Korábban már
írtunk a Formákon túl-projektről, amely a régi balatoni nyaralók retró
kerítéseire fókuszál. A Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa
program keretében megvalósuló projekt célja egyrészt az értékmentés –
néprajzkutatókkal
tárják fel a Bakony–Balaton régió eltűnőfélben lévő érdekes, néprajzi kincsnek
számító kerítéseit –, másrészt a régió művészeit bevonó kulturális
ismeretterjesztés.
A szervezők mindenkit kerítésvadászatra buzdítottak, a projekt
Facebook- és Instagram-oldalán gyűjtötték a helyi lakosok, nyaralótulajdonosok
és kirándulók kerítésekről készített fotóit és a hozzájuk tartozó történeteket.
A képekből október 1-én nyílt kiállítás Rímek mentén, formákon túl címmel a révfülöpi vasútállomás várótermében. Hamza Gergely, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kommunikációs menedzsere és Törő Balázs, a Formákon túl-projekt ötletgazdája, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum néprajzkutatója helyi költőket kértek fel, hogy a kerítések formájából inspirálódva írjanak az itt élők és az idelátogató nyaralók és turisták viszonyáról.
A
kiállításon Éltető Erzsébet, Korinek Janka, Somogyi Csaba, Tóbiás Krisztián és
Varga Richárd versei kapcsolódnak össze Varga Marietta, Schmal Fülöp, Nagy
Attila Károly és Toroczkai Csaba fotóival. A megnyitóbeszédet, amelyben P.
Miklós Tamás történész a balatoni kerítések funkciójának változásáról beszélt, és a további izgalmas eszmecserét néha a MÁV hangosbemondója szakította meg
néhány percre.
„Mert a telekhatárra hegesztett vágyak
Átnyikorognak a képeken is.
Sejtekbe épül a langyos mocsár,
És a kapu mégis mosolyog.”
(részlet Varga Richárd – Egy Vadkörte utcai kapura című verséből)
„Mert a telekhatárra hegesztett vágyak
Átnyikorognak a képeken is.
Sejtekbe épül a langyos mocsár,
És a kapu mégis mosolyog.”
(részlet Varga Richárd – Egy Vadkörte utcai kapura című verséből)
A kerítések létrejöttének korszakát idéző váróterem, a Bambi üdítők és a nosztalgikus, régi nyarakat idéző versek hatására egy kicsit a hatvanas-hetvenes évek kalákában épült, az eredeti tervrajzoktól eltérően kivitelezett nyaralótelepein éreztük magunkat, még úgy is, hogy ezeket a történeteket csak a néprajzkutató kutatásaiból, balatoni ismerősök történeteiből ismerjük.
A projektről itt tudtok részletesebben olvasni. Az ingyenes kiállítás november 30-ig látogatható, a fedett és fűtött vasúti váróterem nyitvatartási idejében.
