2021 novemberében nyílt meg a felújított Püspöki Palota Mennyei ügyek című interaktív kiállítása, ami vitrinbámulás helyett lépten-nyomon izgalmas részletekkel, érintőképernyőkkel és néha zavarba ejtő leletekkel lepi meg a látogatókat. Folyamatában láthatjuk a feltárás és a helyreállítás fázisait, és ezért úgy érezzük, nemcsak a palota folyosóin, hanem az időben is utazást teszünk. A kiállítás három témára fókuszál: bemutatja az épület történetét, Padányi Biró Márton püspök életét és pályafutását és a zseniális freskófestő, Franz Anton Maulbertsch világát.
A Püspöki Palota története nem Padányi Biró Márton tevékenységével kezdődik. Sümeg és környéke a XI. század elejétől a veszprémi püspökség birtoka volt, és ez meghatározta a környék fejlődését. A török megszállás idején, amikor Fehérvár és Veszprém is elesett, a sümegi vár lett a Dunántúl egyik legfőbb bástyája. Ide menekült a veszprémi püspökség is, és csaknem kétszáz éven keresztül volt itt a székhelye.
![](https://welovebalaton.hu/i/0b/pu-spo-ki-palota-su-meg-ko-ro-si-tama-s08146.exact1980w.jpg)
Csak azért is Sümeg
Padányi 1745-ben lett az egyházmegye vezetője. A sümegi várból kívánta ellátni egyházi és világi tisztségeit, nem akart a református lelkületű Veszprémben lakni, ehhez azonban az uralkodó, Mária Terézia nem járult hozzá. Padányi azonban nem tágított Sümegről: a vár déli lejtőjének tövébe költözött, egy itt álló, püspöki kúriaként szolgáló épületet alakíttatott át fényűző, barokk stílusú rezidenciává.
![](https://welovebalaton.hu/i/fd/pu-spo-ki-palota-su-meg-ko-ro-si-tama-s08030.exact1980w.jpg)
Az épület a XIX. század közepén klasszicista elemeket kapott. A későbbiekben működött benne erdészeti hivatal, a Keresztes Nővérek leányiskolája, hadikórház és diákotthon is, komplex műemléki felújítására 2018 és 2021 között került sor, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében.
A „Dunántúl Pázmánya”
Padányi Biró Márton (1693–1762) az
ellenreformáció egyik legnevesebb szónoka volt, a „Dunántúl Pázmányaként” is
emlegették. Karrierje 1741-ben kezdődött, amikor a királyválasztó pozsonyi
országgyűlésen kiállt Mária Terézia mellett: szónoklata hozzájárult ahhoz, hogy
az uralkodónő elnyerte a magyar rendek támogatását. 1745-ben avatták veszprémi
püspökké, és ezzel együtt a veszprémi főispáni hivatalt is megkapta. Életcélja
volt, hogy a Dunántúlt
„visszahódítsa”
a protestánsoktól és az embereket visszavezesse a katolikus valláshoz. Templomokat és
kápolnákat építtetett és újított fel, rengeteg prédikációt tartott, amelyek 29
kötetben jelentek meg, magyarul és latinul.
Titokzatos bolond, 3D-tájkép és grimaszoló nemesek
A földszinten láthatjuk az eredeti épület falkutatás során előkerült, lecsupaszított falait és homlokzati elemeit is, így képet kapunk arról, hogyan kebelezte be az egyemeletes, U alakú, a maga korában impozáns kúriát a palota. A feltárás vezetője javasolta, hogy ne is vakolják vissza a bontás során feltárt falfelületet, hanem üvegfelületre írt jegyzetek segítségével avassák be a látogatókat a falkutatás rejtelmeibe, meséli Sümegi Kata tárlatvezető.
![](https://welovebalaton.hu/i/5c/pu-spo-ki-palota-su-meg-ko-ro-si-tama-s08055.exact1980w.jpg)
Az egyik legtitokzatosabb lelet, ami a régészeket is meglepte, egy falfestmény volt. Egy vakablakban halványan egy csörgősipkás, nyelvét kiöltő bolondot ábrázoló kép látható, a különös figura az egyik kezével integet, a másikban pedig egy macskát tart. „A XVII. században borkimérés volt az épületben, és a bolond a külső homlokzatot díszítette. Amikor Padányi Biró Márton egybekomponálta az itt lévő épületeket, befalaztatta a festményt, és egészen a feltárásig nem tudtuk, hogy itt van” – folytatja a tárlatvezető. A bolond figurája – akit megtalálói Marcinak neveztek el – a kiállítás során többször is feltűnik.
![](https://welovebalaton.hu/i/86/pu-spo-ki-palota-su-meg-ko-ro-si-tama-s08033.exact1980w.jpg)
A felújítás után az eredeti felületek, intarziás padló- és falburkolatok, tapéták, falfestmények is láthatók, van, ahol egyszerre jelenik meg a barokk faldíszítés és a klasszicista átépítés utáni felület. Az egyik teremben, ahol nagyon nehéz lenne elképzelni az eredeti freskót, 3D kivetítős megoldással szemléltetik, hogy nézhetett ki az eredeti, egész falat elfoglaló tájkép.
![](https://welovebalaton.hu/i/08/pu-spo-ki-palota-su-meg-ko-ro-si-tama-s08093.exact1980w.jpg)
Az új díszteremben megcsodálható rokokó kályhát a padláson talált kályhák darabjaiból rakták össze a szakemberek. A restaurátorok ügyeltek arra, hogy minden művészi részlet látható legyen, de szándékosan nem pótolták ki a hiányzó mintákat, mondja Sümegi Kata. Az egykori dísztermet, amelyet azóta három részre osztottak, két ilyen hatalmas kályha fűtötte.
![](https://welovebalaton.hu/i/2f/pu-spo-ki-palota-su-meg-ko-ro-si-tama-s08080.exact1980w.jpg)
A kiállítás lépten-nyomon meglep minket valamilyen apró részlettel, játékkal vagy apró geggel, és a gyerekek számára is izgalmasan mutatja be az épület történetét. Minden teremben van olyan kiállítási darab vagy játék, amit meg lehet fogni vagy szólaltatni. Kirakós játékok, a könyvtárban lapuló, könyvnek álcázott tabletek, a festők munkáját bemutató rajzfilmek színesítik a szokatlan megoldásokat felvonultató tárlatot. Mária Terézia és II. Frigyes porosz király például két nagy képernyőn vitázik egymással, a sümegi „rátartiak” – az ünnepségekre érkező előkelőségek – 3D-ben vágnak lesajnáló grimaszokat vagy bólogatnak önelégülten, ha az interaktív játékban sikerül eltalálni a portréjukhoz tartozó nevet.
![](https://welovebalaton.hu/i/ff/pu-spo-ki-palota-su-meg-ko-ro-si-tama-s08103.exact1980w.jpg)
Képet kapunk arról is, hogy milyen vizuális ingerekkel találkozhatott egy XVIII. századi ember. Megelevenedik a vásárok hangulata, a szórakoztatást szolgáló különféle kukucskálódobozok, a XVIII. századi kisváros világa.
Graffitik a falon, félelem és reszketés az árnyékszéken
A palotában még a folyosókon is egy sor látnivaló akad. A felújítás során Napóleon korabeli „graffitiket” is találtak a szakemberek a folyosók falain, mutatja tárlatvezetőnk a huszárokat, fegyvereket ábrázoló és neveket rejtő falfirkákat. Az ábrákat az 1809-ben itt állomásozó katonák rajzolták a falakra.
![](https://welovebalaton.hu/i/06/pu-spo-ki-palota-su-meg-ko-ro-si-tama-s08122.exact1980w.jpg)
A mellékhelyiségek közül több is megmaradt. Ami ma kényelmetlen megoldásnak tűnik, akkoriban luxusnak számított, hiszen a lakóknak nem kellett elhagyniuk a termeket, ha hívta őket a természet. Az egyik ilyen árnyékszék nyugtalanító dekorációt kapott: a mennyezetére valaki koponyákat rajzolt a gyertya lángjával. A kurátorok is sokat törték a fejüket, hogy vajon mire gondolhatott az „alkotó”, de tény, hogy a palota sötét, elhagyatott zugában elképzelhető volt a rettegés és az, hogy az itt időzőknek sötét gondolataik támadtak, teszi hozzá a látottakhoz a tárlatvezető.
![](https://welovebalaton.hu/i/12/pu-spo-ki-palota-su-meg-ko-ro-si-tama-s08085.exact1980w.jpg)
Amit nem lehet leírni, azt meg lehet festeni
Padányi arra tette fel az életét, hogy minél több embert térítsen vissza a katolikus hitre a protestantizmus térnyerése ellenében. Szenvedélyes, megosztó személyiség volt, végül túlzott hitbuzgalma okozta a bukását. Enchiridion című, 1750-ben megjelent műve, amelyet a katolikus hit kézikönyvének szánt, túlhaladottnak, sokszor kirekesztőnek ható gondolatokat is tartalmazott, és ellentétes volt a vallási türelem elvével. Diplomáciai botrányt okozó könyvének példányait Mária Terézia utasítására be kellett zúzatni.
Miután fő művét meg kellett semmisítenie, a püspök visszavonultan élt a palotájában, az írni-olvasni nem tudó hívek katolikus hitre való visszatérítéséhez pedig a festmények vizuális nyelvét használta fel. Ez volt a „néma prédikáció”.
Az üzenetet Franz Anton Maulbertsch bécsi festőzseni tudta tolmácsolni hatalmas freskóival. (Ennek kiemelkedő példája a plébániatemplom, ahol a szinte megelevenedő freskók egyetlen felületként értelmezik a templom egész falát és mennyezetét.)
Padányi el nem mondott prédikációit monumentális képek segítségével közvetítette, amelyek elkészítéséhez a festő és munkatársai pontos leírást kaptak.
![](https://welovebalaton.hu/i/f2/pu-spo-ki-palota-su-meg-ko-ro-si-tama-s08136.exact1980w.jpg)
Az épület bővelkedik a barokk és rokokó festészet remekeiben. A könyvtár műmárvány felületekkel ötvözött, aranyozott stukkós mennyezetéről maga Padányi arcképe néz le ránk. A sala terrena (nyári hűsölőterem) falait és boltozatait például illúziókeltő festések, ún. hamis stukkók (stucco fintók) díszítik, amelyek a valódi, plasztikus stukkókhoz egészen hasonló dekorációval gazdagítják a termet.
Mivel nagyon hasonlítanak a plébániatemplom díszítőfestésére, feltételezhető, hogy ezeket is Maulbertsch és műhelye készítette a püspök felkérésére, miután befejezte a templom kifestését, meséli Sümegi Kata. A tárlaton megismerhetjük Maulbertsch „gondolkodófalát”, amit ma talán projekttervezőnek neveznénk, és a festő tanítványainak jellegzetes stílusát is lehet tanulmányozni.
![](https://welovebalaton.hu/i/15/pu-spo-ki-palota-su-meg-ko-ro-si-tama-s08087.exact1980w.jpg)
A palota bejárására legalább két órát érdemes szánni. Utána be lehet térni egy kávéra és egy sütire a kávézóba vagy egy pohár borra a szomszédos Palota Pincébe, ahol a sümegi pezsgőgyártás történetében mélyülhettek el. Erről egy másik cikkben írunk majd.