A kastély nem magányosan uralja a tájat, házak és egy építkezés veszi körbe. Bemenni nem lehet, erre a Magánterület tábla figyelmeztet, de az utcáról nézve is lenyűgöző látványt nyújt komor tornyaival, csúcsíves ablakaival. Az épületet az angliai kastélyokat jól ismerő Voyta Adolf tervezte. Az aszimmetrikus alapterületű, historizáló, angol gótika által ihletett kastély Tudor-íves főbejáratot kapott.
Egy tragikus szerelem
A kastély építtetője egy XIX. századi arisztokrata, Zichy-Ferraris Manó volt. Az 1808-ban született gróf katonai pályára lépett, és az 1830-as években tett európai körútján élete örökre megváltozott, amikor szerelmes lett Charlotte Strachanbe, egy dúsgazdag angol admirális lányába, akinek családja nem volt híján a botrányoknak. 1837-ben házasodtak össze, a férjet látszólag nem zavarta az ifjú ara zavaros családi háttere (édesanyját azzal vádolták, hogy több házasságon kívüli viszonyt is folytatott, egy British Museumban őrzött gúnyrajz egy másik ladyvel ábrázolta).
A szerelmes gróf oroszvári birtokán (ma a szlovákiai Rusovce) 1841-44 között egy angol stílusú, fényűző kastélyt emeltetett, amelyet a „magyar Windsor” jelzővel illettek. A kastélyhoz – mint később kiderült – főként a lady hozománya biztosította a tőkét, és állítólag nem a feleség, hanem a gróf ízlése volt a meghatározó.
Bár házasságát követően leszerelt, Zichy-Ferraris Manó fegyvert fogott a 1848-49-es szabadságharcban Moson vármegye nemzetőrségének őrnagyaként, majd a dunántúli önkéntes mozgónemzetőrség 2. zászlóaljának volt a parancsnoka. A szabadságharc leverése után a gróf magánélete is darabokra hullt. A legendás szépségű asszonynak sok rajongója volt, Erkel Ferenc például neki szerette volna ajánlani Bátori Mária című, készülő operáját. Charlotte Strachant azonban Andrássy Manó gróf, a világutazó, autodidakta festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja hódította meg, és viszonyuk egyáltalán nem volt titkos.
A szabadságharc bukása után Andrássy gróf a Távol-Keletre menekült, és Eötvös Károly arról írt, hogy a szerelmes asszony követte a fiatal arisztokratát. Katona Csaba történész szerint „kellő kritikával illik kezelni” Eötvös mondatait, amelyek így hangzanak:
„Az asszony beleszeretett egy fiatal magyar főúrba. Nevét nem szükséges említeni, noha már ő se él. Keresztneve annak is Manó volt. Szemrevaló fiú, tizenhárom évvel fiatalabb is, mint a férj, gazdag, nőtlen, s a legelső főrendek közül való. Az asszony szerelme örülésig mély és lángoló volt. De akiért lángolt: az elutazott tőle Afrikába, Ázsiába, Egyiptomba, Kelet-Indiába keresztül tengereken és világokon. Az asszony utána ment és kereste mindenütt. A férfi hazajött, utána hazajött az asszony is.”
„Az asszony beleszeretett egy fiatal magyar főúrba. Nevét nem szükséges említeni, noha már ő se él. Keresztneve annak is Manó volt. Szemrevaló fiú, tizenhárom évvel fiatalabb is, mint a férj, gazdag, nőtlen, s a legelső főrendek közül való. Az asszony szerelme örülésig mély és lángoló volt. De akiért lángolt: az elutazott tőle Afrikába, Ázsiába, Egyiptomba, Kelet-Indiába keresztül tengereken és világokon. Az asszony utána ment és kereste mindenütt. A férfi hazajött, utána hazajött az asszony is.”
Azt tehát nem tudjuk, hogy valóban követte és kereste-e a világ másik felén az asszony a fiatal grófot. Ami biztos: a már elvált Charlotte Strachan 1851. november 12-én öngyilkosságot követett el, miután elkészítette a végrendeletét. A budapesti Kálvin téri református templomban temették el, szarkofágját egy márványszobor díszíti.
Szerelmi bánat, Somló és Balatonfüred
Felesége elvesztésével egyidőben Zichy-Ferraris Manó anyagi helyzete megromlott, el kellett adnia az oroszvári kastélyt. Sosem nősült meg újra, felesége halálának évében családja birtokán, Nagyszőllősön, a mai Somlószőlősön fogott új kastély építésébe egy udvarház helyén. Napjait azonban nem visszavonultan töltötte: 1867-ben országgyűlési képviselő lett, ezenkívül sok időt töltött a balatonfüredi Savanyúvíz fürdőben, és az ottani társadalmi élet egyik kedvelt alakja, Katona Csaba hasonlata szerint „celebje” lett, öltözködését és virtusát a korabeli lapok is méltatták. A történész így ír róla, felhasználva a Balaton-füredi Napló 1861-es beszámolóját:
„A fentebb említett gróf Zichy Ferraris Manó” (Emánuel), aki 1848-ban, 1850-ben és 1851-ben volt a Horváth-ház vendége, fegyverrel harcolt a forradalom idején. Később pedig az 1860-as évek elején a rendszerint Füreden időző arisztokrata társaság vezéralakja, a fürdőközönség ünnepelt kedvence volt. („Lehetetlen különös elismeréssel nem emlékezni gróf Zichy Manó ő méltóságáról, ki különben is BalatonFürednek számos évek óta valóságos szellemi fűszere, lelke, éltetője és hangadója lévén, a nemzeti öltözködésben is oly hatásdús és elragadó példával megy előbb.”)
„A fentebb említett gróf Zichy Ferraris Manó” (Emánuel), aki 1848-ban, 1850-ben és 1851-ben volt a Horváth-ház vendége, fegyverrel harcolt a forradalom idején. Később pedig az 1860-as évek elején a rendszerint Füreden időző arisztokrata társaság vezéralakja, a fürdőközönség ünnepelt kedvence volt. („Lehetetlen különös elismeréssel nem emlékezni gróf Zichy Manó ő méltóságáról, ki különben is BalatonFürednek számos évek óta valóságos szellemi fűszere, lelke, éltetője és hangadója lévén, a nemzeti öltözködésben is oly hatásdús és elragadó példával megy előbb.”)
A somlószőlősi kastély még megmenthető állapotban várja új
tulajdonosát. Utolsó birtokosa, aki a kastélyban is élt, báró Watzdorff Konrád
volt. 1936-ban az ingatlant elárverezték, és a település tulajdonába került. Többféle
funkciója volt, működött benne óvoda és magtár is. 1960-ban műemlékké nyilvánították,
majd 1999-ben eladták. A vevő kastélyszállót akart kialakítani benne, de
elfogytak a forrásai. Jelenleg is árulják, a hirdetés itt található.
A cikkhez használt források:
Katona Csaba: Akik nem illettek egymáshoz: Charlotte Strachan és Zichy-Ferraris Manó házasságának tragikus története,
Moson Megyei Műhely, 14-20.
Katona Csaba: Akiket a fürdőn ért a forradalom. A balatonfüredi fürdő 1848-49-ben, Századok, 2003.
