A bővizű forrásokban gazdag völgyben található Vászoly területe ősidők óta lakott hely. A régészek kő- és bronzkori falvak nyomait, római kori lakóházak, sírok maradványait, III. és IV. századi pénzérméket találtak itt. Az Árpád-kori település neve egy 1082-ben kiadott oklevélben szerepel először, a Vászoly név pedig valószínűleg Vazul Árpád-házi herceg, I. András apjának nevéből származik, akinek ezen a vidéken lehettek birtokai.
A későbbi oklevelek a falu egykori templomát nevesítik Szent Kereszt egyház néven, szőlőhegyekről, a bővízű patakra települt vízimalmokról szólnak. A molnárok aztán az 1700-as évek végén duzzasztották tóvá a vízkifolyásokat, így alakult ki a mesés hangulatú tó, ami egy igazi nyugodt oázis a Balaton-felvidéken. Ez alól kivétel a Vászolyi nyár nevű kulturális rendezvénysorozat, amikor a vízi színpad zenei és színházi előadásoknak ad otthont.
A tavat tápláló, a helyiek szerint gyógyító erővel rendelkező egyik vízfolyást, a Szent Jakab-forrást Jézus egyik apostoláról nevezték el. Helyi mesterek által emelt mészkő foglalatot kapott, amelyre a névadó szent szimbóluma, a két kagyló is felkerült. Itt halad át ugyanis a magyarországi Szent Jakab-zarándokút bencés kolostorokat összekötő – a tihanyi bencés apátságtól induló, és a lébényi Szent Jakab-templomnál végződő – ága. A tó mellett sétálva egy 1806-ban épült kukollát, vagyis pálinkafőző kunyhót és egy játszóteret is találtok.
Ha erre jártok, mindenképp érdemes megnézni az 1803-ban épült Szent Jakab-templomot, a Vászolyi Galériát, a Zománc Bisztrócska pedig a nagyi klasszikus vasárnapi ebédjét kínálja a betérőknek piros zománclábasokban. Vászoly a környéken élő, vagy itt dolgozó szabadúszók és a digitális nomádok találkozóhelye is, nyugodt munkára és alkotó elvonulásra is van lehetőség a PortusHome közösségi irodában és szálláshelyen.
