Keresés EN

Ez is érdekelheti

Aktív

20 tipp egy szuper balatoni tavaszhoz – Bakancslista

Sorra nyitnak a vendéglátóhelyek, és egy új gasztrokulturális fesztivál csábítja a tóhoz a finom ízek és a rendhagyó programok rajongóit.

Aktív

7 ok, amiért nagyon várjuk a tavaszt a Balatonnál

Mutatunk néhány okot, amiért érdemes időt tölteni a tó környékén, ráadásul három hosszú hétvége is lesz a következő időszakban.

Aktív

Mintha egy idegen bolygón járnánk – túra a Halápra, az elfelejtett tanúhegyre

Egykor a Szent György-hegy és a Badacsony méltó testvére volt, ma egy különleges geológiai értékekkel és rendhagyó növény- és állatvilággal bíró tájseb, ahol néha úgy éreztük magunkat, mintha egy másik bolygó kietlen felszínén sétálnánk. Végigjártuk a félig elbányászott tanúhegy, a Haláp tanösvényét.

A Haláp mostohatestvér a tanúhegyek között, hiányzó bazaltsapkája kissé lehangoló látványt nyújt a többi magaslatról. Nem szavaztak sokan bizalmat neki, amikor túracélpontot kerestek. Ráadásul sokáig tilos volt felsétálni ide, az egykori bánya nem volt biztonságos terület. A bányavállalat azonban néhány éve úgy döntött, megnyitja a helyet a kirándulók előtt, és 2019 tavaszán egy 3 km-es, két nehézségi fokú tanösvényt adtak át a tanúhegyen – vagyis azon a magaslaton, ami a 8 évtizeden át tartó bazaltbányászat során megmaradt belőle.

A Haláp könnyű terep, maga a tanösvény másfél óra alatt és gyerekekkel is bejárható, viszont nagyon változatos és számos geológiai különlegességet tartogat. Az egyik pillanatban még a Tapolcai-medence panorámájában gyönyörködünk, aztán egy erdő mélyén járunk, pár száz méterrel később pedig már egy kietlen, szeles kráter közepén sétálunk.

A Tapolcától néhány km-re található Zalahalápot Nyirád (Devecser) felé hagyjuk el, a temetőn túl „bánya út” feliratú tábla jelzi, hol kell jobbra kanyarodnunk. Szőlők és présházak között, kanyargós úton sétálunk felfelé a bányához. A Haláp egy fokkal vadregényesebb, mint a többi, népszerű szőlőhegy.

Egy tágas parkolót alakítottak ki a bánya bejáratának közelében. A kilátás már innen gyönyörű: a tapolcai Y-házakra, a tanúhegyekre és a Balatonra is rálátunk. Elhaladunk a sorompó melletti kis ösvényen, és nem sokkal később már kiszúrjuk a tanösvény első tábláját.

Itt látjuk, hogy egy kisebb és egy nagyobb kört írnak le az útvonalak, amelyek az 5. állomásnál válnak szét. Egy darabig füves terepen gyaloglunk, és nem tudunk betelni a látvánnyal, majd a hosszabb körre, az erdei útra kanyarodunk. Minden nagyon egyértelműen ki van táblázva, kezdő túrázók is nyugodtan nekivághatnak a halápi vadonnak.

A legenda szerint az utolsó óriás, akit Balatonnak hívtak, Badacsony környékén élt egyetlen lányával, Haláppal egy magas sziklavárban. Neki állít emléket a hegy.

Visszatérünk a rövidebb körre, és megérkezünk a hatalmas, kietlen kráterbe. Lehetnénk egy skandináv fennsíkon is, olyan erős a szél – itt állítólag mindig az -, a geológiai formákat nézve pedig akár egy másik bolygón is. Megdöbbentő, hogy mit művelt a bányászat az egykor a Badacsonyhoz, vagy a Szent György-hegyhez hasonló tanúheggyel. Eredetileg 358 méter magas volt, most csak 291.

Már a római korban is bányászták itt a köveket, de a modern kori bányaipari tevékenység 1910-től 1990-ig tartott. Ez idő alatt több 10 millió tonna vájtak ki a hegyből, a hegytető helyén pedig egy 7-8 hektáros, sziklafallal körbevett kráter alakult ki. És hogy hová tűnt ez az óriási mennyiségű bazalt? Közép-Európa egyik legkeményebb bazaltját termelték itt ki, és többek között vasút- és útépítésekhez szállították: halápi bazaltot használtak a Ferihegyi repülőtér kifutójához és a régi M7-es autópálya építéséhez is. A bányát végül a faragott útburkolati kövek iránti kereslet csökkenése és a természetvédelem előtérbe kerülése miatt zárták be.

A Haláp a Balaton-felvidék tanúhegyei között a legfiatalabb. A 6 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység eredményeként 5 és 6 szögletű, 20-80 cm oszlopos elválasztású bazalttömböket láthatunk a kráter oldalában. A lávakifolyások itt nemcsak függőlegesek, mint a Hegyestűn, hanem vízszintes és ferde irányban is láthatók.

A bányászat a növény- és állatvilágot is átformálta: a természetes növényzet helyett - száraz sziklás erdők, sziklagyepek – sok helyen csak a nyers kőzetfelszín maradt. A mostani flóra egyrészt az eredeti vegetáció maradványaiból áll, másrészt az ún. özönfajokból (fehér akác, magas aranyvessző, stb.) Eredetileg egészen más élőhelyet kedvelő madarak is megfigyelhetők itt, pl. az uhu vagy a vándorsólyom, de él itt hajnalmadár, havasi szürkebegy is, a meleg kőfalakat pedig imádják a gyíkok.

Az apró, megmaradt csúcsra meredek lépcsők vezetnek fel. A panoráma 360 fokos, és tényleg elképesztően gyönyörű, a kilátás miatt akkor is érdemes feljönni ide, ha nem hoznak minket lázba a hely geológiai értékei.

A panoráma a Balatonra, a Káli-medencére és a Tapolcai- medencére elképesztő: az összes tanúhegy itt van előttünk, sőt, jó időben még a Somló körvonalai is láthatóak innen.

Nem érdemes kihagyni ezt a könnyű túrát, főleg, hogy biztonságosan, kiépített útvonalon járhatjuk be a Tapolcai-medence eddig méltatlanul mellőzött, a bányászat által megsebzett, mégis izgalmas tanúhegyét.

Ezt a cikket 2019-ben publikáltuk először.

Cimkék

Hasonló tartalmak

Aktív

Egy teljesen új nyomvonalon is körbetekerhetjük a Balatont

Egy 400 kilométer hosszúságú, nem hagyományos kerékpárúton vezető, de kitáblázott útvonalon is körbetekerhetjük a Balatont.

Aktív

A Balaton-felvidéki tanúhegyekre hivatkozva lefújták egy napelempark építését

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a tájkép megóvására hivatkozva a védelmébe vette a Tapolca melletti területet.

Aktív

7 kerékpáros útvonal tavaszra, ha unod a Balatoni Bringakört

7 útvonalat ajánlunk azoknak, akik már teljesítették a Balatoni Bringakört, és szívesen felfedeznének valami újat, és persze azoknak, akik nyeregbe pattannának az enyhe télvégi napokon.

Neked ajánlott

A