya hátsó udvarába benézhet, ami egy mediterrán olasz városka kis sikátorára emlékeztetett minket a székekkel, asztalokkal, növényekkel.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Kézművesség, rumosság, bisztrósság

Pár szót beszéltünk az itallapról is. Kávéban a Caribou fut (kolumbiai származású kávé pesti pörköléssel), akad organikus, fair trade tea, kommersz üdítő, borok terén a Csiga választékát emelték át, sörben a klasszikusoktól el akartak lépni (ezért van csapon pl. Monyó, Hübris, San Miguel stb.). A balatoni borászatok közül a badacsonyi a'Capella Szőlőbirtok borait tartják. "Én nagyon szeretem a rumot" – felelte egyszerűen Attila arra a kérdésre, hogy a röviditalokban miért is van hatalmas rumos fölény (a többi töményben csak a bevált pár márkát adják el), amit állítólag a veszprémi kézisek is nagyra értékeltek.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Ételfronton is igyekeznek a helyi lehetőségeket kihasználni. Alapvetően bisztrókínálattal kell kalkulálni, rövid, velős, állandóan változó étlapot markolhattunk a Szabadság téri egységben. A terv az, hogy reggeliztessenek is, ezzel űrt töltenének be Veszprémben. A konyha beindítása amúgy nem volt egyszerű, "három hónap alatt kétszer nyitottunk ki". Másfelé is nyitottak a menü terén, a vegák is megkapják a magukét, lehet enni pho-levest, hummuszt, shakshukát, szóval a húsfogyasztó emberek is találhatnak húsmentes, de laktató és finom ételeket (de akár pastramit is). Ottjártunkkor klasszikus főételük még nem volt egyébként, de a törekvés megvolt rá.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

A járványhelyzet miatti tanácsokat megfogadták természetesen ők is: a személyzet maszkot hord, az asztalok távolságát beállították, a mosdóba a mosható kis törölközők mellett papír kéztörlőt is beraktak (eredetileg pedig nem akarták, mert sok szemetet termel). "Várjuk, hogy visszatérjünk a rendes kerékvágásba" – reménykedett Bernadett. Addig is a bárzongora és a tangóharmonika fog uralkodni, de akár zenés irodalmi estek is lehetnek majd. A Papírkutya pedig végre felkerül Európa Kulturális Fővárosának térképére.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Hasonló tartalmak

Admin mode