Egyetlen apró változás is komoly hatást eredményezhet, ha az alapvetően sérülékeny és rendkívül összetett Balaton rendszeréről beszélünk. Az elmúlt években pedig tömérdek ilyen változás halmozódott fel a tóban és környékén. A BALATORIUM olyan fenntartható összefogást szeretne érvényre juttatni a jövőben, amely egyszerre közelít kulturális és tudományos szempontból. Részt vettünk a program első szakmai beszélgetésén, melyen terítékre kerültek a tavat érintő aktuális hatások és a megoldásra váró problémák.
Rendhagyó sajtótájékoztatón, a tihanyi kikötőből induló Jókai hajón ismerhettünk meg egy teljesen új, a Balatont érő hatások és problémák megvilágításáért és megoldásáért induló programot, a BALATORIUM-ot. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet, a Pannon Egyetem Limnológiai Kutatócsoportját és több MTA-kutatót hívott szakmai párbeszédre a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program (EKF), a kezdeményezés elindítója, alapítója.
A jól láthatóan mérvadó névsor olyan partnerekkel egészült ki, mint a PAD Alapítvány és az ő szabadonbalaton nevű, ökológiai-kulturális témákkal foglalkozó oldaluk (melyet eddig leginkább a figyelemfelkeltő, alkalmanként strandokra kitelepült C:N:P bárjukról ismerhetünk), de a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) is indultak izgalmas projektek a témakörben.
„A Balaton természetes parti vegetációjának területcsökkenése évtizedek óta zajlik, de az utóbbi években felgyorsult az építkezések, a nádasok irtása és a megemelt, stabilizált vízszint miatt. Ez a tó jellegének alapvető megváltozását okozhatja, akár láncreakció-szerű hirtelen változással, amely elsősorban a halak ívóhelyeinek csökkenése és a természetes partvédelem visszaszorulása miatt lehet hatással a turizmusra” – mondta el dr. Zlinszky András, a szabadonbalaton ökológusa.
„A Balaton természetes parti vegetációjának területcsökkenése évtizedek óta zajlik, de az utóbbi években felgyorsult az építkezések, a nádasok irtása és a megemelt, stabilizált vízszint miatt. Ez a tó jellegének alapvető megváltozását okozhatja, akár láncreakció-szerű hirtelen változással, amely elsősorban a halak ívóhelyeinek csökkenése és a természetes partvédelem visszaszorulása miatt lehet hatással a turizmusra” – mondta el dr. Zlinszky András, a szabadonbalaton ökológusa.
A beszélgetés résztvevői saját tudományos vagy művészeti szempontjaik szerint villantottak fel néhány fontos gondolatot a tavat érintő hatásokról és problémákról. Egy kiragadott, ám annál aktuálisabb kérdés például a vízszint problémaköre: az elmúlt hetekben a sajtót bejárt hírtől, a Balaton „kiszáradásától” egyelőre biztosan nem kell tartanunk. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet arról számolt be, hogy a klímaváltozás miatti hosszú aszályos időszakok miatt bár számítani lehet vízszintingadozásra – amire már korábban is volt példa, a szakértők a 2004-es évet emelték ki, és hogy ez a változás alapvetően nem ördögtől való dolog –, de jelenleg sem kiszáradásról, de még csak kritikusan alacsony vízszintről sincs szó.
Installáció és társasjáték is készül
A BALATORIUM eseménysorozatban a MOME oktatási és kutatási projekttel vesz részt. Az örvényesi nyári építőtáborban megépül az Építészeti Intézet hallgatói által tervezett installáció prototípusa, mely alternatív oktatási helyszín, kiállítótér és közösségi tér is lesz egyben. Az egyetemen eddig megvalósult négy kurzus és egy diplomamunka eredményeit továbbfejlesztve várhatjuk majd egy társasjáték prototípusát, mely a Balaton ökológiai problémáira érzékenyít, de indítanak további, a projekthez kapcsolódó kurzusokat, valamint egy oktatói példatárat és egy hozzá kapcsolódó pedagógus-továbbképzést is.
Az eredményeket az EKF által szervezett BALATORIUM Ökológiai Héten (várhatóan augusztusban), valamint az őszi Budapest Design Week keretében is bemutatják.
A projekt célja nem az igazságtétel – ezt külön kiemelték –, és az sem, hogy ne jöjjön több kiránduló a Balatonra, a természetvédelem ugyanis nem konzerválást takar, de aktívan be kell avatkozni, minden szempontot mérlegelve. Éppen ezért a következő másfél évben a kultúra és a tudomány eszközeivel egy hosszú távon fenntartható összefogás alapjait szeretnék lerakni a Balaton és a környező táj érdekében. Ennek első lépéseként azt fontos elérni, hogy kellően láthatóvá váljanak a legfontosabb témák, és hogy szakmai párbeszéd induljon e kérdések mentén.
Azt pedig, hogy mennyire összetett témakörről beszélünk, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ha a tóról beszélünk, valójában egy hatezer kilométeres területről van szó, ugyanis a Balaton vízgyűjtőinek szintjén is kell gondolkozni, hiszen ezek biztosítják folyamatosan a tó kétharmad vízmennyiségének pótlását (a fennmaradó egyharmadot az eső teszi ki). Olyan, egymásra kölcsönösen ható és sérülékeny rendszerekről, élőhelyhálózatról van szó, melyeknél egy apró változás is komoly hatást eredményezhet.
A BALATORIUM programról – melynek szervezett sétái, túrái is lesznek a nyáron – itt tudtok részletesebben olvasni.
