látnivalók & kultúra

szerkesztés

Gábor Áron rézágyúja és egy kalandos életű tudós – A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kiállításain jártunk

Szerzők

  • We Love Balaton

2021. 11. 19. 14:03

Az 1848-49-es forradalom hőse, a háromszéki ágyúöntés története és a Balaton híres kutatója áll a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum két időszaki kiállításának fókuszában. Tudtad, hogy a híres ágyú nem is rézből készült, és hogy az egyetlen fennmaradt példányt egy vízvezeték-szerelés közben találták meg? Elmeséljük a legenda történetét, és a két kiállítás apropóját.

Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva.
Indulnak már a tüzérek messze a határba.
Nehéz a rézágyú, fölszántja a hegyet-völgyet,
Édes rózsám, a hazáért el kell válnom Tőled.

Véres a föld, magyar huszár vére folyik rajta,
Csak még egyszer gondolj vissza szép magyar hazádra!
Anyám, te jó lélek, találkozom-e még véled?
Holnapután messzi földre, hosszú útra kélek.

Így szól a közismert népdal, amit először 1941-ben jegyeztek fel Csíkszentdomonkoson. Az ének a nemzeti hős, Lemhényi Gábor Áron (1814–1849) székely kisbirtokos, asztalosmester és tüzértiszt által készített hetven lövegről, és a hősies ellenállásról szól, amit Háromszék (a történelmi Székelyföld közigazgatási egysége) az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc során tanúsított. Gábor Áron és az ágyúk kultusza már 1849-ben kibontakozott, amikor a magyar közvélemény először értesült a háromszéki ellenállásról.

Laczkó Dezső Múzeum kiállítása természetesen nem csak az egyetlen, megmaradt lövegről szól, hanem készítőjéről és a történelmi eseményekről, és az 1848–1849-es harcokhoz és a világosi fegyverletételt követő megtorláshoz is kapcsolódik. A kiállítás címében szereplő idézet – Lészen ágyú!Gábor Áron legendás beszédéhez köthető, amelyet 1848 november 16-án tartott Sepsiszentgyörgyön, amikor elnyerte az ágyúöntésre való felhatalmazást. Az ellenség által körülzárt Háromszéken akkor égetően nagy szükség volt tüzérségre és ágyúkra, és az önvédelemhez

maguknak kellett előteremteni az ágyúkat.

Az egyetlen hiteles, megmaradt példány a 70-ből

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Az ágyúkészítő halálát is ágyúgolyó okozta

Gábor Áronnak a szűkös lehetőségek és a mostoha körülmények miatt, fúrógép hiányában egy új ágyúöntési technológiát (egy régi, harangöntő eljáráshoz nyúlt vissza) kellett kidolgoznia. Az eljárást a kiállításon egy rövid animációs rövidfilm mutatja be, az ágyú felett látható képernyőn. Az első két ágyú vasból, a továbbiak beolvasztott harangokból készültek, tehát nem rézből, ahogy a mondás is tartja, hanem bronzból (réz és ón ötvözetéből).

Háromszéken és a szomszédos udvarhelyszéki Bodvajban 1848 novembere és 1849 júniusa között összesen 70 ágyút öntöttek. Gábor Áron megfelelő minőségű ágyúi lehetővé tették a tüzérség felszerelését és Háromszék önvédelmi harcát.  Az ágyúkat először november 30-án, az első hídvégi ütközetben használták, és a székelyek – jelentős részben Gábor Áron ágyúinak köszönhetően – megnyerték ezt az ütközetet. Az ágyúöntő tüzér őrnagy 1849. július 2-án Kökös és Uzon között szenvedett hősi halált, éppen egy ágyúgolyó-találat következtében. 

Deák Ferenc pipagyűjteményének egy darabja és Gróf Batthyány Lajos pipája

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

A 70 „rézágyú” közül csak a kiállításon látható ágyúcső maradt fenn. Egy véletlen folyamán, vízvezeték-szerelés közben találták meg Kézdivásárhelyen az egykori lőszergyárnak is otthont adó Rudolf Kórház udvarán 1906-ban. Az ágyú 1923-ban került a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba.

Hadifogságban készült tárgyak

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Számos olyan tárgyat láthatunk, amelyek közelebb hozzák a szabadságharc és az azt követő megtorlás időszakát

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

A tárlaton korabeli egyenruhát, zászlót és számos olyan használati tárgyat is láthatunk, amelyek közelebb hozzák a szabadságharc és az azt követő megtorlás időszakát, a nemzeti hősök hétköznapjait. Gróf Batthyány Lajos pipája, Deák Ferenc pipagyűjteményének egy darabja, Gábor Áron saját maga által készített kisasztala, Bem József tábornok botja, és Kiss Ernő altábornagy nyerge is megtekinthető a hadifogságban készült karperecekkel, kupákkal és egyéb kézzel készített tárgyakkal együtt.

A rézágyúhoz kapcsolódó, Lészen ágyú! nevű tárlat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös munkájával jött létre, Budapest és több hazai város után most a Laczkó Dezső Múzeumban is látható. 

 A kiállítást 2022 január 15-ig nézhetitek meg.

Cholnoky Jenő és a Balaton

A másik kiállítás közvetlenül a Lészen ágyú! terme mellett található. A szabadságharc világából a 20. század elejének meghatározó földrajztudósai közé kerülünk. A középpontban Cholnoky Jenő (1870–1950) földrajztudós, egyetemi tanár áll, de a tárlat a tudós életútját és a Balaton-kutatást két kutatótársával, egyben legjobb barátaival, Lóczy Lajossal és Laczkó Dezsővel való kapcsolatán keresztül mutatja be.

A kiállítás megnyitását eredetileg 2020-ra, Cholnoky születésének 150. évfordulójára tervezték, ám a vírushelyzet miatt egy évvel eltolódott

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Cholnoky Jenő Veszprémben született, itt töltötte a gyerekkorát, és később is mindig örömmel tért vissza a környékre, később Csopakon vásárolt nyaralót. Korabeli fotók, Fortepan-képek, a tudós könyvei, Balaton-felvidéki templomromokról és pincékről készített rajzai, festményei idézik fel az ezerarcú a kutató munkásságát. A fotók alapján ízelítőt kapunk a Balaton-kutatásból, tó jegén végzett munkából, és Cholnoky hétköznapjaiból.

Korabeli festőeszközök

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

A kiállítás a geográfus balatoni munkásságára koncentrál, Cholnoky kutatásainak azonban csak egy része köthető a tó környékéhez. A Királyi József Nádor Műegyetem vízépítési szakán végzett, és itt ismerkedett meg Lóczy Lajossal, a világhírű földrajztudóssal és Ázsia-kutatóval, aki felvette asszisztensnek a Budapesti Tudományegyetem földrajztanszékére. Cholnoky egy kétéves kíniai tanulmányúton is részt vett, ahol a Kínai-alföld nagy folyóinak deltavidékét tanulmányozta, és értékes néprajzi anyagot gyűjtött. Az Amerikai Egyesült Államokban Teleki Pállal tett körutat, 15 évet töltött Kolozsváron, ahol magas színvonalra emelte az egyetemi oktatást és részletesen tanulmányozta és leírta Erdély természeti viszonyait. 

Ha szeretnétek jobban megismerni a veszprémi tudós világát, érdemes szemügyre venni a földrajztudós 1937-ben megjelent Balaton című művét, amelyben szépirodalmi formába öntötte szakmai munkásságának gyümölcsét. 

Részlet az egyik tudományos munkából

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Miért kék, miért zöld egyszer a tó, miért van a déli parton kitűnő homokfürdő […] Igaz-e, hogy a tó szél nélkül is háborog? Igaz-e, hogy a fenekén források vannak? Igaz-e a rianás úgy, ahogy Jókai leírja? Miért jobb a Balaton mellett, mint a Genfi-tó partján?

Ezekre a kérdésekre ad érthető, gyakran humoros, tényekkel, anekdotákkal és fejtegetésekkel tűzdelt választ a könyvben, amely időrendi sorrendben mutatja be a Balaton történetét a földtörténeti korok legelejétől a modern fürdőélet kialakulásáig.

A kiállítást 2021 december 18-ig tudjátok megnézni.

Fotó: Heim Alexandra - We Love Balaton

Hasonló tartalmak

Admin mode