Retró balatoni kerítések nyomában – Miről mesélnek a vitorlások és a napozó nők?

Az 1960-as és 1970-es években épült nyaralók kerítései nemcsak szimpla térelválasztók, hanem egy korszak szimbólumai, amelyek a nyaralótulajdonosok kapcsolatrendszereiről és a kerítéseket készítőkről is mesélnek. Aki gondolkozott valaha azon, hogy mi a funkciója egy olyan kerítésnek, amin át lehet látni, mintái pedig a korabeli balatoni életérzésre reflektálnak, az nagyon fogja szeretni a Formákon túl-projektet. A kampány egyébként egy sorozat első epizódja, amely célja, hogy bemutassa a Veszprém–Balaton 2023 program olyan területeit, amelyek csak lazán kötődnek a klasszikus kulturális területhez, mégis szerves részét képezik annak. 

„Törő Balázs, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzkutatója keresett meg minket a kerítések témakörével. Ezeket a kerítéseket mindenki ismeri, látott és fotózott már ilyet, de soha nem foglalkoztak még ilyen mélységben ezzel a témával. Alapvetően az a célunk, hogy egy érdekes témán keresztül egy kicsit ismerkedjünk a közönséggel, és a téma mélyére is lássunk” – meséli Hamza Gergely, a Veszprém–Balaton 2023 marketing- és kommunikációs menedzsere.

A projekthez bárki csatlakozhat, a szervezők folyamatosan várják a helyi lakosok, nyaralótulajdonosok és kirándulók kerítésekről készített fotóit, és ha vannak, a hozzájuk tartozó történeteket. A balatoni kerítések formavilága pedig, úgy tűnik, képes megmozgatni a közönséget. A marketingmenedzser elmondása szerint az emberek nagyon aktívak, közel ezren követik a projektet az Instagramon, és naponta több e-mailben érkeznek a fotók. „Az emberek kifejezetten keresik ezeket a kerítéseket, kirándulást tesznek egy-egy nyaralóövezetben, energiát fektetnek a projektbe. Látszik, hogy foglalkoztatja őket” – teszi hozzá.

A kerítések a nyaralók és a helyiek közötti kapcsolatrendszerről is mesélnek

A kerítések amellett, hogy eszünkbe juttatják a régi nyarakat ötletes, vidám formáikkal és színeikkel, mesélnek a hatvanas–hetvenes évek társadalmi miliőjéről és az akkor felépült nyaralótelepek világáról is. Törő Balázs, a Lackó Dezső Múzeum néprajzkutatója, a projekt ötletgazdája régóta foglalkozik a nyaralótelepek kialakulásával.

„Balatonakaliban nőttem fel, az egész nyaralóvilág a hétköznapjaim része volt. Néprajzosként természetesen elkezdett érdekelni, hogy milyen a helyiek és a nyaralók között a kapcsolat – és ezeket a kerítések megmutatják” – mondja.

A néprajzkutató korábban interjúkat készített olyan idős emberekkel, akik annak idején maguk építették a nyaralóikat, és ezekből kiderült, hogy 

a kerítéseknek eredetileg nem az volt a funkciója, hogy eltakarják a nyaralókat, inkább hangulati elemként szolgáltak. 

„A 60-as, 70-es évek nyaralókultúrájának Balatonakaliban nincs előzménye, a semmiből nőttek ki ezek a telepek. Az itt nyaralók sokáig nem is foglalkoztak azzal, hogy kerítésük legyen, nagyon összetartó közösség kovácsolódott. A nyaralótelepi kapcsolatok elmélyültek, az egy városban lakók a nyár elmúltával otthonaikban is találkoztak, a barátságok pedig generációkon át öröklődtek” – meséli Törő Balázs.

Titokzatos mesterek nyomában

A kezdeti időszakot követően, a nyaralók felépülése után kb. 10 évvel azért mégiscsak elkészültek a színes, hegesztett kerítések, amelyek nagy valószínűséggel a füredi hajógyárban vagy a fűzfői Nitrokémiában dolgozó mesterek maszek megbízásainak (fusizás) eredményei. Törő Balázs bízik abban, hogy a kutatás során sikerül arról is információt szereznie, kik készítették a kerítéseket, és miért nézett ki egy kerítés éppen úgy, ahogy, miért díszíti napsugár, hal vagy éppen sellő. 

Komoly jelentéstartalmakat egyébként nem kell keresnünk, hiszen valószínű, hogy azért pompázik a legtöbb kerítés zöldben, kékben, sárgában, pirosban vagy fehérben, mert akkor éppen olyan festéket lehetett kapni, vagy az volt olcsó. „A formák kapcsán is jó lenne látni, hogy van-e olyan, amely sűrűbben fordul elő vagy egy-egy településre jellemző. Akkor talán sejthető lenne, hogy az egyes kerítéstípusok köthetők-e egy-egy gyár sablonjaihoz vagy egy-egy mesterhez. Az biztos, hogy voltak egyéni megoldások és művészi hajlamú készítők, de kellő információ hiányában ez megfoghatatlan.” 

Ilyen kerítések persze az egész országban előfordulnak, de attól balatoni ez a sztori, hogy mögötte van a speciális társadalmi kapcsolat a helyiek és a nyaralók között

– folytatja a néprajzkutató.  Törő Balázs szerint a retró kerítések korszaka a végéhez közeledik, nem kizárt, hogy lassan eltűnnek. „A nyaralótelepek társadalmi képe cserélődik, a régi, lapos tetős nyaralókat átépítik, a régi kerítéseket pedig elbontják. A Formákon túl-projekt felhívja a figyelmet arra, hogy legalább örökítsük meg ezeket a kerítéseket, és az adott települések vegyék számba és valahogy próbálják megvédeni őket” – teszi hozzá a kutató.

Kerítések a fotósok szemével

A projekt Varga Marietta és Schmal Fülöp fotográfusok sorozatával indult (a képeket itt lehet végignézni). Marietta korábban már készített fotósorozatot egy siófoki nyaralóházról, és imádja a retrót. Számára a fotózás nosztalgikus élmény volt: „Siófokon nőttem fel, sokat bicajoztam a siófoki utcákban, és már korábban elkezdtem figyelni ezeket a kerítéseket” – meséli. Legjobban az ikonikus, 1966-ban készült vitorlásos kerítést kedveli, ami a projekt nyitóképe is egyben.

A fotósok egy meglévő lista alapján keresték fel a nyaralókat, de közben improvizáltak is. A fotózás idején a nyaralótelepek még nem teltek meg élettel, nyaraló- és kerítéstulajdonossal egyszer találkoztak csak, ő nagyon lelkes volt, és örült a projektnek. Egyébként nagyon változékony időben és fényviszonyok között dolgoztak, ami nemcsak kihívást jelentett, hanem izgalmas is volt, hiszen az időjárás és a kerítések nyáridéző hangulata erős kontrasztot alkottak, teszi hozzá Fülöp, akinek kedvence a halakat ábrázoló, piros és sárga kerítés volt. 

A következő téma a gasztronómiára fókuszál majd

A Formákon túl-projekt egy hosszabb programsorozat kezdete. A már említett, a klasszikus kultúrához lazán kötődő területeket bemutató kampány következő fejezete a gasztronómiára fog fókuszálni, árulta el Hamza Gergely. A projekt helyi séfeknek, borászoknak, termelőknek biztosít megjelenési lehetőséget.

A projektet a „Formákon túl” néven találjátok a Facebookon és az Instagramon is, a képeket és a történeteket a formakontul@veszprembalaton2023.hu címre várják a szervezők.

A szervezők arra kérnek mindenkit, hogy óvja a tulajdonosok nyugalmát és személyiségi jogait. A fotókon ne jelenítsenek meg embereket, a képekről ne derüljön ki, hogy melyik utca és milyen házszám alatti ház kerítését ábrázolják!