Koller Kati neve mindenkinek ismerősen cseng a Káli-medencében. Életútja regénybe illő: sikeres üzletasszony, műgyűjtő, művész, aki a divathoz és a borkészítéshez is ért, és nem túlzás azt mondani, hogy fontos szerepe volt abban, hogy Köveskálra ma nemcsak egy mesés, de csendes faluként, hanem a feltöltődés helyszíneként gondolunk.
A galériatulajdonos bázisa több mint 40 éve Bécsben van, de a hazai kulturális életben is meghatározó személyiség. A Merlin Színház egyik alapítója, korábban készített és forgalmazott ékszereket Óbudán, és foglalkozott könyvkiadással is. Az osztrák fővárosban több divatüzletet vezet, és önkéntes egy hospice-szervezetnél.
Istállóból modern kiállítótér
A Káli Kövek borászattal majdnem szemben található impozáns épület egyszerre modern és emlékeztet egy letűnt korra. Az épület helyén egykor lovakat, később teheneket tartottak. Két ház volt egymás mellett, az elsőt le kellett bontani, mert életveszélyes állapotban volt. Az egykori tehénistálló épületét azonban megmentették: szerkezetét gyakorlatilag rekonstruálták, újjáépítették. Sok elkorhadt gerendát kellett kicserélni, a padló pedig betonborítást kapott, meséli a tulajdonos.
Fegyverneky Sándor építész így írt a helyről Facebook-posztjában: „A népi építészet klasszikus arányait hordozza az épület, benne csodás ikeroszlopsoros, keresztgerendás faszerkezet tartja a tetőt. A felújítás a legmagasabb építészeti és belsőépítészeti kívánalmaknak is megfelel a legapróbb részletekig. Az építési munkák színvonala ifj. Egerváry László építőmester hozzáértését dicsérik. Egy máshonnan megmentett míves fa istállókapu eltolásával nyílik meg a kiállítótér a fedett, de az utca felől nyitott, kővel rakott nagy, süllyesztett előtérből”.
Az egyik fal teljes egészében a műalkotásoké, de a többire is jut a több mint 200 festményből és grafikából. Kisplasztikákat is láthatunk, a vibráló színekben pompázó, afrikai iparművészeti textilek és ülőpárnák a teraszra kerültek, a bejárattal szemben pedig egy kávésarok csábít elmélkedésre. A tágas térben néhány széles asztal is helyet kapott a csővázas, egykor iskolákban használt székekkel, és hangsúlyos helyre került a borospalackoknak otthont adó ketrec is, a „borbörtön”, amire visszatérünk még.
„Én a szememmel vásárolok”
Koller Katinál mindennek története van, minden képnek, alkotásnak, még a bornak is. Kezdjük a galériánál, aminek a története valójában már évtizedekkel ezelőtt elkezdődött. Kati festőiskolát álmodott meg és hozott létre Köveskálon – ez lett a Káli Art Inn, ami később bővült szállodai szolgáltatásokkal. Eleinte Kati a családjával vezette a helyet, aztán néhány év múlva eladta. „Én létrehozni szeretem a dolgokat igazán” – meséli, miközben finom, erős olasz kávét iszunk a galéria egyik asztalánál.
Aztán szeretett volna valamit újra létrehozni Köveskálon, de mindenképp valamilyen kulturális helyszínre, közösségi helyre gondolt, hiszen vendéglátóhely sok van már a gasztrofaluban. „Ránéztem otthon a falaimra, amik tele voltak képekkel, és gondoltam, ez az. Szívesen vennék új képeket, de nincs hely, hát csináljunk egy galériát! És így született meg a Magazin, ahol elsősorban képzőművészeti termékeket árusítok a saját borom mellett” – folytatja.
„Mindenki azt mondta, hogy nem vagyok normális. Köveskálon egy galériát? Ki fog ide bejönni? De meg kell mondanom, hogy sokan bejönnek. Nemcsak nézelődni, hanem vásárolni is.”
„Mindenki azt mondta, hogy nem vagyok normális. Köveskálon egy galériát? Ki fog ide bejönni? De meg kell mondanom, hogy sokan bejönnek. Nemcsak nézelődni, hanem vásárolni is.”
A Káli Art Inn alapításakor is hasonló volt a helyzet, sokan kételkedtek abban, hogy működni fog-e, hiszen akkor még semmi nem volt itt. Mégis jöttek a vendégek, és azóta is teltházas a szálláshely.
Kati korábban szívesen festett, innen a művészet iránti rajongása. Reméli, hogy a galéria üzemeltetése segít majd abban, hogy visszatérjen a festészethez. A szakmai hozzáértés pedig jött a gyűjtés során: „Nem mondom, hogy fantasztikusan értek a művészethez, én a szememmel vásárolok. Nem neveket veszek, hanem azt, ami tetszik, és elérhető áron van. Az ízlésvilágom fokmérője a szemem” – mondja.
A legtöbb kép Börzsönyi Kollarits Ferenctől (1901-1963) látható itt, a festő a tulajdonos egyik kedvence. Nagyon termékeny művész és nagyon magába forduló ember volt, meséli Kati. Az életműve gyakori hangulatváltozásokról és depressziójáról tanúskodik.
Egy másik kiemelt művész az orosz Alekszandr Golovin, aki élénk csendéleteiről és drámai portréiról ismert. Kati saját alkotásait is felfedezhetjük , de Molnár C. Pál, Somogyi Réka, Tamás Ervin művei is láthatók. A kiállítás anyaga természetesen folyamatosan változik, ez egy befogadó galéria, a művészeknek lehetőségük van megmutatni a képeiket.
Egy festmény és egy rozé lesz, köszönöm!
A Káli Art Inn után néhány évvel Kati vásárolt egy területet a Tagyon-hegyen, másfél hektár szőlővel. „Amikor a Káli Art Innt eladtam, kifelé akartam menni a faluból, és találtam egy nagyon szép házat, szőlővel. Egy pillanatig gondolkodtam, hogy belefogjak-e egy egészen új szakmába. De aztán nagyon kíváncsi lettem, úgyhogy megvettem, elkezdtem. Zweigeltet telepítettem, és azt hiszem, hogy a Káli-medence egyik legjobb vörösborát mi csináljuk” – meséli.
A borkészítésben és a festészetben közös a felfedezés izgalma, vallja a galériatulajdonos. Olaszrizling, sauvignon blanc, zweigelt és ez utóbbiból készülő rozé kapható a galériában. Nyáron a rozé fogyott a legjobban, télen valószínűleg a vörös lesz a sláger.
A helyiség fűthető, egész éves nyitvatartás a terv, ha máshogy nem, előzetes bejelentkezéssel lehet majd körülnézni. Kati rendezvényeket és színházi előadásokat is tervez, amikor ott jártunk (a járvány második hulláma előtt), hetente egyszer bridzsversenyt tartottak, limitált a résztvevőkkel. Hiányzott már egy ilyen hely a környékről, innen már minden a közönségen – és sajnos egyelőre a járványhelyzet alakulásán – múlik. Nem érdemes kihagyni a helyet, ha a gasztrofalu valamelyik étterme vagy borászata miatt amúgy is erre visz az utatok.
