Egy olyan borról van szó, amely a világon kizárólag itt érhető el: a Badacsony jellegzetes kéknyelűje egy ősi magyar szőlőfajta. Bár neve a kékes-vöröses árnyalatú levélnyelére utal, valójában fehér szőlőből készülő borról beszélünk. A tanúhegy egyedi talajszerkezete és különleges mikroklímája miatt ez a ritka szőlőfajta jellemzően a Badacsony déli lejtőin terem. Virágzásának ünnepe alkalmából megmásztuk a hegyet, és csodás borokra bukkantunk.
A Pláne Badacsony borteraszára érkezünk meg, innen indul gyalogos bortúránk. Ahhoz, hogy az erőnk is velünk legyen a következőkben, a szomszédos Mede Ádám prószájával (leginkább Zalában, Somogyban elterjedt tejpite) kínálnak meg bennünket. A laskagombás falatok tökéletesen passzolnak Földi Bálint kéknyelűje mellé, amelyet maga a borász mutat be nekünk.
A 2024-es palack elnyerte a Magyar Bor Nagydíjat is – ennek a 2025-ös verzióját kóstoljuk meg mi. Egy közepesen testes borról van szó, amelyben a vulkanikus talaj páratlan ízvilága köszön vissza. Földi Bálint borai spontán erjedéssel, fahordóban készülnek. Ebben a palackban ráadásul két talajtípus is találkozik: a badacsonyi bazalt mellett a badacsonyörsi hegy vörös homokköves szerkezete egy más típusú ízvilágot is hozzáad a borhoz.
Kevés van belőle
A kéknyelű 2025-ben hivatalosan is bekerült a hungarikumok közé. Legkorábbi írásos források a 18. századból származnak, és már ekkor nagyra tartották a fajtát. Az elmúlt évszázadok nehezítették sorsát (filoxérajárvány, majd a szocialista időszakban intézett szándékos kivágások), de a megmentett tőkékből ma is egy kiváló minőségű, viszont arányaiban keveset termő szőlőfajtáról van szó, amelyet a környék borászai is elhivatottan gondoznak, és igyekeznek megőrizni az utókor számára. Jelenleg sincs teljes biztonságban a kéknyelű: a fitoplazma szereti a fajtát, ezért az ültetvények száma vélhetően tovább fog csökkenni.
Indulunk felfelé, következő állomásunk a Németh Pince, ahol a hegyen sokak mentora, Pista bácsi fogad minket. Itt megtudjuk, hogy a kéknyelű igen érzékeny szőlőfajta, emiatt (és szerencsére nem csak emiatt) a nőkhöz is szokták hasonlítani. Szemben sok más szőlőfajtával, a kéknyelűnek csak nővirágja van, ezért szükség van arra, hogy a közelében legyen beporzóként funkcionáló ültetvény. Ezt a feladatkört a leggyakrabban, ahogy itt is, a budai zöld fajtája látja el.
Pista bácsi fiától, Németh Attilától megtudjuk, hogy zajlik náluk kísérleti kezelés a terjedő fitoplazma ellen, kóstolni itt is 24–25-ös borokat kóstolunk, egy teljesen más arcát, egy félszáraz verzióját is megismerjük a kéknyelűnek.
Innentől tényleg rejtett utakon, a Németh Pince melletti szűk (egyszemélyes) ösvényen kaptatunk felfelé az Edvi Illés Birtokhoz. Ez a kis ösvény egy tényleg járható út – pedig elsőre, magunktól azt hinnénk, hogy ez vagy magánterület, vagy nem vezet sehová, és zsákutca.
Vagány és úttörő
Illés Balázs, aki borászatával fiatalnak számít a hegyen a régi motorosokhoz képest, a bakművelés rejtelmeibe avat be minket az Edvi Illés Birtokon: ez a típusú szőlőtermesztés stresszcsökkentő hatással van a növényekre, a klímaváltozást is tudja kezelni, és ültetvényjelleget ad a szőlőnek – sorolja Balázs a bakművelés előnyeit.
Itt már jóval érettebb bort kóstolunk: a 21-es palackozású borok egy sokkal komplexebb ízvilágot mutatnak, karakteres és „testesebb” kortyok csúsznak. A címkék mellett pedig itt sem tudunk szó nélkül elmenni, Bíró Anna illusztrátor munkáit hamarosan külön képek formájában is megcsodálhatjuk a birtokon.
Magas polcra, nívós éttermekbe?
Tóth Ádám, a Pláne Badacsony tulajdonosa – aki végigkísért utunkon – szerint a fajta sok gondoskodást, időt, nagy befektetett energiát és pénzt kíván. Ugyanakkor pont ezek miatt egy olyan kuriózumról van szó, amelyből készült bor prémium, ezért magas polcra kerülhet. Emellett szól az is, hogy a kéknyelű hosszú érlelést igényel ahhoz, hogy igazán meg tudja mutatni az erényeit, de persze nem mindenki teheti meg, hogy félretegye három évre, és ne dobja piacra – tette hozzá Ádám.
Még mindig fölfelé haladunk tovább a poharakkal a kezünkben, majd egy gyönyörű szép villánál lyukadunk ki – ez a Békássy Pince, Békássy-villa, ami ismerős lehet az Eszter hagyatéka című filmdrámából, amit Márai Sándor azonos című regénye alapján forgattak, és 2008-ban debütált.
Ahonnan minden elindult
Az épület korábban Sebes-villaként és Chernel-villaként is ismert volt, Chernel István neves ornitológus építtette a villát 1890-ben. Az 1920-as években a Sebes családnak eladták, később az állam elvette tőlük, hányatott sorsát 1980-ban ausztriai új tulajdonosa váltotta meg. Jelenleg a Békássy Pince elérhető itt, az épület alsó részében kóstolókat szoktak tartani. A család 180 éve generációról generációra örökölve termel bort. Békássy Gábor csapatunknak meg is mutatja azt az apró szőlőterületet, ahonnét lényegében az összes mai kéknyelűültetvény eredeztethető. Ezen a különleges helyen a Badacsony Szőlőhegyért Egyesület elnöke, Éliás Csaba ünnepélyesen át is adja számára a hungarikumot képviselő-jelző táblát.
A Málik Birtok képviseletében Málik Zoltán elmesélte, hogy bár 5 éves kora óta badacsonyi, borkészítéssel 40 éves kora után kezdett el foglalkozni. Miközben a pincéje kéknyelűjét kóstoljuk, a minőségi borfogyasztásra hívja fel a figyelmet, és mellette olyan értékekre, mint az elhivatottság és az alázat.
Napunk „házigazdájához” érkezve, az Éliás Birtokon Éliás Csaba a kéknyelű és az idő kapcsolatára helyezi a hangsúlyt. Szerinte
a kéknyelű nem a máról, hanem a jövőről szól.
Az átlag borpiachoz viszonyítva egy meglehetősen kis tételszámban elérhető fajtáról van szó, ellenáll a globalizációnak, tehát tömeggyártásra alkalmatlan, ez a bor egészen más hozzáállást követel.
Cseresznye a tejszínhabon: egy 1967-es évjárat
Utunk végén a Félúton Bisztróba térünk be, egy kéknyelűre hangszerelt ebédre. Azt, hogy a halakhoz jól passzol a bor, mi sem bizonyítja jobban, mint az itteni fogasfilé. Friss, könnyed és hamisítatlanul balatoni fogás, amit kéknyelű sabayonnal (borhab) bolondított meg a séf. Ez az édes szósz sziksófűvel, parajlevéllel és újburgonyával együtt egy fantasztikus főétel, amit a Barna Pince kéknyelű tételeivel kóstoltunk végig. A sajtóút csúcspontja pedig a pillanat, amikor a MATE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet 1967-es kéknyelűjét előttünk bontják fel (bár 2010-ben a dugók állapota miatt újra kellett palackozniuk, ez mit sem vesz el a különlegességéből).
Egy késői szüretelésű édes kéknyelűt kóstolhatunk, amihez a bisztró ínycsiklandó desszertje érkezik: vászolyi sajthab, egres, meringue, mandula. Elég, ha annyit mondunk, hogy ezt a desszertet mindenkinek meg kell kóstolnia! Ropogós és krémes textúrák, savak és édes ízek játéka, egyszerűen mennyei!
Ezt a szeszélyes és öntörvényű szőlőfajtát kivételes emberek makacs módon gondozzák, hogy a kíváncsiaknak és az azt értékelő társaiknak megmutathassák, mit is rejt a legújabb hungarikum. A Kéknyelű Virágzás Ünnepén autentikus körülmények között ismerhetjük meg a bort, amelynek ezer arca tárul elénk.
A Félúton Bisztró háromfogásos menüje az esemény alatt is elérhető, külön a túráról pedig itt találtok infókat!
@we_love_balaton 🍇🌸 Közeleg az év legnagyobb kéknyelű kóstolója Badacsonyban! Május 30-án, 14 órától a badacsonyi kutatóállomás rejtőzködő dűlőin legendás borászok és a hungarikummá vált kéknyelű várnak. Nekünk már volt lehetőségünk a tőkék között sétálni, most rajtatok a sor! #welovebalaton #balaton #borosprogramok #balatoniprogramok #kéknyelű ♬ original sound - we_love_balaton
Összefogás, értékőrzés
A Badacsony Szőlőhegyért Egyesület civilek, borászok összefogásával alapult 2022-ben. Küldetésük az örökségvédelem, valamint a tudás- és szemléletformálás, amely a Badacsony hegy és környékének szőlészeti-borászati örökségére, természeti értékeire, szellemi, tárgyi és épített örökségére irányul. Ebben a szellemiségben szervezik a Kéknyelű Virágzás Ünnepét is, felhívva a figyelmet a szőlő- és borfajta megismerésére, különlegességére és törékenységére.
(Borítókép: Kőrösi Tamás – We Love Balaton)
